Ugrás a tartalomra
x

A magyarok közel fele azt gondolja, hogy az azonos nemű párok és gyerekeik nem egy család

Frissítés: Cikkünk első verziójának címét és bevezetőjét pontosítottuk, ott korábban az állt, hogy a magyar lakosság több mint fele gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok és gyerekeik nem egy család.

A felnőtt magyar lakosság közel fele úgy gondolja, hogy az azonos nemű párok és gyerekeik nem tekinthetők családnak – derült ki szociológusok napokban megjelent „Mi a család?” című tanulmányából.

Ha körbenézünk az ismerőseink között, valószínűleg a leginkább elterjedt anya, apa és gyerekek felállás mellett sokféle családi berendezkedést láthatunk: van, ahol egy szülő neveli a gyerekét, máshol egy gyermektelen pár él egy háztartásban, vagy egy baráti társaság alkot egy lakóközösséget. A fogalom nehezen definiálható, mert az emberek sokféle közösségben érezhetik magukat családban. Az biztos, hogy a család szubjektívebb, és többet jelent az egy háztartásban élők csoportjánál.

Szociológusok 2021 júniusában éppen annak jártak utána, hogy a társadalom mit tekint családnak. Például olyan kérdéseket feszegettek, hogy

- Kell-e gyermek a családhoz?
- Mit gondolnak az emberek az élettársi kapcsolatokról?
- Az azonos nemű párok, illetve az egyszülős háztartások családnak számítanak-e?
- A felnőtt lakosság családdefiníciója mennyire illeszkedik az Alaptörvény családdefiníciójába?
- A felmérésben ezer ember vett részt, a kutatás reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nézve.

Mi számít családnak?

Az első kérdésnél a válaszadóknak azt kellett eldönteniük, hogy mi számít családnak. Az talán nem meglepő, hogy a válaszadók 96 százaléka szerint egy férj és feleség a gyerekeikkel családnak számít.

Az adott együttélési típust családnak tekintők aránya

Férj és feleség a velük élő gyerekekkel 96%
Élettársi kapcsolatban élő férfi és nő a velük élő gyerekekkel 91%
Egy pár és a korábbi kapcsolataikból származó gyerekek 89%
Egyedülálló nő a vele élő gyerekeivel 88%
Egyedülálló férfi a vele élő gyerekeivel 87%
Házaspár és tőlük külön élő, egyedülálló felnőtt gyerekük 85%
Házaspár és a tőlük külön élő felnőtt gyerekük, akinek házastársa és gyereke van 84%
Gyermektelen házaspár 84%
Élettársi kapcsolatban élő, gyermektelen férfi és nő 80%
Azonos nemű pár és a velük élő gyerekek 55%
Azonos nemű pár gyerek nélkül 47%
Lakótársak, akik nem alkotnak egy párt, és nincs gyerekük 32%

A lakosság szerint a házasság nem feltétele a családnak: 91 százalék szerint az élettársi kapcsolatban élő heteroszexuális pár és gyerekeik is családot alkotnak. Viszont azt már csak 80 százalék gondolja, hogy a gyermektelen heteroszexuális párok családban élnek.

A homoszexuális párok megítélésénél ennél is alacsonyabb ez az arány.

A megkérdezettek 55 százaléka gondolja azt, hogy egy azonos nemű pár és a gyerekeik családot alkotnak. A gyerek nélkül élő azonos nemű párokat pedig csak a lakosság 47 százaléka tekinti családnak.

A tanulmány szerzői szerint érdekes, hogy a szivárványcsaládokat kevesebben ismerik el családnak, mint a mozaikcsaládokat. A mozaikcsalád egy olyan közösség, amelyet egy szülő és gyerekei, és egy másik ellenkező nemű felnőtt alkot, ahova a belépő felnőtt szintén hozhatja saját gyerekeit.

A felmérés készítői szerint ebből a szempontból a mozaikcsaládok nagyon hasonlítanak a szivárványcsaládokhoz. Éppen ezért akik a szivárványcsaládokat nem ismerik el, ők jellemzően a homoszexualitást utasítják el.

A megkérdezettek többsége (68 százaléka) szerint a lakótársi közösség nem számít családnak. Ez azt jelenti, hogy kevesen gondolnak a családra egy választható életközösségként.

A kutatók megjegyzik, hogy egy 2019-es hasonló felmérésben az egyszülős családokat és a gyermektelen párokat kevesebben gondolták családnak, mint ebben a kutatásban. Ennek több oka is lehet: a két felvétel között, 2020 novemberében módosították az Alaptörvényt, amely a család fogalmából kizárta az azonos neműek együttélését. Ennek lehetett az a következménye, hogy többen lettek nyitottak az alternatív családmodellekre. De az is lehet, hogy pusztán módszertani eltérésről van szó.

