Szexbotrányba keveredett az Oscar-díjas színészlegenda: egész életében szégyenérzet gyötörte, amiért a saját neméhez vonzódott

Sir John Gielgud egész életében viaskodott a homoszexualitásával, és pokolian szégyellte, amiért meghurcolták.

Voltak nehéz időszakok az életében. Sir John Gielgud azon brit klasszikus színésznemzedék utolsó nagy alakja volt Laurence Olivier-vel és Ralph Richardsonnal, amely az elmúlt hetven évben a színpadot uralta. Az Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas művészlegenda 1904. április 14-én látta meg a napvilágot Londonban: pályafutását húszévesen kezdte, s hét esztendővel később már William Shakespeare Hamletjét formálta meg a világot jelentő deszkákon. Több évtizedes pályafutása alatt Ibsent, Csehovot, Dosztojevszkijt is játszott, emelett rendezett is, de soha nem félt szakítani a hagyományokkal, mindig fogékony volt a másságra, az újfajta megformálásra – még 87 évesen is hajlandó volt meztelenre vetkőzni Robert Greenway Vihar adaptációjának, a Prosperó könyveinek a címszerepében. Tehetsége mindenki számára vitathatatlan volt, ám azt csak kevesen tudják, hogy a magánélete korántsem volt ennyire sikeres: egész életében szégyenérzet gyötörte, amiért a saját neméhez vonzódott…

Bár Gielgud-ot klasszikus szerepei, elsősorban a shakespeare-i hősök tették őt halhatatlanná, a kis mellékszerepeknek is nagy mestere volt – az Oscar-díjat sem a Julius Ceasar vagy az Antonius hozta meg számára, hanem Dudley Moore inasa, Arthur alakítása az 1980-ban készült hasonló című komédiában.

Tehetségét az egész világon elismerték, rengetegen rajongtak érte, még életében színházat neveztek el róla a londoni West Enden, 1953-ban pedig lovaggá ütötték, ennek ellenére – a szó legnemesebb értelmében – egyszerű ember maradt.

Nemem szerette, ha körberajongják, ha beszélnek róla: annak idején megvétózta, hogy 90. születésnapjára nagy ünnepségeket szervezzen a színházi szakma, sőt végrendeletében azt kérte, hogy halála után ne rendezzenek nagy gyászszertartást – írja az MTI.

Gielgudot 1953-ban letartóztatták, majd elítélték, miután egy chelsea-i nyilvános vécében félreérthetetlen ajánlatott tett egy férfinek – ennek ellenére karrierje nem szenvedett csorbát. Homoszexualitását sohasem tagadta, bár nem is beszélt róla: szégyenkezett meghurcoltatása miatt. Évtizedeken át volt élettársa Martin Henslernek, erről egy 1988-as interjúban nyíltan beszélt.

Bár több mint 50 filmben játszott, szerelme mindig is a színház volt. Minden idők egyik legnagyobb brit színművészét 96 éves korában, Aylesbury melletti otthonában érte a halál légúti fertőzés következtében 2000. május 21-én.

femcafe.hu