„Gyászt éreztem, mire Bence hazaért, már potyogtak a könnyeim” – jogfosztott szivárványcsaládok az örökbefogadás útvesztőiben
Három azonos nemű párral beszéltünk, akik mind egyetértenek abban, hogy a kormány új tervezete valójában nem az egyedülállókat, hanem a melegeket akarja megfosztani attól, hogy legálisan gyereket vállalhassanak.
„Ezzel a törvénymódosítással úgy érezzük, hogy minden jogunktól megfosztottak minket. Mi tényleg csak örökbe fogadni szeretnénk. Még ha lehetne is vérszerinti gyerekünk, akkor is inkább örökbe fogadnánk, mert nekünk ez nem csak azt jelenti, hogy lesz gyerekünk, hanem azt is, hogy segítünk egy gyereknek kijutni a rendszerből, megteremtjük neki azt a szerető és támogató közeget, amit a vérszerinti családjában nem kapott meg. Ezért nem is lett volna kikötésünk, nagyobb, roma gyereket is elfogadnánk, olyat is, aki senki másnak nem kell, mert úgy tudjuk, hogy sok ilyen gyerek van” - fogalmaz Vanyovszki József, aki 9 éve él együtt szerelmével, Lakatos Bencével. Mindketten arccal és névvel vállalták az interjút, és még az otthonukba is beengedtek minket, mert úgy érzik, nincs mit szégyellniük. Ők is, ahogy sok heteroszexuális pár, úgy gondolják, hogy akkor lenne teljes az életük, a családjuk, ha gyereket vállalhatnának.
A kormány a koronavírus miatti rendkívüli felhatalmazással a zsebében november 9-én hirtelen benyújtotta az Alaptörvény kilencedik, valamint egyéb igazságügyi tárgyú törvények, módosítási javaslatát. Ezekben szó esik a kormány által törvényesnek ítélt családmodellről, amelyben az apa férfi, az anya nő, a nemváltoztatás tiltásáról és arról, hogy örökbe fogadni kizárólag házastársaknak van joguk. Egyedülállóknak csak különös méltánylást érdemlő esetekben, amelyekről a miniszter dönt.
„A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, ahol az anya nő, az apa férfi.”
„Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”
„Gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe.”
„Kivételesen - különös méltánylást érdemlő esetben - az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadása is megállapítható.”
„Van egy szivárványcsaládok csoportunk a Facebookon, és ott valaki beírta ezt a törvénymódosítást. Én láttam meg napközben, gyászt éreztem, mire Bence hazaért, már potyogtak a könnyeim” - meséli József, aki hozzáteszi, hogy azért is keseredett el ennyire, mert már évek óta tervezgetik a gyerekvállalást, de mivel az örökbefogadásnál külön szoba kell minden gyereknek, ők pedig jelenleg egy egyszobás lakásban laknak, eddig a lakáscsere útjukat állta. „Még a CSOK-ot is megpróbáltuk megigényelni, mert elvileg nem kizáró ok, hogy mi meleg pár vagyunk, de 2-3 bankkal leveleztünk, és mindenhol elutasítottak, úgyhogy most már világos, hogy csak sima hitelben gondolkodhatunk. Tavaszra terveztük a lakásvásárlást és az örökbefogadás elindítását.”
Tamás és Péter egy fokkal jobb helyzetben vannak, mert ők már egy éve jelentkeztek a Tegyesznél, és csak a jogerős határozatukra várnak. Ők is azt mondják, hogy nagyon szívesen nevelnének idősebb gyereket, vagy akár testvérpárt is. Nincs származási, vagy egyéb kikötésük. A házvásárláson már túl vannak, és bár ők vidéken élnek, a család és a környezetük is támogatja a családalapítási terveiket.
„Érdekes látni a politikából folyó negatív hangulatot a melegekkel kapcsolatban, miközben a mindennapokban a közvetlen környezetünk elfogadó, nyitott, támogató. A politikusok sokat ártanak nekünk azzal, hogy ilyen negatív színben tüntetnek fel minket, nem csoda, hogy nagyon sokan felköltöznek Pestre, vagy külföldre menekülnek” – mondja Péter.
Rózsa Krisztián és párja, Ádám egészen Norvégiáig mentek, miután örökbe fogadták a kisfiukat. Krisztián azt meséli, hogy a szexuális identitásuk miatt kevésbé bántották őket itthon, mint a gyerekük származása miatt.
„Egyszerűen képtelen volt kezelni a rendszer, hogy roma, hallássérült és hiperaktív és akkor jöttek a megjegyzések, az előítéletek, hogy a vér..., meg hogy láttunk már ilyen gyereket, nem lehet ezt megnevelni... Rengeteg megjegyzést kaptunk buszon, kórházban mindenhol.”
Krisztián jelenleg a többszörös kisebbségi identitásokkal foglalkozik pszichológusként egy norvég civil szervezetnél. Közben magyar szivárványcsaládoknak is segít eligazodni, a gyerekvállalás útvesztőiben.
