Az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánították a képviselők az Uniót
A döntés a száznál is több lengyelországi ún. „LMBT-mentes övezetekre" válaszul született.
A bejelentés hátterét az LMBTIQ-közösség tagjainak egyre gyakoribb hátrányos megkülönböztetése és az ellenük irányuló támadások adják.
A Bizottságnak minden lehetséges módon fel kell lépnie az LMBTIQ-embereket ért jogsértésekkel szemben.
Az LMBTIQ-jogok területén egyes tagállamokban, mindenekelőtt Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható visszalépés miatt az EP az EU-t „az LMBTIQ-szabadság zónájának" nyilvánította.
Két évvel azután, hogy először egy lengyel vajdaság, majd több tucat megye, önkormányzat és régió „LMBT-ideológiától mentesnek" nevezte ki magát, a Parlament csütörtökön 492 szavazattal, 141 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett úgy döntött: az Uniót az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánítja.
2019 márciusa óta száznál is több lengyel régió, megye és önkormányzat fogadott el határozatot arról, hogy területük mentes az LMBTIQ-„ideológiától". A határozatok szerint a helyi önkormányzatoknak tartózkodniuk kell az LMBTIQ-emberek iránti elfogadást ösztönző lépésektől, és meg kell vonniuk a pénzügyi támogatást a megkülönböztetést ellenző és az egyenlőséget pártoló szervezetektől.
Lengyelország: fokozódó hátrányos megkülönböztetés és támadások
A képviselők arra is rávilágítanak, hogy az ilyen övezetek létrehozása egy folyamat egyik eleme, amelynek eredményeképpen a lengyel LMBTIQ-közösség tagjai egyre gyakrabban válnak hátrányos megkülönböztetés vagy támadások, leggyakrabban az állami hatóságok, választott tisztviselők (beleértve a jelenlegi államelnököt) és a kormánypárti média részéről érkező gyűlöletbeszéd áldozatául. A képviselők az LMBTIQ-aktivisták letartóztatását és a Pride-menetek támadását és tiltását is bírálják.
Bár a Bizottság elutasította az LMBTIQ-ellenes határozatot elfogadó lengyel városok testvérvárosi programokra beérkezett pályázatait, a képviselők szerint további lépéseket kell tenni. A Bizottságnak minden rendelkezésére álló eszközt - beleértve a kötelezettségszegési eljárást, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét és az Unió költségvetésének védelméről szóló, nemrég elfogadott rendeletet is - ki kell használni arra, hogy fellépjen a fenti jogsérelmek ellen.
Magyarországon is romlik a helyzet
A parlamenti állásfoglalás a romló magyarországi helyzetre is kitér. 2020 novemberében Nagykáta városa határozatot fogadott el, amelyben betiltja az „LMBTQ-propaganda terjesztését és népszerűsítését" az önkormányzati fenntartású intézményekben. Egy hónappal később a magyar országgyűlés az alaptörvény módosításával tovább szűkítette az LMBTIQ-emberek jogait azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a transznemű és nem bináris személyek létezését, és korlátozza a családi élethez való jogukat. Egy másik törvény megfosztja az élettársi kapcsolatban élő párokat az örökbefogadáshoz való jogtól.
„Az LMBTIQ-személyek számára az Európai Unióban mindenütt biztosítani kell azt a szabadságot, hogy szexuális irányultságukat, nemi identitásukat, nemi önkifejezésüket és nemi jellemzőiket az ezen alapuló intoleranciától, megkülönböztetéstől vagy üldöztetéstől való félelem nélkül megélhessék és nyilvánosan megmutathassák [...] és a hatóságoknak az egész Európai Unióban minden kormányzati szinten védeniük kell és elő kell mozdítaniuk az egyenlőséget és az alapvető jogokat mindenki számára, beleértve az LMBTIQ-személyeket is" - mondják a képviselők.
A szerdai vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
