Robbanásszerű az új HIV-betegek száma Kelet-Európában

Egy jelentés látott napvilágot, ami arról ír, hogy a HIV-járvány Euróbában még mindig növekedést mutat, mi több, aggasztó értékekkel – különösen Kelet-Európában.

Az új HV-betegek száma – erről már olvashattatok – továbbra is növekedett 2017-ben, ám lassabb ütemben terjeszkedett, áll az Európai Betegségmegelőzési és -Felügyeleti Központ, illetve a WHO Európai Regionális Irodájának közös jelentésében. Tavaly közel 160.000, újonnan fertőzött embert diagnosztizáltak Európában. Ebből 130.000-et keletről, ami az eddigi legnagyobb jelentett érték.

Kelet-Európát tekintve 100.000 emberből 51.1-re nőtt az új esetek száma, és ez „aránytalanul magasabb” volt a nyugati értéknél, amely 6.4/100.00 fő-t mutatott. Közép-Európában ez az arány 3.2 tized.

Az értékek Oroszországban voltak a legmagasabbak, ahol 100.000 főből 71 volt az újonnan diagnosztizált. Az oroszokat az ukránok és a fehéroroszok követték.

Ennek következtében, ez a régió nem fog tudni felzárkózni a 2020-ra tervezett, úgynevezett 90-90-90-es célhoz. Az UNAIDS célkitűzése, hogy két éven belül a HIV-vel élők 90%-a legyen tisztában státuszával; a HIV-fertőzéssel diagnosztizáltak 90%-a részesüljön hosszan tartó antiretrovírusos kezelésben; továbbá az antiretrovírussal kezeltek 90%-ának testébe élő HIV RNS-t juttassanak be.

Mindez része annak, hogy 2030-ra végleg leszámoljanak az HIV-vel Európában és világszerte. „Meglehetősen messze vagyunk attól, hogy elérjük ezeket a célokat, különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában” – mondta Dr, Masoud Dara, a WHO európai központja, fertőző betegségekre és a HIV-re specializálódott csoportjának vezető koordinátora.

„A jelentés fontossága abban rejlik, hogy így már láthatjuk az éles különbségeket Kelet-Európa, illetve az Európai Unió között, ahol a HIV-fertőzések száma nemigen változott.”

Ahhoz, hogy beleférjenek a célcsoportba, az új fertőzéseknek 78%-kal kellene lecsökkennie 2020-ra – áll a jelentésben.

A legutóbbi három évtizedben 2.32 millió embernél is többet diagnosztizáltak HIV-vírussal Európában. A WHO szerint pedig 2017-ben, világviszonylatban 36.9 tized millió ember élt együtt a betegséggel. És még nincs szó Afrikáról, ahol a becsült HIV-fertőzöttek száma 25.7 tized millióra rúg.

Javuló HIV- szűrési eljárások

Dara elmondta, sokféle faktorból tevődött össze a Kelet-Európában mért arány. Persze, a legrémisztőbb – mint általában – a megelőzés hiánya.

„A legfontosabb dolog, hogy az emberek – a tűt használó drogfüggők, a testükből élők, valamint a férfiak, akik más férfiakkal létesítenek testi kapcsolatot – legyenek vele tisztában, hogy nagy valószínűséggel a megelőző intézkedéseket helyben is meg tudják oldani.”

„A tűt használó drogfüggőket be kell vonni tűcsere programokba. A kelet-európai országokban nem igazán van erre lehetőség, szemben a nyugati országokkal.” – mondta el, hozzátéve, nagy szükség van a HIV legkorábbi kiszűrésére éppúgy, mint a kezelés legkorábban történő megkezdésére. A kezelés már bebizonyította, hogy megelőzésnek is lennie kell.” – magyarázta, hozzátéve, mindez segít elnyomni a vírust, és elkerülni, hogy az emberek megfertőzzenek másokat is.

Az intravénás droghasználat és a használók heteroszexuális kapcsolatai a leggyakoribb HIV-terjedési módok Európa keleti régiójában, olvasható a jelentésben. A férfiak közötti szex volt okolható leginkább az EU-ban és az Európai Gazdasági Közösség államaiban.

Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Központjának Regionális Igazgatója „fokozott és azonnali válaszlépésekre” szólította fel a kormányokat.

A jelentés sürgeti a kormányokat, hogy „személyre szabott, és a legkockázatosabb területek felé irányulva” tegyék ezt, hozzanak létre megelőző, tesztelő és a kezeléshez szükséges cselekvési terveket.

Sheena McCormack, a Londoni Egyetem klinikai epidemiológus professzorasszonya elmondta, amíg egy „apró gyarapodás” is mutatkozik Európában, a tény egyértelmű üzenetet hordoz.

„A régióban nem teszünk eleget, hogy kordában tartsuk a járványt annak ellenére, hogy megvannak az ehhez szükséges eszközök. A jelentésből nem derül ki teljes mértékig, mi lehet ennek a kiváltó oka, és így az sem, hogyan lehetne orvosolni. De nagy valószínűséggel a drogkereskedelem, a tűcsere hiánya és a diszkriminatív törvények igenis hozzájárulnak a gondokhoz.”

Mindenki veszélyeztetve van

Dr. Anton Pozniak, a Nemzetközi AIDS Társaság elnöke arról beszélt, hogy szükséges lenne a HIV-diagnózist övező stigmák eltüntetésére fókuszálni. „Kellenek olyan rendelkezések, melyek lecsökkentik a társadalmi kirekesztést, a stigmatizálást és a diszkriminációt, és meg kell növelni a megelőzésre és tesztekre fordítandó támogatások összegét.”

Mivel ugye keleten a heteroszexuális kapcsolatok és az intravénás droghasználat a legjellemzőbb ok, fontos, hogy az emberek felismerjék: potenciális veszélyben vannak.

„Senki se gondolja azt: ’Én úgysem kapom el a HIV-et’” – figyelmeztetett Dara. „Nagyon fontos, hogy sulykoljuk: az emberek menjenek el szűrésre, legyenek akármelyik stádiumban.”

Az AIDS viharos történelme

(CNN)

Lancois