„Tegnap este is két párral beszélgettem a tervezetről. Ez a javaslat nagyon rosszul érintette a közösséget. Jelenleg is több tucat várakozó van, jogerős határozattal, ezt visszavonni nem lehet, de ezek az emberek most megijedtek, elbizonytalanodtak, hogy kaphatnak-e valaha gyereket. Eddig se éreztük, hogy a rendszer aktívan támogatna, de hallunk olyat, hogy személyesen a gyámhivatali dolgozó mellettük áll, de esetleg nem mernek gyereket adni, mert ez rosszul érintheti a karrierjüket. Hogy lesz-e olyan bátor Tegyesz, vagy gyámhivatal, amely ilyen nyílt politikai kommunikáció mellett is gyereket mer adni melegeknek, meglátjuk” – mondja Krisztián, aki hozzáteszi, hogy mint pszichológus egyáltalán nem látja szakmailag megalapozottnak a törvénymódosítási javaslatot, de azért olyan nagyon nem lepte meg ez a kirekesztő szabályozás.
„Ez a tervezet nem egy egyedülálló dolog, hanem nagyon jól beleillik a kormány eddigi, nem most megkezdett, antigender politikájába. Ez egy könnyen kommunikálható politikai fogás, egy csoportképző technika, aminek az alapja a hagyományos családmodell, ami úgy van beállítva, hogy ez az egyedüli és kizárólagos megoldás arra, hogy a nemzetet fenntartsuk, és megvédjük a külső fenyegetés ellen. Aki foglalkozott már politika-pszichológiával, annak ebben semmi új nincs” - mondja Rózsa Krisztián. Véleménye szerint azonban ez a fajta törvényalkotás, és családmodell képzés 50-60 évvel veti vissza az ország anti-diszkriminációs politikáját.
„Azzal együtt, hogy egy ilyen törvénnyel azt üzenik az LMBTQ közösségnek, hogy mi nem vagyunk egyenrangú állampolgárok. Tőlünk a gyerekeket félteni kell, az állam azt mondja, hogy nem illetnek meg minket bizonyos jogok az identitásunk miatt, ami nagyon veszélyes. Hiszen most mi vagyunk terítéken, de látható, hogy a kormány eddig is sok társadalmi csoportot beáldozott már a politikai céljai érdekében, így senki sem tudhatja, hogy mikor következik ő” - fogalmaz a szakember.
Ráadásul a javaslat szövege szerint itt nem is kizárólag a melegekről van szó. A pszichológus szerint azért, mert az már bűncselekmény lenne, így a módosítást benyújtó Varga Judit igazságügyminiszter tágította a kört, és az egyedülállókat is megfosztotta az örökbefogadás jogától. Ez a döntés Rózsa Krisztián szerint teljesen ellentmond minden szakmai konszenzusnak.
„Sokszor az örökbefogadásnál az egyedülálló örökbefogadás pszichológiailag indokoltabb, mint a családban nevelkedés. Például egy férfi által, szexuálisan bántalmazott gyerek esetében. Több tanulmány bizonyította már, hogy ilyenkor jobb, ha egyedül neveli mondjuk egy anya a gyereket. Úgy tűnik, mintha ezek a szakmai szempontok egyáltalán nem érdekelnék őket, pedig ez egy nagyon szépen feldolgozott tudáshalom arról, hogy mi a gyerek érdeke. Ezt most ideológiai alapon lesöprik az asztalról anélkül, hogy bármilyen szakmai fórumon egyeztetnének.”
Mindezek ellenére Bence és József, valamint Tamás és Péter is azt mondta, hogy nem adják fel. Ha kell, kivárják, hogy megváltozzon a politikai környezet, vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak jogorvoslatért.
„Most kicsit összetörtünk, dühösek és szomorúak vagyunk, mert nem ezek voltak a terveink, de a lakást megvesszük, aztán meglátjuk milyen lehetőségünk marad. Bár nekünk Novák Katalin biztos nem fogja aláírni az engedélyt” - mondja József, akit láthatóan megvisel ez a reménytelen helyzet.
Egy héttel a javaslat megjelenése után az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa arra kérte a magyar országgyűlést, hogy halassza el a szavazást a Alaptörvény kilencedik módosításáról és a többi törvényről. Dunja Mijatovic emlékeztetett, hogy a kormány mindenféle előzetes konzultáció nélkül nyújtott be olyan törvényjavaslatokat, melyek az emberi jogok súlyos sérelméhez és a független intézményrendszer további rombolásához vezethetnek.
A biztos szerint a javaslatok, amelyek az emberi jogok védelmére hivatott intézmények működését, valamint az LMBTQ emberek jogait szabályozzák, alááshatják a demokratikus működést, a jogállamiságot és az emberi jogokat Magyarországon.
A benyújtott javaslatok horderejére való tekintettel az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa azt kéri az országgyűléstől, hogy halassza el a javaslatokról szóló szavazást a veszélyhelyzet utánra.
A biztos szerint a szavazást megelőzően nemcsak Magyarországon lenne szükséges széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést folytatnia a kormánynak, de ki kellene kérnie a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértői testülete) előzetes véleményét is a tervezett új szabályokról.
