Csúsztat a kormány a melegek örökbefogadása kapcsán
A közhiedelemmel ellentétben nem igaz az, hogy a melegek és leszbikusok ne fogadhatnának örökbe Magyarországon. A család fogalmát sem szűkíti a magyar jog a nő és férfi együttélésére. A Háttér Társaság kerekasztal-beszélgetést szervez Mit tudunk a szivárványcsaládok gyermekeiről? címmel, ahova Kövér Lászlót is várják.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ múlt hét pénteken az alábbi közleménnyel reagált Kövér László házelnök homofób megnyilatkozására: “A magyar törvények szerint Magyarországon a család egy férfi és nő együttélése és a magyar törvények szerint egynemű párok nem fogadhatnak örökbe gyereket.”
A valós helyzet ezzel szemben az, hogy a család fogalmát egyetlen törvény sem szűkíti nő és férfi együttélésére. Az Alaptörvény ugyan védi a házasságon alapuló családot, erről azonban a kormány a Velencei Bizottságnak így nyilatkozott: “Az Alaptörvény nem tartalmazza a család jogi meghatározását (...) az L) cikkben szereplő mondat morális jellegű, nincs jogi értelemben vett normatív tartalma. (...) A magyar jogrendszer az alkotmányos szint alatt nem követi a család “szűk” értelmezését. (...) Az (azonos nemű párok) bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló 2009-es külön törvény az Alaptörvény elfogadása óta is érvényben van.”
Bár az azonos nemű párok tagjai közösen valóban nem fogadhatnak örökbe, annak nincs akadálya, hogy egy meleg vagy leszbikus ember - akár azonos nemű élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élve - egyénileg örökbefogadjon, ahogy arra az elmúlt években számos esetben sor is került. Az igazságügyi tárca a Háttér Társaságnak küldött levelében így foglalta össze a helyzetet: “az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. A szexuális irányultság és nemi identitás nem kizáró körülmény.”
A szivárványcsaládok már ma is a társadalmi valóság részei. 2017-ben a Háttér Társaság több mint 1200 LMBTQI ember részvételél készített kutatást, amely szerint a 26 év feletti válaszadók közül minden negyedik már ma is gyermeket nevel. A Medián 2017-es reprezentatív felmérése szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt Magyarországon az azonos nemű párok gyermekvállalásának támogatottsága: a fiatalok, a budapestiek és az egyetemet végzettek többsége szerint egy gyermeknek jobb helye van egy azonos nemű párnál, mint a gyermekvédelmi rendszerben.
“A magyar hatóságok évente több száz gyereket adnak örökbe külföldre, mert itthon nem találnak nekik örökbefogadó szülőt. Ha a kormány tényleg a gyermekek érdekeit helyezi első helyre, inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy megkönnyítse az arra alkalmas azonos nemű párok számára az örökbefogadást, semmint hogy minden szakmai alapot nélkülöző gyűlöletkampányt indítson ellenük” - kommentálta a helyzetet Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.
A Háttér Társaság 2019. május 27-én 18:00-kor kerekasztal-beszélgetést tart Mit tudunk a szivárványcsaládok gyermekeiről? címmel a Bem moziban. A kerekasztal résztvevői Rózsa Krisztián, pszichológus, családterapeuta, a Szivárványcsaládokért Alapítvány munkatársa; Princz Dániel, közgazdász, a Harvard Egyetem PhD hallgatója; valamint Sándor Bea, a Háttér Társaság ügyvivője, a Szivárványcsaládok helyzete, 2016-17 című kutatás vezetője lesznek. A beszélgetésre szeretettel várják Kövér Lászlót is.
