Kiadták az adatokat: meredeken nőtt a szivárványcsaládban nevelt gyerekek száma Magyarországon
Megtriplázódott a szivárványcsaládok száma az elmúlt években Magyarországon, több mint 4100 kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból, amiket az rtl.hu kért ki a KSH-tól. A statisztikákban ráadásul a szivárványcsaládok tényleges számának csak egy része jelenik meg, amit a KSH az adatfelvétel sajátosságaival magyaráz. Az adatok az rtl.hu által megkérdezett jogvédő szervezeteket is meglepték. A Szivárványcsaládokért Alapítvány szerint egy Szekszárd méretű városban él annyi kisgyerek, mint ahányan joghátrányban élnek ma Magyarországon az azonos nemű szülőket sújtó törvényi rendelkezések miatt.
„Hát, ezen a karácsonyon minden a feje tetejére állt”– jegyzi meg nevetve Mészáros György, amikor az ünnepekről kérdezem. A neveléstudománnyal foglalkozó kutató 2017-ben meleg egyedülállóként fogadta örökbe a kisfiát, Dávidot, akit egyedül nevel. A párja vidéken él, távkapcsolat az övék. Karácsonyra készülődve azonban covidosak lettek, szóval az összes előre eltervezett családi program ugrott, és hármasban is csak december 26-án tudtak először találkozni, majd néhány napot együtt tölteni. „Rengeteget társasjátékoztunk. Az nálunk az egyik kedvenc családi program: a kisfiam is kapott társasjátékot ajándékba, a párom is, szóval ezeket nyüstöltük karácsonykor meg szilveszterkor is. Meg filmeket néztünk közösen” – meséli György.
Dávid most tízéves, negyedikbe jár. A suliban mindenki tudja róla, hogy szivárványcsaládban él. „Igazából nincsenek negatív tapasztalataink. Ez egy teljesen nyíltan kezelt történet, mindenki tisztában van vele és teljesen elfogadják. Egyébként ez volt a jellemző mindenhol: gyerekorvosnál, tanárokkal, más szülőkkel” – sorolja György. – Ha egy konkrét helyzetet, egy konkrét gyereket és családot látnak, akkor nekem az a tapasztalatom, hogy az elfogadás a válasz. Az emberek a szülőtársat látják meg benned, nem pedig azt, hogy te egy másfajta családban élsz.”
Az elején egyedül az óvónők részéről éreztek némi tanácstalanságot, de aztán ők is megbarátkoztak a helyzettel. „Csak az kelt időnként rossz érzést bennünk, ami a médiából vagy kívülről beszivárog az életünkbe. Nyilván nem az ismeretségi körömből, de azért csomó homofób szöveg eljut a gyerekekhez” – mondja György.
"Rossz megélni, hogy befóliázzák azokat a könyveket, amikben a miénkhez hasonló családok vagy melegek szerepelnek. Ezektől nehéz szabadulni. Ilyenkor az ad erőt, hogy a közvetlen környezetemben máshogy gondolkodnak az emberek." – teszi hozzá. A 2022-es népszámlálás kérdőívét György az interneten töltötte ki. Gondosan, precízen végigment a kérdéssoron. A statisztikákból ugyanakkor a hozzájuk hasonló szivárványcsaládok kimaradnak: a népszámlálás adataiból nem derül ki az egyedülálló meleg szülők száma, ahogy azok a párok is rejtve maradnak, akik valamiért nem vállalják vagy vállalhatják fel a kapcsolatukat.
György azt mondja, vegyes érzései vannak ezzel kapcsolatban. „Ha a kérdőívben a szexuális orientációra is rákérdeznének, az nyilván mindenféle adatvédelmi és személyiségi jogi aggályt vetne fel. De valahol sajnálom, hogy semmilyen formában nem derül ki, hogy mi egy szivárványcsalád vagyunk.” Szerinte a minél pontosabb adatokra a gyerekek miatt volna szükség. „Jó lenne megmutatni, hogy a statisztikákban szereplőnél többen vagyunk, hogy ne lehessen azt mondani, hogy ez egy marginális csoport, hanem sokkal többen érintettek, mint gondolnánk. A gyerekek védelme egy visszatérő szlogen. Jó lenne, ha ez a szivárványcsaládban élő gyerekek esetében is érvényesülne” – tette hozzá.