Kik számítanak közeli családtagnak?

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy kik számítanak az emberek szerint közeli családtagoknak. Ez valószínűleg még a család fogalmánál is relatívabb kérdés, de a trendek itt is abba az irányba mutatnak, hogy a család alapvetően egy vérségileg meghatározott, kevésbé választható együttélési forma.

Ugyanis ahhoz képest, hogy a megkérdezettek 99 százaléka szerint valakinek a vér szerinti gyereke közeli családtagnak számít, a nevelt gyerek csak 76 százalék szerint számít közeli családtagnak. A nevelőszülőkről pedig ennél is kevesebben: 68 százalék gondolja azt, hogy közeli családtagok.

Közeli családtagnak számít-e az ember...?
                                             

                                                     Igen    Nem   Attól függ
Gyermeke                                       99        1           0 
Partnere, élettársa                          97        2           1 
Szülője                                            97        2           2
Testvére                                          96        2           2
Unokája                                          93        4            3
Nagyszülője                                    91        5           4
Féltestvére                                      81        9         10
Nevelt gyereke                               76       14           9
Nevelőszülője, mostohaszülője      68       18         14
Mostohatestvére                             63       20         16
Házi kedvence                                29       65           6
Közeli barátja                                  18       73           9

És bár sokszor halljuk a mondást: valaki úgy szereti a barátját, mintha a testvére lenne, ehhez képest a megkérdezettek 73 százaléka szerint a barát nem számít közeli családtagnak.

A válaszadók többsége nem ugyanazt gondolja a családról, mint az Alaptörvény

A kutatók a „Mi számít családnak?” kérdésre adott válaszokat összesítették, és megnézték, hányféle együttélési formát tekintenek az emberek családnak. A megkérdezettek 75 százaléka szerint legalább kilencféle család létezik. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a lakosság többsége nyitott a hagyományos anya, apa és gyerekek felállástól eltérő családi formákra.

Annak ellenére van ez így, hogy a kormány régóta ezt a hagyományos családi modellt helyezi előtérbe. Az Alaptörvény 2020-as módosításával jogszabály mondja ki: az anya nő, az apa férfi. A kutatásból úgy tűnik, hogy összességében a válaszadók öt százaléka ért egyet azzal, hogy csak az anya, apa és gyerekeik számítanak családnak.

Viszont a tanulmány szerzői szerint amilyen egyértelműen fogalmaz a jogszabály a nemekről, annyira nem egyértelmű, hogy a gyermektelen házaspárokat családnak tekinti-e, vagy sem.

A kevésbé szigorú Alaptörvény értelmezése szerint nem feltétele a család fogalmának a házasság. A válaszadók 37 százaléka ért egyet ezzel a „megengedőbb” értelmezéssel. Ők azok, akik családnak tekintik, ha élettársak nevelnek gyerekeket, de ha ugyanezt homoszexuális pár teszi, azt nem tekintik családnak.

Összességében a lakosság 42 százalékának véleménye egyezik az Alaptörvény szűkebb vagy tágabb családdefiníciójával.

A válaszadók többségének azonban a család többféle életközösséget jelent. Tehát a kutatók szerint az Alaptörvény nem – sőt úgy tűnik, egyre kevésbé – tükrözi a társadalom véleményét.

A nők többféle családdefiníciót fogadnak el, mint a férfiak

Végül a felmérés készítői azt is megvizsgálták, hogy az egyes csoportoknak vannak-e sajátos társadalmi-demográfiai jellemzőik. Itt csak gyenge összefüggéseket találtak. Ezek alapján:

A nők többféle családdefiníciót fogadnak el, mint a férfiak.

A legfiatalabbak gondolkodnak a leginkább elfogadóan, az 50–59 évesek pedig a legkevésbé. Viszont a legszűkebb (apa-anya-gyerekek) családértelmezés nem a legidősebb korosztályban, hanem a közép-generációban (a 30–39 évesek és a 40–49 évesek között) a leggyakoribb.
A budapestiek a megyeszékhelyen élőkhöz képest többféle családtípust fogadnak el.
A gyermektelenek és azok, akik soha nem voltak házasok, elfogadóbban gondolkodnak a családtípusokról.
A nem vallásosak többféle családtípust fogadnak el, mint a magukat vallásosnak vallók.
A magukat inkább baloldalinak definiálók többféle családtípust fogadnak el, mint a jobboldaliak.
 

www.telex.hu

 

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux