Szélsőjobbról előztek a homofób csoportok a Kúrián
A tervek szerint július 24-én lesz az idei Pride felvonulás Budapesten. A homofób provokátorok azonban igyekeznek megzavarni a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű emberek és a velük szolidaritást vállalók békés menetét. A Kúria minapi hibás ítélete a gyűlölködő rendzavarók pártjára állt. Pedig a gyülekezési jogot sem lehet rendeltetésével ellentétesen gyakorolni, amivel a szélsőjobbosok már előre kérkednek.
A 2020-as Budapest Pride felvonulás a koronavírus miatt elmaradt. A szervezők azonban az online Pride zárásaként bejelentették az idei, 2021-es felvonulás időpontját, hogy ezzel is reményt adjanak a csalódott közösségnek. Egy demokratikus jogállamban nem jelent rizikót egy közel harminc éve minden évben hasonló időben ismétlődő tüntetés időpontjának ilyen korai nyilvánosságra hozatala.
Még akkor sem, ha ez a tüntetés elnyomott, megalázott emberek melletti kiállás fontosságát közvetíti. Sőt, többet tesz annál: lehetőséget és teret ad ezeknek az embereknek hogy ha csak pár órára is, de egy biztonságos, befogadó közegben, önazonosan lehessenek a nyílt utcán. Fájóan sok magyar LMBTQI embernek ez szöges ellentétben áll azzal, amit a mindennapokban él meg.
Az elsőbbség az elsőé
A gyülekezési törvény szerint egy tüntetést - mint amilyen a Budapest Pride felvonulás is - leghamarabb a tervezett időpont előtt 3 hónappal lehet bejelenteni a rendőrségnél. A határidő éjfél után egyből megnyílik. Ezzel a megoldással a törvényalkotó két problémát akart megoldani. Egyrészt elejét akarta venni annak, hogy bárki hosszú hónapokkal előre lefoglaljon fontos közterületeket, így ellehetetlenítve azt, hogy ott mások gyűlést tartsanak. Másrészt a versengő gyűlések problémájára akart egyértelmű választ adni. Két gyűlés, vagyis tüntetés akkor verseng egymással, ha ugyanarra az időpontra és helyszínre két külön ember vagy szervezet jelenti be a saját rendezvényét.
A törvény szerint ilyenkor az elsőbbség azé, aki hamarabb jelenti be a gyűlését. Aki hozzá képest második, az elveszíti a területet, és más helyszín után kell néznie.
A Pride felvonulás bejelentésére irányadó határidő megnyílását követő első órában közel két tucat tüntetést jelentettek be különböző, a Mi Hazánk Mozgalom Párthoz (MHMP) köthető emberek. Bár a felvonulás időpontja ismert volt előttük, annak tervezett útvonala nem, így az MHMP emberei vaktában “lőttek” Budapest legfontosabb köztereire: az Andrássy útra, a hidak előtti terekre, a Szabadság térre és a Kossuth térre is tüntetéseket jelentettek be. Leplezetlen céljuk az volt, hogy ezzel a taktikával valamennyi helyszínen megszerezzék az elsőbbséget, így végeredményben ellehetetlenítsék a Pride felvonulás megtartását a tervezett napon.
Rosszkor nyomták
A párt alelnöke nem hogy nem leplezte ezt a célt, hanem nyíltan kérkedett vele, egyértelművé téve, hogy pártjának célja nem ellenvéleményének szabad kinyilvánítása, hanem az, hogy másokat megakadályozzon a saját gyülekezési joguk rendeltetésszerű, békés gyakorlásában. Baj azonban - úgy tűnt ekkor még - nem történt: az alelnök a határidő megnyílása előtt tíz másodperccel nyomta le a gombot, vagyis bejelentése túl korai volt, sok más bejelentés pedig pár másodperccel a Pride bejelentése után érkezett. A Pride szervezői előtt ugyanis nem volt ismeretlen a szélsőjobboldaliak visszaélésszerű gyakorlata, ezért éjfél után rögtön ők is bejelentették a felvonulást, és megszerezték az elsőbbséget a teljes útvonalra.
Keresetek a Kúriához
A rendőrség rendszerint a bejelentett gyűléseket csak tudomásul veszi, nem kell azokat külön engedélyeznie. Határozatot akkor hoz egy gyűléssel kapcsolatban, ha azt valamilyen okból korlátozó feltételekkel lehet csak megtartani, vagy - a törvény nyújtotta lehetőségeket kihasználva, kivételesen - megtiltja azt. A szélsőségesek így mind kaptak formális döntést. Az MHMP alelnöke egy végzést, amiben arról tájékoztatják: érdemben meg sem vizsgálták a bejelentett gyűlését, mert azt túl korán küldte el, amikor még nem lehetett volna.
Több másik bejelentő pedig korlátozó előírásokat tartalmazó határozatot kapott, amiben a rendőrség a Pride elsőbbségére és arra hivatkozva, hogy a két tüntetés üzenete egymással összeegyeztethetetlen, a Pride felvonulás tervezett útvonalától messzire korlátozta gyűlésük megtarthatóságát. A szélsőjobboldaliak azonban nem nyugodtak bele a kudarcba és a Kúriához fordultak. Három keresetlevelet nyújtottak be: egyiket az időelőttiség miatt a bejelentést érdemben meg sem vizsgáló végzés, kettőt pedig az időben benyújtott, de a Pride-hoz képest második helyet szerző tüntetéssel szemben.
A Kúria pedig a jogukkal visszaélők oldalára állt.
Nyuszika a Kúria előtt
Három ítéletéből kettővel elutasította a felperes, vagyis az MHMP-hez köthető ellentüntetők keresetét, a párt alelnöke keresetének viszont helyt adott és a rendőrség határozatát hatályon kívül helyezte. A súlyos önellentmondásoktól sem mentes ítélet lényegében megfordítja a korábbi gyakorlatot és kimondja: teljesen mindegy, hogy az MHMP alelnöke az addig határidőnek tekintett nap kezdete előtt vagy után küldte be saját bejelentését, mert a Kúria értelmezése szerint a határidő amúgy is egy nappal korábban kezdődik, mint amit eddig irányadónak tekintett a szakma - és minden jel szerint egyébként maguk a szélsőjobboldaliak is.
Vagyis a Kúria megoldása a viccbeli nyuszika helyzetéhez hasonló: ha van rajta sapka, azért, ha meg nincs, akkor azért, de mindenképp “érvényre juttatja” a szélsőjobboldaliak gyülekezési jogát a rendeltetésszerű joggyakorlókkal szemben. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az MHMP alelnöke vonulhat az Andrássy úton a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon között július 24-én. Talán az sem mellékes, hogy ezt az ítéletet “meglepő” módon a Kúria az elnökkel, Varga Zs. Andrással és az alelnökkel Patyi Andrással kiegészülve hozta meg.
A bírósági perek általános szabályai szerint akinek jogát vagy jogos érdekét egy per közvetlenül érinti, az kérheti a bíróságtól, engedje meg neki, hogy harmadik félként ő is belépjen a perbe. A gyülekezési törvény azonban ezt a lehetőséget sajnos kizárja. Ennek ellenére a Budapest Pride felvonulás bejelentője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével mégis eljuttatott egy beadványt (itt olvasható) a Kúriára. Fontosnak tartottuk, hogy rámutassunk: a Budapest Pride felvonulást és számos, az LMBTQI emberekhez kapcsolódó rendezvényt évek óta ugyanazok a jól ismert szélsőséges, homofób és transzfób rendbontók igyekeznek ellehetetleníteni, megzavarni. Az ő személyük, tevékenységük és valós céljuk évek óta ismert a jogalkalmazók és a nyilvánosság előtt.
Az MHMP-sek és a hozzájuk köthető más bejelentők pedig nem is rejtették véka alá valós szándékukat: nem tüntetni akarnak, hanem rosszhiszeműen megakadályozni, hogy a nekik nem tetsző emberek tüntessenek. A visszaélésszerű joggyakorlást pedig nem illeti meg alapjogi jogvédelem. Sokatmondó, hogy a Kúria beadványunkra nem reagált semmit. Amennyiben úgy értékeli, hogy nincs joga a bejelentőnek perbelépni, erről is döntést kellett volna hoznia. A Kúria nem teheti meg, hogy szóra sem méltatja a neki címzett beadványt. Sajnos azonban ez a viselkedés beleillik abba a szerepbe, amit a Kúria visz ezekben az ügyekben.
