Büntetlenül kiírhatja-e egy cég a honlapjára, hogy büszkén homofób?

Lehet-e jogi következménye annak, ha egy vállalat nyíltan homofóbnak titulálja magát a honlapján? Kirekesztő, gyűlöletkeltő szöveg ez, vagy belefér a szólásszabadságba? Szakértőket kérdeztünk az elhíresült magyar cég ügyéről.

Egy borászati segédanyagokat forgalmazó magyar vállalkozásról pár napja az egész sajtóban körbement, hogy kiírták a honlapjukra: „keresztény-konzervatív-nemzeti-homofób” értékeket vallanak, büszkén. A cég képviselője ezután egy nyilatkozatban erősítette meg, hogy szerinte a homoszexualitás a legnagyobb bűn, de most nem erre az újságírói megkeresésre fókuszálunk, hanem az eredeti, honlapon szereplő kiírásra. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy jogilag vagy erkölcsileg problémás-e egy ilyen „értékvállalás”, és ha igen, akkor miért.

"Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd" – vélekedett a legendárium szerint Voltaire és azóta is egyértelmű, hogy mindenkinek alapvető joga saját véleményt formálni, és bárki dönthet úgy, hogy ezzel nem ért egyet. Nyilvánvaló tehát, hogy önmagában azt, hogy valaki homofób nézeteket vall, hogy magát homofóbként definiálja, nem lehet – és nem is szabad – büntetni.

Azonban az is emberi jogi alapvetés, hogy az egyén szabadsága addig tart, amíg azzal másokét nem korlátozza. Márpedig, ha valakiből félelmet váltanak ki más szavai, az megfelelhet a szabadság korlátozásának. A melegekben joggal kelt félelmet, ha azt olvassák, hogy valaki nyíltan hirdeti, hogy irtózik tőlük. Bár a magyar kormány az utóbbi időben sokat tett azért, hogy a két fogalmat összemossa, a homofóbia nem egyenlő a családvédelemmel, de még csak a hagyományos családmodell támogatásával sem – az kifejezetten a homoszexualitással szembeni ellenérzést jelenti. Az LMBTQ közösség tagjaiból egy ilyen kinyilatkoztatás tehát hasonló érzéseket válthat ki, mint egy zsidóból egy náci szöveg, egy romából egy rasszista megnyilvánulás vagy egy nőből egy szexista megjegyzés.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője szerint a vállalkozás azzal, hogy ezt kiírta a honlapjára ellenséges, megalázó közeget teremt, ezáltal kimerítve a zaklató környezet fogalmát. Hasonló ügyekben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) alá tartozó Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság (EBFF) szokott eljárni – amennyiben bejelentés érkezik hozzájuk. A melegjogi civil szervezet azt mondja, jogsegély szolgálatuk vizsgálja, érdemes-e jogi útra terelni az esetet. Panaszt a fenti intézményeknél ők is tehetnek, miután az általuk képviselt közösséget érhette hátrányos megkülönböztetés.

Bonyolítja a helyzetet, hogy időnként nehéz megállapítani, hogy hol az a határ, amikor egy bármilyen (vallási vagy személyes) meggyőződés LMBTQ-ellenességgé válik. A magyar vállalkozás a keresztény értékekkel együtt említi a homofóbiát, ami eszünkbe juttatja az amerikai cukrász, Jack Phillips esetét, aki a hitére hivatkozva nem volt hajlandó tortát sütni egy meleg pár esküvőjére. A két férfi feljelentette Phillipset hátrányos megkülönböztetés miatt, a Colorado állam beli bíróság pedig igazat is adott nekik. Ezt követően a cukrász a legfelsőbb bírósághoz fordult, mert szerinte a tárgyalások során éppen őt érte megkülönböztetés – a vallása miatt. A legfelsőbb bíróság Phillipsnek adott igazat, bár az ítélet csak azt mondta ki, a cukrász törvény előtti egyenlőséghez való jogai sérültek, azt nem vizsgálták külön, hogy vajon a férfi is megsértette-e a meleg pár jogait.

