“Orbán rasszista, de itt jó nekem homoszexuálisként”
Haladó nyugati fiatalok bulihete az illiberális Magyarországon. A Pesti Srácok írása.
Idén is a legnagyobb turisztikai sláger Budapesten a Sziget Fesztivál, amely idén a „Love Revolution” (a szeretet forradalma) szlogent tűzte zászlajára, fő üzenete pedig az előítéletek, a kirekesztés megszüntetése. Ezen persze senki nem lepődik meg, nyilvánvaló, hogy „erős nemzetállamok”, vagy „kereszténység” szlogennel nem lehetne egy zászló alatt egyesíteni Budapesten a haladó nyugati fiatalokat, akik az árakat tekintve is a Sziget kizárólagos célközönsége. De persze nem sajnáljuk tőlük a jókedvet, leginkább büszkék lehetünk arra, hogy egyre több külföldi érkezik hazánkba, hogy teljesen felszabadultan szórakozhasson, miközben nem kell attól tartania, hogy bárki „Allah akbart” kiáltva felrobbant valamit. Külön érdekesség, hogy a rendkívül nyitott fiatalok Orbán Viktor elviselhetetlenül illiberális államának ellenére is hajlandóak a számukra olcsó italért ideutazni, hogy egy hétig szivárványos zászlók alatt lehessenek azzá, akivé igazán lenni akarnak. Ez volna a diktatúra ugyebár.
MINDANNYIAN MÁSOK VAGYUNK, MÁSHONNAN ÉRKEZTÜNK, MÁS A VALLÁSUNK, A BŐRÜNK SZÍNE, MÁS NYELVET BESZÉLÜNK, MÁS AZ ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÜNK, AZ ÍZLÉSÜNK, KÜLÖNBÖZŐ DOLGOKAT TARTUNK FONTOSNAK, DE AMIKOR EGYÜTT VAGYUNK, RÁJÖVÜNK, HOGY A KÜLÖNBÖZŐSÉG EREJE NAGY DOLGOKRA KÉPES – olvasható az idei Sziget Fesztivál honlapján, az egyhetes buli idén ugyanis a „szeretet forradalmát” tűzte zászlajára, hogy alatta egyesülhessenek azok a nyugati, haladó fiatalok, akik közül sokan a legnagyobb kritikusai Orbán Viktornak, a magyar kormánynak és a kereszténydemokráciának.
Erre a hétre azonban ismét vonzó lett hazánk, és nem csak a svéd nők számára, akik megunták, hogy nem mehetnek ki szőkén, szoknyában az utcára. Ezt szombat hajnalban egy brit egyetemista is megerősítette, aki örömét fejezte ki, hogy nyugodt körülmények között szórakozhat, felvállalhatja homoszexualitását anélkül, hogy bárki le akarná dobni egy magas épület tetejéről. Hozzátette, ez a fesztivál területén kívül is így van. Amikor Orbán Viktorról kérdeztük, nem mondott sokat, de zavartan próbált összehozni valami mondanivalót nacionalizmusról és rasszizmusról. Nem állt neki össze a kép, hogy abban az országban érzi ennyire jól magát homoszexuálisként, ahol Orbán Viktor a miniszterelnök. Ezen a ponton a beszélgetés megrekedt, barátunk megtalálta a barátait, így a sörével a kezében elviharzott.
Hasonlóan jó véleménnyel volt hazánkról egy francia férfi is, aki azért jön el minden évben, mert állítása szerint itt „végre önmaga lehet”. Hogy ki is ő valójában, amit otthon nem élhet meg, arra nem kaptunk konkrét választ, de sokat elárult a kendőzetlen énjéről, hogy egy vízipisztollyal locsolta a szájába a valamilyen italát. Egy fesztiválon persze sok mindent lehet, amit a való világban nem, így például akkor is szeretni kell valakit, ha viccből kikapja az ember kezéből a sört és megissza, mondván: mi itt egy család vagyunk.