Csak az ideje érdekelte, nem a célja
Bár a szabályok kreatívan mechanikus értelmezésével valóban arra is lehet jutni, hogy nincs itt semmi látnivaló, hiszen egy tüntetést hamarabb jelentettek be, mint egy másikat, az eset összes körülményéből csak az nem látja, hogy mire megy ki a játék, aki nem akarja látni. A Kúria pedig minden jel szerint nem akarta látni, hiába nézte ezúttal 10 szemmel is. Még akkor is így van ez, ha a szélsőjobboldaliak három keresetéből a Kúria kettő elutasított. Azzal ugyanis, hogy a Kúria mechanikusan csak azt vizsgálja, hogy sorrendben melyik bejelentés érkezett először, távolról sem tett eleget a kötelességének. Vizsgálni kell azt is, hogy a mi a gyülekezés célja. A sajátjával ellentétes véleményt formálók alapjog-gyakorlásának ellehetetlenítését célzó tüntetés ugyanis nem tarthat igényt alapjogi védelemre.
A Kúria az eset egyértelmű körülményeinek teljes figyelmen kívül hagyásával áldását adta erre a gyülekezési jogi éhezők viadalára, ahol mindenféle jogi és morális megfontolás nélkül, rosszhiszeműen akár egy másodpercnyi előnnyel is el lehet lehetetleníteni akár több tízezer ember békés gyülekezéshez való jogát.
Az emberi méltóság elsőbbsége
Egy jól működő demokratikus jogállamban nem okoz különösebb problémát, hogy vannak, akik nem értenek egyet a Pride felvonulással. Minden országban - még azokban is, amelyek nagyon elfogadóak - vannak, akik szerint a “másságot” nem lenne szabad az utcán “mutogatni”. A véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan, de egy jól működő demokráciában el kell viselni a meghökkentő, megosztó, akár megbotránkoztató véleményeket is, ha azok nem sértik mások emberi méltóságát és nem szítanak gyűlöletre. Ez még akkor is igaz, ha a Pride évek óta érdemben különösebb extremitások nélkül zajlott Magyarországon. Amit viszont nem kellene elviselnie egy demokratikus jogállamnak, az az, hogy az elnyomott kisebbséget szélsőségesek alkotmányos jogukkal visszaélve igyekeznek visszaküldeni a hallgatás és a titkolózás mérgező csendjébe.
A gyülekezési törvény maga is egyértelművé teszi, hogy senki nem használhatja arra a tüntetéshez való jogát, hogy annak védelme mögé bújva mások emberi méltóságát tapossa meg büntetlenül. A Kúria eljárása viszont végeredményben mégis erre bátorítja őket.
Különösen magas tétet ad az idei Pride felvonulásnak, hogy ez az utolsó ilyen tüntetés a jövő évi választás előtt. Azok a pártok, amelyek eddig is az LMBTQI emberek jogainak önkényes korlátozásával igyekeztek szavazatokat szerezni, várhatóan továbbra is szívesen lovagolják majd meg a gyűlölködés hullámait. Nem helyes, hogy a politikailag motivált visszaélésszerű joggyakorlásnak a Kúria is besegít.
Távol a jogállamtól
Talán a Pride felvonulással szembeni ellenérzések miatt sokaknak nem egyértelmű, de épp ezért kell a jogalkalmazóknak félreérthetetlenül leszögezniük: a békés, rendeltetésszerű gyülekezést nem lehet a szabályok kijátszásával, rosszhiszeműen, visszaélésszerűen ellehetetleníteni, sem ezzel próbálkozni. Aki így tesz, az kiírja magát a jogállami keretekből. Amikor pedig a Kúria ezt hagyja, akkor nem védi kellőképpen a demokratikus jogállamot, aminek védelme pedig egyik elsőrendű kötelessége lenne.
Mi továbbra is azon dolgozunk, hogy a múlt hetihez hasonló rossz döntések ne születhessenek meg, és ne maradhassanak következmények nélkül. Támogass minket, és vegyük vissza együtt a jövőt, hogy Magyarország egy olyan hely lehessen, ahol szexuális orientációt és nemi identitástól függetlenül is mindenki szabadon, méltóságban élhessen.
