NEM KELL ÚJRADEFINIÁLNUNK A CSALÁDOT
A keresztény író, lelkigondozó, valamint a Budapest Pride elnöke szerint is évezredes hagyománya van a család-fogalomnak. De miért hordoz számukra mégis más jelentést ez a kifejezés? Erről beszélgettünk a Szemlélek Társalgóban.
Egyetlen fogalom is képes óriási feszültséget teremteni – jó példa erre a család, és az akörüli, politikai felhangoktól és felszínes kliséktől sem mentes vita, mely a választások előtti időszakban bontakozott csak ki igazán. Akkor esély sem volt rá, hogy a mindenkit érdeklő és mindenkit érintő kérdésről higgadtan tudjunk társalogni.
Most erre tettünk kísérletet a Szemlélek Társalgóban, melynek vendégei Bolyki László és Radványi Viktória voltak.
A műsor előzménye a Skrabski Fruzsinával és Gundel Takács Gáborral folytatott beszélgetés, melyben a család kapcsán Skrabski Fruzsina a meglévő fogalmaink megőrzése mellett érvelt, és azt vetette fel, hogy a nem hagyományos családmodellre használjunk egy másik szót. Erre Gundel Takács Gábor úgy reagált, hogy sok esetben nem döntés kérdése, hogy ki milyen családmodellben él.
Amiről most szó volt:
− Meg kell-e védenünk a család intézményét?
− Hogyan következik a zsidó-keresztény kultúrából az a fajta családmodell, melyet a társadalom többsége elfogad?
− Hol kapcsolódik be a család fogalmába a szeretet?
− Mi a feladata a családdal kapcsolatban az államnak – és mi nem – egy szekuláris társadalomban?
− Miért károsak az LMBTQ emberek közösségének is a multinacionális vállalatok szivárvány-kampányai?
− Miért beszélnek el egymás mellett a különböző ideológiák képviselői?
− Miért kelt félelmet sok LMBTQ emberben az egyház?
− Mi a krisztusi hozzáállás a bűnhöz?
− Milyen családi tragédiákkal kell szembesülnie a Budapest Pride elnökének munkája során?
A többi közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk, a megszokott műsoridőnél kicsit hosszabban.