Megtriplázódott a szivárványcsaládok száma
A népszámlálást az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2022-ben tartották meg. Egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kellett kitölteni, ahányan az adott háztartásban laknak. A családokra vonatkozó adatokat ezek feldolgozásával lehet kinyerni. A KSH az adatfelvétel sajátosságaival magyarázza, hogy a szivárványcsaládok egy része nem jelenik meg a statisztikákban.
"Akik külön háztartásban kerültek összeírásra, vagy nem jelezték kölcsönösen élettársi viszonyukat, azokról a népszámlálás nem nyújt információkat " – válaszolták az rtl.hu megkeresésére. „A népszámlálási kérdőív arra ad lehetőséget, hogy megállapítsuk, hány fő van, aki bejegyzett élettársi családi állapotú, illetve hogy hányan voltak azok a személyek, akik egy háztartásban élnek, azonos neműek, és élettársi viszonyt adtak meg” – tették hozzá. Bejegyzett élettársi kapcsolatot azonos nemű párok köthetnek, és néhány kivételtől eltekintve ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint a házasság.
De akkor hány szivárványcsalád él ma Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint? A népszámlálás első adatait 2023 elejére dolgozták fel, a családokkal kapcsolatos eredményeket pedig tavaly év végén tették közzé. A szivárványcsaládokra vonatkozó adatokat a KSH nem kommunikálta, az rtl.hu megkeresésére azonban több részletben kiadták azokat. A változások megértéséhez fontos tudni, hogy népszámlálást tízévente tartanak, a köztes időszakban pedig úgynevezett mikrocenzus elkészítésével frissítik az adatokat.
A népszámlálásból kiderült, hogy a szivárványcsaládok száma több mint a háromszorosára nőtt az elmúlt években.
A legutóbbi, 2016-os mikrocenzusban 681 kisgyereket nevelő, azonos nemű párt írtak össze. 2022-ben viszont már 2183 azonos nemű pár nyilatkozott arról, hogy kiskorú gyereke vagy gyerekei vannak. A népszámlálás során 10 030 azonos nemű élettársi kapcsolatot vettek számba. Rákérdeztünk arra is, összesen hány kisgyerek él szivárványcsaládban. KSH szerint összesen 4125 kisgyereket nevelnek azonos nemű párok.
Nem vártak ekkora növekedést
Az rtl.hu által megkérdezett civil szervezeteket meglepték az adatok. A „család az család” kampányról ismert Szivárványcsaládokért Alapítványtól azt írták: a rendezvényeiken és a megkeresésekből annyit érzékeltek, hogy egyre több azonos nemű pár tervezi a gyerekvállalást. „Sokan fordulnak hozzánk, akik gondolkodnak a gyerekvállaláson, és olyanok is, akik valahol elakadtak a folyamatban, és segítséget kérnek az olykor diszkriminatív eljárások miatt” – írták.
"Felnőtt egy olyan generáció, amely sokkal szabadabban gondolkodik, és ezért a gyerekvállalásra is nyitottabb, keresi a lehetőségeit. Ez egyébként látszik a bejegyzett élettársi kapcsolatok számának növekedésén is, ami rekordmagas volt a 2022-es évben” – közölték az rtl.hu megkeresésére. A civil szervezet szerint az emberek is sokkal elfogadóbbak, mint azt gondolnánk. „A magyar társadalom több mint fele gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jó szülők, mint a heteroszexuális társaik” – hivatkoztak egy nemrég készült kutatásra.
Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője szerint a szivárványcsaládok számának megugrásában az is közrejátszhat, hogy kevesebben kényszerülnek rejtőzködésre, és egyre többen beszélnek nyíltan a családjukról.
"Egyszerűen bátrabbak az emberek, jobban fel merik vállalni, hogy ők az azonos nemű párjukkal nevelnek gyereket vagy gyerekeket" – magyarázta. „Szerintem erős hatása volt annak, hogy a szexuális és nemi kisebbségek az elmúlt években láthatóbbá váltak. Sokan döbbentek rá, hogy az ismerőseik, barátaik között vannak meleg, leszbikus vagy transznemű emberek, és ezzel párhuzamosan a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a magyarok egyre elfogadóbbak. A láthatóság növekedése valószínűleg közrejátszik abban, hogy a statisztikákban is több szivárványcsalád jelenik meg.”
