24 órát kapott a meleg pár, hogy örökbefogadja a kislányt – életük legjobb döntését hozták meg
Richard Kocher és Brian Roth nagyon szerettek volna szülők lenni, és úgy döntöttek, hogy az örökbefogadást választják a béranyaság helyett, mert szerettek volna egy olyan gyereket felnevelni, aki már a világon van, és szerető szülőkre van szüksége.
Az örökbefogadás azonban általában hosszadalmas folyamat, és nem számítottak rá, hogy alig 3 hónapon belül megkaphatják a telefonhívást, ami örökre megváltoztatja az életüket. 2014. december 31-én éppen egy kanadai síparadicsomban vakációztak, és egy sushi étteremben vacsoráztak, amikor megszólalt a telefon.
Egy nő, akinek két hét múlva kellett életet adnia kislányának, őket választotta, és ezzel látszólag minden álmuk teljesülhetett. Csakhogy az örömhír mellé sokkoló információkat is kaptak – nagy esély volt rá, hogy a baba értelmi vagy testi fogyatékosságokkal születik, és csak 24 órát kaptak a döntésre.
„Sok kérdésünk volt: tudunk-e olyan gyereket nevelni, aki több időt és odafigyelést igényel? Elég jók lennénk-e ennek a gyereknek? Hogy változtatná meg ez az eredeti álmainkat a szülővé válásról? Sokat töprengtünk, tanácsot kértünk orvosoktól, családtagoktól és barátoktól, akiknek mind nagyon eltérő véleményük volt. Ugyanakkor veszélyesen sokat kutakodtunk az interneten is” – mesélte Kocher.
Hatalmas nyomás alatt voltak, és úgy döntöttek, tartanak egy kis szünetet, és élvezik azt, amiért Kanadába mentek – a síelést.
„Az izgalom közepette, miközben megpróbáltunk boldogulni a nehéz terepen, megbeszéltük, mit is várunk a szülővé válástól, és különösen az örökbefogadástól. A hosszú liftezések, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a hófödte hegyekre, tökéletesek voltak a számunkra, hogy szembenézzünk a félelmeinkkel és felismerjük a korlátainkat” – magyarázta Kocher.
Hozzátette, hogy a nap végére olyan felfedezésre jutottak, ami egyértelművé tette számukra, mi a helyes döntés.
„Az örökbefogadás arról szól, hogy mi a legjobb a gyereknek, nem pedig a szülő álmairól és fantáziáiról. Az igazság az volt, hogy ennek a kislánynak olyan szülőkre volt szüksége, akik szeretni fogják őt, bármi is történjen” – mondta. 2015. január 1-jén visszahívták a szociális munkást, aki az ügyükkel foglalkozott, és elmondták, hogy vállalják az örökbefogadást.
Két héttel később megszületett a kislányuk. M baba nagyon kicsi volt, alig több mint 2 kiló, de egyébként teljesen egészséges. Az apukái készen álltak az esetleges kihívásokra is, de a kislány minden későbbi orvosi vizsgálaton is nagyszerű eredményeket kapott.
„M még ma is elég kicsi, de kíváncsi, élénk, extrovertált és rettenthetetlen” – mondta Kocher.
A lányuk imádja a sportokat, a focitól kezdve a síelésig mindent szívesen kipróbál, és családként azóta is gyakran járnak közösen síelni, méghozzá ugyanabba a kanadai síparadicsomba, ahol annak idején meghozták életük legfontosabb döntését.
„Egy sífelvonó előtt köteleztük el magunkat, hogy egy család leszünk, és azóta is együtt megyünk fel ugyanarra a hegyre” – magyarázta Kocher.
