"Őket mindenki utálja, nem?"

Két férfi Pécs belvárosában megvert két orvost. Vélhetően azért, mert a sértettek melegek. Megkerestük a két támadót. Hallgattak. Beszédesen.

– Semmiképp… semmiképp…
Ezt ismételgette D. János, amikor megszólítottam őt a portája előtt, Kovácshidán, és bemutatkoztam, hogy újságíró vagyok. A kopaszra borotvált, átlagos testalkatú, 25 éves férfi gyorsan hátat fordított, és visszasietett roskatag házába, s csak a kapu túl oldalán megfeszülő, dühödten fel-felugráló kutyája nézett szemembe, vicsorgó ugatással.
Vasárnap reggel két férfi megtámadott Pécs belvárosában két orvost. Ütötték és rúgták őket, az egyik orvos elájult a bántalmazástól. A támadók – vélhetően – tudták, hogy a két orvos meleg kapcsolatban van egymással, s emiatt rontottak rájuk. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói elfogták és kihallgatták a két elkövetőt. A rendőrség egyelőre garázdasággal gyanúsítja a támadókat, ám ha bebizonyosodik, hogy a sértetteket szexuális irányultságuk miatt verték össze, akkor az már gyűlöletbűncselekmény, és a tetteseket évekre lecsukhatják.
A rendőrség nem nevezte meg a két gyanúsítottat, a Facebookon viszont megtette ezt valaki. Így ismertté vált a két támadó profilja, s abból megtudhattuk, hogy szalántaiak, szakmunkásképzőbe jártak, és kedvelik a küzdősportokat.
A duó egyik tagja D. János. Azért kerestem meg, hogy mondjon valamit a támadás okáról. De ő a leírt módon elzárkózott. A tapasztalt nyomozók úgy tartják, ha egy gyanúsított nem okolja áldozatait és nem vádolja a rendőrséget túlkapással, akkor biztosan elkövette a gyanúban szereplő bűncselekményt, s ha még csak nem is mentegetőzik, akkor érzi, semmilyen mentség sincs a tettére.
A két elkövető lakcíme nem derült ki a Facebook-profilokból, ám nem volt nehéz megtalálni őket. A Péccsel szomszédos, 1150 lelkes Szalántán az utcán és a kocsmában megkérdezett helybéliek közül sokan hallottak arról, hogy kik bántalmazták a két pécsi orvost, és útba igazítottak, hol találom az elkövetőket. Elmondták, hogy D. János már nem itt, a szüleivel lakik, hanem innen 20 kilométerre, Kovácshidán vett házat. Társa, V. Tamás viszont Szalántán él.
Az általam kérdezett szalántaiak – kivétel nélkül – elítélték a két támadót. Általában amúgy sem voltak jó véleménnyel róluk, egyikük óvott is attól, hogy megkeressem őket, „nem barátságos emberek”, mondta röviden. Egy középkorú férfi viszont így fogalmazott:
– Jánost ismerem, és el se tudtam volna képzelni róla, hogy ilyesmit csinál. Biztonsági őrként szokott dolgozni. Soha nem szidta a homokosokat. Nem értem, mi jött rá? Lehet, hogy ez a vita, ami a pedofiltörvény körül folyt, az bolondította meg, tudja, hogy valahogyan belevették a törvénybe a homoszexuálisokat is… Meg a vita, hogy fogadhatnak-e örökbe gyereket a meleg párok, meg hogy Pécsen lesz Pride, talán ez bosszantotta…
V. Tamás sem akart beszélni. Őt a családjuk kétszintes háza előtt faggattam:
– Nem akarok erről beszélni – morogta maga elé a sárga szemű, 22 éves férfi.
– Van abban valami valótlan, ami az újságokban megjelent? – löktem tovább a szót.
– Nincs.
– A két férfi provokálta magukat valamivel?
– Nem.
– Akkor miért csinálták?
– Nem akarok erről beszélni.
– Van, aki azt gondolja, hogy a melegek jogairól folyó vita vadította magukat…
– Milyen vita?
– Híreket szokott hallgatni?
– Nem.
– A Facebook-profilja szerint bunyózott.
– Két évig. Abbahagytam.
– Nem versenyzett?
– Nem.
– Nem is akart?
– Nem.
– Csak azért kellett, hogy az utcán verekedjen?
Csend szakadt ránk.
– Megbánta, amit tett? – kérdeztem végül.
A férfi megint sokáig hallgatott, aztán annyit préselt ki a száján, hogy: igen.
V. Tamás két kezén, mellkasán és nyakán kiterjedt égési sérülések nyomai. Megtudtam tőle, hogy gyerekkorában öntötte magára a forróvizet. Elmondta még, hogy egy kutyatáp üzemben dolgozik, és elégedett a fizetésével.
Autó állt meg mellettünk, V. Tamás ellépett tőlem, és a kocsi ablakán behajolva kezdett beszélgetni a sofőrrel. Eddig a kerítésnél hallgatva figyelt minket V. Tamás nevelőapja. A nehezen mozgó, 65 esztendős férfi elmondta, hogy Tamást a felesége hozta a házasságba, húsz évvel ezelőtt. A nevelőapa egykor húsüzemben dolgozott, pár éve komoly szívműtétje volt. Az is gond, hogy van 6 millió adóssága. Még a felesége vett fel a devizahitelt, a férfi nem is tudja, mire. És meg se kérdezheti az asszonyt, mert ő – talán épp a tartozás miatt – felakasztotta magát. Még milliókat kell törleszteni, a férfi nem bírja tovább, inkább eladja a házat, 23 milliót kér érte. Ha megveszik, a szüleitől örökölt házba húzza meg magát.
– Mit tud Tamás ügyéről? – kérdeztem később.
– Ami az újságokban volt. Nem igen beszélgetünk. Az ő dolga.
– Maga szerint miért csinálta?
– Nem tudom. Ő dolga.
– Talán mert utálja a melegeket?
– Hát… őket mindenki utálja! Nem? – nevet a saját mondatán, s ettől remeg a nyakláncán lógó, 8-10 centis kereszt. 

nepszava.hu