Megöli az intimitást, ha csak a másik kedvéért szexelünk
Sok oka lehet, hogy miért fekszünk le valakivel, de ha azért tesszük, mert rettegünk, hogy elveszítjük, akkor rossz az irány.
A szex mindenkinek mást és mást jelenthet, és ezzel együtt a libidó is teljesen más, amit nehéz a párkapcsolatban összehangolni, ha nagyon eltérőek az igények. Vannak, akik jól elvannak, ha kéthavonta egyszer van szex, és vannak, akik akár heti többszöri alkalommal is igénylik.
Ezt igen nehéz konfliktusok nélkül egyensúlyba hozni, és sok párnál megtörténhet, hogy a kevesebb szexet igénylő, alacsonyabb libidójú fél csak azért megy bele a szexbe, hogy ne legyen ebből gond. Ha ezt valaki hosszú távon csinálja, azzal megöli azt az intimitást, ami a párkapcsolatban van. Természetesen van olyan, hogy evés közben jön meg az étvágy, azonban ha az egész szexuális együttlét alatt csak azon rágódik belül az egyik fél, hogy mikor lesz már vége, az minden, csak nem élvezetes együttlét.
A kapcsolat kezdeti szakaszai
Amikor megismerkedünk valakivel, igyekszünk a legjobbat mutatni magunkból és a kudarc elkerülése érdekében olyan helyzeteket is bevállalunk, amiket nem biztos, hogy kellene. A szexuális együttlétek lehetnek kissé egyoldalúak, azaz van, hogy az egyik fél azért megy bele a találka utáni szexbe, mert azt hiszi, ezt várja el tőle a randipartnere. Lehetséges, hogy mindketten ezzel a téves gondolattal fekszenek le egymással, így máris terhelik a szexualitást irracionális elvárásokkal. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szexelni a randikon, ha valaki őszintén vágyik rá, ugyanakkor tény, hogy vannak, akik azért mennek bele a helyzetbe, mert kényszerítőnek érzik, és nincs mögötte valós szexuális vágy.
A párkapcsolatok kezdeti időszaka egy szenvedélyesebb szerelmi együttlétekkel teli időszak, amit felvált egy intimebb, mélyebb érzelmekkel teli, tartalmasabb párkapcsolati szakasz. Ahogyan épül a bizalom a két ember közt, ahogy egyre jobban megismerik egymást, természetes, hogy a szenvedélyesebb érzések csökkennek és kevesebb lesz a szex. Lehet, hogy kevesebb alkalommal szeretkeznek, viszont a szex minőségibb is lehet, ahogy az érzelmek diktálják. Elképzelhető, hogy a libidó eltérősége is jobban kiütközik ebben a párkapcsolati szakaszban, ami konfliktusokhoz vezethet, sőt az is előfordul sok párnál, hogy a magasabb libidójú fél újdonságokkal igyekezne feldobni a szexet. A bedobott félmondatok, hogy ki mire vágyik az ágyban, mit próbálna ki, szintén előidézhetnek egyfajta görcsösséget annál a félnél, aki kevésbé szeretné az újdonságokat kipróbálni:
az érzés, hogy elveszíthetjük a partnert, ha nem megyünk bele akár az anális szexbe, akár a hármasszexbe, akár a többszerelműségbe, erősebb lehet a szexuális vágynál és az izgalmi szintnél is.
Sajnos, ha nem kölcsönösen akarjuk ugyanazt, és nem együtt vágyunk rá, hanem az egyik fél kvázi rábeszéli, rákényszeríti ilyen-olyan manipulációval a másik felet, akkor ez hosszú távon elidegenítheti egymástól a két embert. A távolságot nem fizikailag kell érteni, hanem lelkileg, hiszen hiába megyünk bele – csak azért, hogy ne veszítsük el a másikat – olyasmibe, amit valójában nem szeretnénk, legbelül azt a szerelmet fogjuk kevésbé érezni, amit korábban éreztünk a partner iránt. Ez akkor is gond lehet, ha valamilyen betegség miatt alig-alig van szex, de akkor is, ha a behatolás rendkívül fájdalmas és fogat összeszorítva végigcsináljuk. A testet muszáj felkészíteni a megváltozott helyzetre, akkor is, ha évekig minden rendben működött.
Ha csak azért szexelünk valakivel, hogy kielégítsük a partner vágyait, és mi magunk nem élvezzük, akkor előfordulhat, hogy neheztelni fogunk a partnerre, haragudni is akár, amit elnyomhatunk. Ezek az érzések mindig aláássák a szerelmi kapcsolatot, és ez megjelenhet úgy is, hogy még kevésbé lefeküdni a másikkal, már szinte teljesen eltűnik a libidó, és hogy kerüljük a szexet, az ahhoz vezető, jól ismert mozdulatokból is kibújunk. Ilyen például a csókolózás, az ölelések, a randik, a közös borozgatás, szórakozás, amiknek kimenetele lehet a szex.
Nem érdemes tehát a saját testünket olyasmire kényszeríteni, amit nem szeretne, ha ez nem tölti el a testet örömmel.
Úgy kerülhetünk ki ebből a helyzetből, hogy megbeszéljük egymással őszintén, de nem egymást bántva. Például azzal a mondattal, hogy „nekem fáj a behatolás, a testem valamiért nem élvezi úgy, ahogy korábban, nekem az lenne jó, ha lassítanánk a tempón. Vagy azzal a mondattal, hogy „nyitott vagyok arra, hogy újdonságokat próbáljunk ki, de nekem az lenne jó, ha olyasmit csinálnánk, amit a testem nagyon élvezne”.
A szex akkor örömteli, ha mindketten egyaránt vágynak rá, és mindketten beleegyeznek abba, ami történik, tehát kölcsönös. A kölcsönösség hiánya sok-sok olyan érzést generál, ami megnehezíti a párkapcsolatot. Elhidegülhetünk egymástól, ha a partner elvesztésétől való félelem uralja a szexet, nem pedig az öröm, a felszabadultság és az ellazultság jellemzi.