Magyarországon egyébként a holokauszttagadás volt az az ügy, amelyben sokáig ment a vita arról, tekinthető-e személyes véleménynek valami, amivel másokat sértünk. A TASZ például annak idején azzal érvelt, hogy pusztán a tartalma miatt nem szabadna büntetni egy kifejezésre juttatott eszmét, hanem annak társadalmi hatását kell vizsgálni. Később mégis büntethetővé tették, pedig Sólyom László köztársasági elnök jelezte, hogy óvatosan kell bánni a szólásszabadság korlátozásával.

A mostani, homofób vállalat ügyében is megkerestük a TASZ-t. A szervezet politikai szabadságjogi szakértője, Szabó Attila azt mondja, ők nem gondolják jogellenesnek a kinyilatkoztatást, de – a Háttér Társasághoz hasonlóan – nem zárják ki, hogy zaklatásról van szó. Szabó hangsúlyozta, az Egyenlő Bánásmód csak akkor indít vizsgálatot, ha egy konkrét személyt ér hátrányos megkülönböztetés. Ebben az esetben például olyan ügyfél tehet panaszt, aki azért áll el a szolgáltatások igénybevételétől, mert a cég értékrendje miatt tart a megkülönböztetéstől. De a cég egy, LMBTQ-közösséghez tartozó alkalmazottja is indokoltan kereshetné fel a hivatalt.

Az ügyben kérdéseket küldtünk az ombudsmani hivatalnak is, az AJBH válaszában az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt idézte: eszerint az egyenlő bánásmód akkor sérül, ha valakit az ott felsorolt védett tulajdonságok – ide tartozik többek között a szexuális irányultság és nemi identitás – miatt hátrány ér. A törvény szerint a gazdasági társaságok kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, ezért – bár hivatalból ebben az esetben nem tudnak eljárást indítani – kérelmezhető lenne, hogy a borászati vállalkozás kiírását hatósági eljárás keretében vizsgálják.

"A gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben nem a kevesebb, hanem a több beszédet támogatjuk és a teljes véleményszabadságot vesszük főszabálynak" – áll az ENSZ honlapján. Bár hozzáteszik, vannak kivételek, alapvetően ugyanazon a véleményen vannak, mint a TASZ 2009-ben, miszerint a tabusítás nem megoldás a kirekesztő magatartással szemben, annak felszámolása sokkal inkább az oktatásban és megfelelő tájékoztatásban rejlik. Fontos lenne tehát nyíltan beszélni kisebbségi jogokról, de többek között a tavalyi melegellenes, a melegekről szóló tájékoztatást propagandának bélyegző törvény is gátat szab ennek. A Háttér Társaság ügyvivője elmondta, éppen ezért nem lepte meg őket a borászati cég honlapján olvasott szöveg, ugyanis egyre gyakrabban találkoznak hasonló megnyilvánulásokkal, a jelenség szerintük a kormány kommunikációjának közvetlen hatása.

Önmagában attól, hogy valakit büntetünk a nézetei miatt, persze nem lesz kevésbé homofób, rasszista vagy antiszemita. Sőt, azt nyilvánvalóan senki nem mondhatja meg, hogy ki mit gondoljon bizonyos kisebbségekről, maximum érveket hozhatunk fel a sokszínűség mellett. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy magánember vagy egy gazdasági szereplő mondja magáról, hogy homofób. Ahogy az sem mindegy, hogy – ahogy azt Hegedüs Zsuzsa mondta – valaki magánemberként, otthon, konyhaasztalnál kezd fajelméleti fejtegetésbe, vagy egy ország miniszterelnökeként.

A kirekesztő megnyilvánulásokra azonban elsősorban társadalmi reakcióra lenne szükség. Egy cég esetében talán eredményesebb, ha nem jogi úton számoltatják el, hanem máshonnan érkezik válasz: előfordul, hogy üzleti partnerei bontanak szerződést vagy a fogyasztók bojkottálnak egy piaci szereplőt megosztó kijelentései miatt.

A kereskedő honlapja egyébként múlt csütörtök óta nem elérhető, így a fent idézett szöveg is eltűnt. Kíváncsiak voltunk, miért gondolták meg magukat a kiírással kapcsolatban, ezért telefonon napokig kerestük a cég képviselőjét, de választ, visszahívást nem kaptunk.

www,hvg.hu