Brüsszel uniós bíróságra viheti homofób intézkedései miatt a kormányt
Az Európai Bizottság júliusban indított két kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a meleg közösséget érintő diszkrimináció miatt, és már mindkettő a bírósági szakaszt megelőző fázisban van.
Az Európai Bizottság (EB) beperelheti Magyarországot az EU Bíróságán, ha végül úgy ítéli meg, hogy az LMBTIQ személyek jogait csorbító jogszabályok és döntések számos ponton sértik az uniós törvényeket, adta értésre Didier Reynders igazságügyi biztos az Európa-ügyi miniszterek luxembourgi találkozóját követően. A brüsszeli testület tavaly júliusban indított két kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a meleg közösséget érintő diszkrimináció miatt, és már mindkettő a bírósági szakaszt megelőző fázisban van. Az egyik eljárásban a “pedofiltörvényt” kifogásolta, a másikban a “Meseország mindenkié” című, LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő nyilatkozatot.
A brüsszeli politikus azt mondta, a választási győzelemmel hatalomra került többségnek is tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait, be kell látnia, hogy hatalmának korlátai vannak. Ez vonatkozik a népszavazásra is: bármekkora támogatást is kaptak a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos kérdések, a jogállamisági normákat akkor is tiszteletben kell tartani.
Reynders azután beszélt újságírók előtt, hogy a tárcavezetők megvitatták a jogállamiság helyzetét öt tagállamban, köztük Magyarországon. Az eszmecsere alapját az Európai Bizottság tavaly nyáron közzétett jelentései szolgáltatták. Az uniós testület ezekben értékelte, hogy a 27 országban hogyan működnek a független intézmények, mennyire sokszínű a sajtó, független-e az igazságszolgáltatás és sikeres-e a korrupció elleni harc. Az Európa-ügyi miniszterek minden félévben öt-öt ország teljesítményéről cserélnek véleményt, ezúttal – Magyarország mellett – Ausztria, Hollandia, Luxemburg és Málta került terítékre.
Didier Reynders a Magyarországgal szemben rendkívül kritikus bizottsági beszámolóra utalva annyit jegyzett meg sajtótájékoztatóján, hogy továbbra is fennállnak a sajtószabadsággal, a fékek és ellensúlyok rendszerével és a korrupcióval kapcsolatban megfogalmazott aggályok.
Pozitív példaként csak az igazságszolgáltatás digitalizálását és a bíróságok hatékonyabb ügykezelését említette.
A zárt ajtók mögött lezajlott vitát ismerő EU források lapunknak azt mondták, hogy kilenc tagállam – köztük Belgium, Olaszország, Németország – képviselője szólt hozzá a magyarországi helyzetről rendezett napirendi ponthoz. Ketten-hárman gratuláltak a Fidesz választási eredményéhez, de szinte mindegyikük azt feszegette, hogy 12 év után a kormánynak szándékában áll-e orvosolni az Európai Bizottság aggodalmait. Varga Judit igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország kész a párbeszédre, de elutasítja, ha Brüsszel túlterjeszkedik a hatáskörén vagy megbélyegez és kettős mércét használ. Lengyel kollégája, Konrad Szymanszki Európa-ügyi miniszter is hasonló érveket hangoztatott, csak nem a magyar vitában, amelyben nem kért szót. Fellépése azt jelzi, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézetkülönbségek ellenére, Budapest és Varsó továbbra is egy húron pendül.
A jogállamiság magyarországi helyzetéről májusban is tárgyalnak az EU-s miniszterek, a jövő hónap végén meghallgatást tartanak az uniós értékek megsértésének kockázatai miatt elindított hetes cikkelyes eljárás keretében.