Polgári Eszter szerint mindez főleg annak fényében figyelemre méltó, hogy az elmúlt években az LMBTQ emberek egyre inkább célponttá váltak a kormányzati kommunikációban, a szexuális kisebbségeket és így gyerekvállalásra készülő azonos nemű párokat pedig több intézkedés is hátrányosabb helyzetbe hozta. „Megszüntették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, korlátozták az örökbefogadást, ellehetetlenítették a nemváltást, könyveket kell fóliázni. Vagy ott a propagandatörvény, ami miatt az iskolákban megszűnt a szexuális felvilágosítás, a tanárok meg tanakodhatnak azon, hogy a törvény hatálya alá esik-e, ha a valóságnak megfelelően beszélnek arról, hogy egy híres szerző meleg, és egy adott verse a párkapcsolatáról szól” – sorolta.
Kisgyerekek joghátrányban
Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2020-ban úgy módosította az Alaptörvényt, hogy más családtípusokkal együtt az azonos nemű szülőket és gyerekeiket is kirekessze a család fogalmából. A szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetét az is nehezíti, hogy a törvények csak az egyik, a biológiai vagy az örökbefogadó szülőjüket ismeri el szülőnek, a másik jogilag nem számít annak.
Bár a 2014-ben életbe lépett új Polgári törvénykönyv több rendelkezése a szivárványcsaládoknak is könnyebbséget jelent, a Háttér Társaság programvezetője szerint az azonos nemű szülők által nevelt gyerekek továbbra is joghátrányban vannak a társaikhoz képest. „Az esetükben van egy nagyon erős jogbizonytalanság. Nincs meg az a biztonság, hogy ha történik valami az egyik szülőjükkel, akkor ott a másik” – mondta Polgári Eszter.
A szülők kapcsolatának megromlása esetén például nincsen közös szülői felügyelet, tartásdíjra csak a jogilag elismert szülő után jogosultak, és nem örökölhetnek ugyanúgy mindkét szülőjük után. Ráadásul mindennapi élethelyzetek sokaságában okozhat nehézséget, hogy a gyerek papírjaiban nem szerepel a másik szülő. „Ha orvoshoz viszi a gyereket, akkor joggal kérdezhetik meg, hogy ő kicsoda. Azért az, hogy mindig kéznél legyen egy papír arról, hogy a gyereket jogszerűen viszi orvoshoz, reggel oviba vagy egy nyaralásnál külföldre, az finoman szólva megalázó” – magyarázta a szakember.
A Szivárványcsaládokért Alapítvány pár éve kampányt is indított azért, hogy az azonos nemű szülők által nevelt gyerekeknek ugyanazok a jogok járjanak. A népszámlálás eredménye szerintük azért fontos, mert pontosabb képet ad az érintettek számáról.
"Most már tudjuk, hogy a törvények legalább 4125 kisgyereket hoznak a társaiknál hátrányosabb helyzetbe. Egy Szekszárd méretű városban él ennyi gyermek összesen" – hívták fel rá a figyelmet. A civil szervezet szerint az érintett családoknak olyan hétköznapi dolgok jelentenének segítséget, amik más családoknak természetesek. „Ha a közös kisgyereküket mindkét szülő beírathatná óvodába vagy iskolába, elintézhetné a hivatalos ügyeit, átléphetne vele a határon, a gyerekük mindkettőjük után örökölhetne, jogosult volna tartásdíjra – vagy ha ne adj’ Isten baj van, akkor mindketten ott lehetnének a kórházi ágya mellett” – sorolták. „A politikusok sokszor beszélnek arról, hogy ez egy családbarát ország. Ahhoz, hogy ez ne csak egy szlogen legyen, ideje volna cselekedni, és minden kisgyereknek azonos jogokat, lehetőségeket és támogatást adni, függetlenül attól, hogy kik a szülei.”
A Reggeli vendége volt tavaly novemberben Pál Márton kétgyerekes apa, aki párjával együtt vállalta, hogy a szivárványcsaládok szószólója legyen Magyarországon. Az ő második gyermekük örökbefogadásának a kormányhivatal megpróbált keresztbe feküdni, de végül sikerült érvényt szerezni a jogaiknak. A műsorban arról beszélt, hogy ő is konzervatív, számára ugyanúgy fontos a család, a gyerekek és a házasság intézménye. Családjuk a hétköznapi életben nem szembesül diszkriminációval, ez viszont nagyfokú tervezést igényel.
