A törvényeket kijátszva jutnak gyermekhez Magyarországon a homoszexuális párok
A magyar jogszabályok nem teszik lehetővé azonos nemű párok számára sem az örökbefogadást, sem pedig a mesterséges megtermékenyítést, napjainkban mégis több száz homoszexuális pár nevel gyermeket, akiket szivárványcsaládokként neveznek. A gyermekre vágyó azonos nemű párokat civil szervezetek, alapítványok is segítik többek között abban, miként bújhatnak ki az örökbefogadásra vonatkozó hatályos magyar jogszabályok alól. Ilyen például a Szivárványcsaládokért Alapítvány, akik évek óta harcolnak a meleg párok örökbefogadási jogaiért. Tavaly azzal kerültek a figyelem középpontjába, hogy petíciót indítottak a szivárványcsalád-modell reklámozásáért, most pedig a “Pride-hónap” égisze alatt olyan fotókkal és történetekkel rukkoltak elő, amelyek az örökbefogadási szabályok kijátszásáról és homoszexuális párok sikeres örökbefogadásairól szólnak. Az alapítvány tehát egyfajta sikertörténetként promótálja, ha sikerül kijátszaniuk a hatályos jogszabályokat, arra pedig különösen büszkék, hogy Magyarországon már több száz meleg pár nevel gyermeket.
Jobboldali, konzervatív csoportokban óriási felháborodást váltott ki az a hír, mely szerint egy meleg pár ikreket fogadott örökbe Magyarországon. A hatályos magyar törvények szerint azonban ez nem lenne lehetséges, így többen álhírnek tartották az erről szóló beszámolókat. Azonban István és Tamás, valamint az újszülött ikerpár története csak egy abból a több százból, ahány örökbefogadás valóban megtörtént az elmúlt években, minderre pedig jogi kiskapuk segítségével kerülhetett sor.
AZ ELSŐ IKREKET NEVELŐ HOMOSZEXUÁLIS PÁR
A Szivárványcsaládokért Alapítvány megható, romantikus történetként mesélik el, hogy István és Tamás egy kerti partin találkoztak, majd első látásra egymásba szerettek és összeköltöztek. A pár éveken keresztül harcolt azért, hogy örökbe fogadhassanak egy gyermeket: több országban próbálkoztak a procedúrával, így például Skóciában, az Egyesült Királyságban, sikertelenül.
Az első meleg pár, akik ikreket fogadtak örökbe. Fotó: Szivárványcsaládokért Alapítvány/Facebook
A melegpár végül 2017-ben döntött úgy, hogy hazaköltöznek Magyarországra. Elmondásuk szerint hazánkban egy év leforgása alatt sikerült elérniük, hogy egy újszülött ikerpár szüleivé válhassanak.
"Pár hónap alatt mindenféle fennakadás nélkül a kezükben volt a határozat ami egy 0-4 éves korú, korrigálható egészségi állapotú gyermekről, vagy ikerpárról szólt, nemi és származási megkötés nélkül. Mivel István és Tamás nagyon elfogadóak és nyitottak voltak az akár problémásabb hátterű gyerekekre is, így majdnem pontosan egy évvel a végleges határozat után egy kislány és egy kisfiú újszülött ikerpár boldog apukái lehetnek"
– olvasható a civil szervezet Facebook-oldalán. Az alapítvány szerint Magyarországon ők az első melegpár, akik örökbefogadás segítségével lettek szülők. István ás Tamás dupla sikere gyorsan megismétlődött és jött a második melegpár, akik szintén ikreket fogadtak örökbe. A leszbikus pár, Rebecca és Judit felhőtlenül boldog, amiért ikerlányokat nevelhetnek fel.
A Szivárványcsaládokért Alapítvány egy harmadik esetről is beszámolt: Ádám és Marci a kis Andrissal két éve alkotnak egy családot. A párról készült fotó viszonylag nagy port kavart korábban, sőt egyfajta botrányszimbólummá vált. A Nők Lapja karácsonyi számában a róluk készült felvétellel illusztrálta, hogy milyen jó szülők az azonos nemű párok, a cikk megjelenését követően pedig petíciókat is indítottak az örökbefogadás mellett, illetve azt ellenezve, de jogszabályi változásra nem került sor. A meleg párok számára az örökbefogadás tehát továbbra sem engedélyezett, mégis megtörténik.
Ádám, Marci és a kis Andris már két éve egy család. Fotó: Szivárványcsaládokért Alapítvány
TÖBB SZÁZ SZIVÁRVÁNYCSALÁD LEHET MAGYARORSZÁGON
Az egyik melegjogi aktivista szervezet a Háttér Társaság, mely több száz ilyen családról tesz említést. Egy decemberben készített felmérésük szerint a magyarok többsége (56%) családnak tartja, ha egy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű pár nevel gyereket. Ezen felhatalmazásra hivatkozva arra buzdítanak ismert embereket, közéleti szereplőket, hogy ők is álljanak ki a szivárványcsaládok és a melegpárok gyermekvállalása mellett. Ez a szervezet komolyan veszi a társadalom érzékenyítését: kutatnak, rendezvényeket szerveznek, oktatásokat, képzéseket tartanak – már LMBTQ-gyerekekről is – többek közt heteroszexuális szülőknek, és pedagógusoknak, szakembereknek, hogy miként támogassák a gyermeket ebben. De a törvényalkotás, politika terepén is otthonosan csatároznak. Most éppen a transzneműek nemi elismerését gátló jogszabály megsemmisítését követelik az Alkotmánybíróságtól.
