Az ombudsman nem vizsgálja felül a melegellenes törvényt, szerinte az iskolában így is megjelenhetnek az LMBTQI-tartalmak
Az alapvető jogok biztosa, Dr. Kozma Ákos ombudsman szerint a pedofilokat a melegekkel összemosó törvény rendelkezései szövegszerűen nem zárják ki, hogy a köznevelésben továbbra is megjelenhessenek az LMBTQI-témák. A Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek adott válaszában Kozma azt írta: szorosan nyomon kívánja követni a törvény gyakorlati alkalmazását, mert szerinte „a törvény tényleges emberi jogi hatása a gyakorlati alkalmazás során fog megmutatkozni.”
Kozma azt írta: eleget tesz alkotmányos feladatkörének, amelybe beletartozik az is, hogy tájékozódjon a társadalom egyenlő jogokkal, méltósággal rendelkező, LMBTQI tagjainak helyzetéről.
„Különös figyelmet fordítok arra, hogy az érintett 18 év alatti gyermekek, akikben már kialakult vagy a kialakulás útján van az LMBTQI identitás, önkéntes döntésük alapján milyen segítséget kapnak az ezzel járó lelki folyamataik megéléséhez.”
Szél Bernadett csalódottságának adott hangot a Facebook-oldalán Kozma válaszai miatt. A független országgyűlési képviselő azt akarta megtudni, hogy az alapvető jogok biztosa tervezi-e vizsgálni a melegellenestörvény alaptörvénnyel való összhangját, valamint kezdeményezi-e ennek a felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A válasz röviden: nem igazán.
„Nincs mit szépítenem: az alapjogi biztos totális csődöt mondott a meleg fiatalokat célkeresztjébe állító hatalom megfékezésében. (…) Szomorú, de gyakorlatilag a propaganda frázisai köszöntek vissza a válaszában. (…)
Beadványomban pont azt akartam tudni, mit tesz a 18 éven aluli LMBTQI fiatalokat nyíltan megkülönböztető törvény ellen, és volt okunk a pozitív várakozásra is, mert Kozma nemrég még a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából is kemény alapjogi állásfoglalást tett – most meg, amikor a szavakat tettek kellett volna, hogy kövessék, visszatáncolt” – írta Szél Bernadett, aki szerint a törvény emberi jogi hatása nem csak a gyakorlati alkalmazás során fog megmutatkozni, mivel úgy látja, hogy „már a törvény betűje is alapjogokat sért”.
A parlament június 15-én szavazta meg ezt a törvényjavaslatot, amelynek részleteiről és lehetséges hatásairól ebben a cikkben írtunk részletesen.