CIVIL SZERVEZETEK SEGÍTIK ŐKET A MAGYAR TÖRVÉNYEK KIJÁTSZÁSÁBAN
A negyed évszázada működő Háttér Társaság az egyik olyan szervezet, amely – anyagaikat áttekintve –jogsegélyszolgálat keretében nyújt segítséget a gyermekre vágyó leszbikus és homoszexuális pároknak, hogyan kerülhetik meg a magyar törvényeket. Novemberben indítottak egy újabb kampányt a szivárványcsaládok népszerűsítésére, miután úgy ítélték meg, hogy egyre több politikus tesz homofób és szivárványcsalád-ellenes kijelentéseket. Videókban és óriásplakátokon kívánják bemutatni a szerintük boldog családokat. Ahogy egy helyütt írják: “a jogszabályok ugyan nem teszik lehetővé, hogy gyermeknek két azonos nemű szülője legyen, és ez okoz némi külön szervezni valót, de az élet zajlik”.
MI A JÓ A GYERMEKNEK?
A meleg párok, akik a kampányokban megszólalnak, állítják: ők éppen olyan boldog, szerető családot tudnak teremteni egy gyermeknek, mint egy heteroszexuális házaspár, nem vesznek el gyereket senkitől, és azok a kicsik, akiket ők örökbe fogadnak, egyébként a rendszerben, árvaházakban maradnának. Többségében korrigálható egészségi állapotú, sérült, vagy hátrányos helyzetű, azaz cigány származású gyermekeket fogadnak örökbe, aki szerintük másnak úgysem kellenek. Nem tisztünk és nem is tudhatjuk megítélni, milyen szülők az azonos nemű párok. Még az is lehet, hogy valóban tökéletes családi otthonban, szeretetben nevelik ezeket a kicsiket és mindent megadnak nekik. Csakhogy a magyar törvények, amelyek alapértékként tekintenek a klasszikus családmodellre, a gyermek érdekeit helyezik a középpontba. Eszerint nem a szülőknek van joguk ahhoz, hogy szülőkké váljanak, hanem a gyermeknek arra, hogy az egészséges fejlődéséhez megfelelő környezetben nőhessen fel. Azt pedig talán senki sem vitatja, hogy ha egy gyermeket két anya vagy két apa nevel, akik kapcsolata eltér a társadalom által normálisnak elfogadottól, az igenis kihat a gyermek lelki fejlődésére, identitása kialakulására, társas kapcsolataira. Mi más indokolná, hogy a szivárványcsaládokkal foglalkozó civil szervezetek is többek közt ilyen problémák leküzdéséhez nyújtsanak segítséget.
ÉRZÉKENYÍTÉS MAGAS FOKON – DOLGOZIK A CIVIL GÉPEZET
Csak a Háttér Társaság több, mint 150 kiadványt készített működése elmúlt 25 évében, többek közt az LMBTQ-közösséghez tartozók jogairól, a szivárványcsaládok helyzetéről és lehetőségeiről, ügyvédeket és bírákat érzékenyítő kiadványokat az LMBTQ-emberek gyermekvállalási jogairól és lehetőségeiről. Ez utóbbi témában részletesen ecsetelik, hogyan lehet sikeres az azonos nemű párok örökbefogadási kísérlete, hogyan kell magukat egyedülállónak hazudva a kiskapukat kihasználni. De említhetnénk a Magyar LMBT Szövetséget is, amely szintén oktatásokkal, kiadványokkal segíti a magyar törvények kijátszását. A honlapjukról letölthető Inter Alia Alapítvány által 2010-ben kiadott, úgynevezett “fehér füzet” például konkrét példákkal, történetekkel ábrázolja, kinek hogyan sikerült az örökbefogadás. További lehetőségként jegyzik a szülővé váláshoz a “társszülőséget” is, ami úgy működik, hogy egy leszbikus pár egy meleg férfival vagy párral vállal közösen gyermeket. A megtermékenyítés persze általában mesterségesen történik, ami spermabankon keresztül egészséges embernek rendkívül költséges, nem finanszírozza a társadalombiztosítás.
ÉLETTÁRSAK NEM FOGADHATNAK ÖRÖKBE, MELEGEK NEM HÁZASODHATNAK
Az örökbefogadást a Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény szabályozza, amelyet éppen idén módosítottak, de abban nem történt változás, hogy ki fogadhat örökbe: házaspár vagy egyedülálló személy, “élettársak általi közös gyermek örökbefogadására nincs lehetőség” – fogalmaz a jogszabály. Külön kitér a törvény arra, hogy az örökbefogadás egy családpótló intézmény, ezért a családjogi törvény a gyermek érdekében fogalmazza meg azt a zsinórmértékű szabályt, hogy elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást kell a gyámhivatalnak engedélyezni. Mivel az azonos nemű pároknak a magyar törvények csak a bejegyzett élettársi kapcsolatot engedélyezik, a házasságot nem, ezért értelemszerűen egyedülállóként van lehetőségük a homoszexuálisoknak az örökbefogadásra. Az örökbefogadó szülőnek ugyan részt kell vennie pszichikai és orvosi alkalmassági vizsgálaton, de ennek során a szexuális irányultság nem vizsgálati szempont.
A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény kimondja, hogy az állam a házasság és a család védelmére köteles. A házasság pedig egy férfi és egy nő kapcsolata. Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
