Kilépett szélsőjobboldali pártjából egy lengyel politikus, hogy feleségül vehesse transznemű barátnőjét Dawid Szóstak és Michalina Manios esetében a szerelem legyőzte az ideológiát.
Egy lelkes, meggyőződéses szélsőjobboldali aktivista kilépett a pártjából. Ebben nincs semmi különös. Még abban sem, hogy egy lány miatt. De arra már mindenki felkapta a fejét, hogy az a lány 18 éves koráig férfitestben élt.
Dawid Szóstak (nyitóképünkön) 38 éves, és lengyel katolikus nemzeti politikusnak nevezi magát. A Konföderációhoz tartozó Nemzeti Mozgalom parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltje volt, mindkétszer sikertelenül. A Nemzeti Fegyveres Erők Katonáinak Szövetségében töltött be tisztségeket, és ez az elnevezés a lengyeleknek sokat mond: ugyanis ez volt a német megszállás alatti ellenállási mozgalomnak az a szárnya, amely nem ismerte el a londoni székhelyű alkotmányos emigráns kormányt, sőt egyik egysége, a Szentkereszt Dandár a háború vége felé kollaborált a nácikkal. Szóstak pedig a kétezres években egy olyan idős veterán tisztnek volt az „adjutánsa”, aki ebben a dandárban harcolt. Idén nagy örömmel üdvözölte a jobboldali jelölt, Karol Nawrocki köztársasági elnökké választását.
Tehát igazán tipikus figura volt a lengyel politikai paletta jobb szélén, amíg az interneten meg nem ismerkedett a részben Svédországban, részben odahaza élő Michalina Maniosszal. Hamar kiderült, hogy a feltűnően szép 36 éves nővel hasonlóan gondolkodnak, hasonló értékeket vallanak, és ez egyre közelebb hozta őket egymáshoz. És ezt a románcot az se zavarta meg, hogy Michalina 18 éves koráig férfiként élt. (Michalinát a lengyel Gazeta Wyborcza Transzneműként definiálja, más források, mint a Spiegel, nagy az Euronews interszexuálisként írják le.)
Néhány éve egy riporternek elmondta: kicsi kora óta tudta, amit aztán egy pszichológus megerősített, hogy téves testtel született. Igazából mindig lánynak érezte magát. A családja is beletörődött, hogy nemet változtat. Ezt a bíróság jóváhagyta, utána pedig a férfi nemi szervek műtéti eltávolításával le is zárult a folyamat. Dawid már a templomi esküvőn gondolkodik, mert ez Lengyelországban ilyen esetben lehetséges. Nyilván jól ki kell választani a papot, aki hajlandó összeadni őket, de mivel Michalina jogilag, igazolványa szerint és testileg egyaránt már nő, ennek ugyanúgy nincs akadálya, mint az állami anyakönyvvezető előtti egybekelésnek. Dawid ugyanis, aki már gyerekkorában ministrált, hangsúlyozza, hogy számára nagyon fontos a hit. El se tudná képzelni, hogy olyasvalakivel kösse össze az életét, aki nem vallásos.
A parlamentben képviselt és egyre erősödő Konföderációnál most azt mondják: továbbra is becsülik Szóstakot, tagjaik magánéletével nem foglalkoznak. Ez jól hangzik, de nem igaz, hiszen ők a legélesebb ellenzői például a Pride-meneteknek, és általában is jellemző rájuk a homofóbia. Igaz, itt nem egészen erről van szó, de kell némi képmutatás ahhoz, hogy most úgy tegyenek, mintha nem történt volna semmi. Hiszen a tízes években volt a parlamentben egy Anna Grodzka nevű, mindenki által elismerten okos és felkészült képviselőnő, aki szintén férfitestben élte le élete első részét, és az akkori jobboldali képviselőtársak között voltak jó néhányan, akik a teljes négyéves ciklus alatt még neki köszönni vagy a köszönését fogadni sem voltak hajlandóak, beszélni vele még kevésbé.
A férfi a politizálást nem akarja abbahagyni, de a pártból kilépett, hogy magánélete ne zavarja meg a politikai munkát. Most az a lényeg számára, hogy családot alapítsanak Michalinával a vallott közös értékek alapján, és megteremtse közös egzisztenciájuk alapjait.
Közhely, hogy a szerelem mindent legyőz, de ilyen bizarr történet ritkán esik meg: a Michalina iránti érzelem Dawidban legyőzte az ideológiát.
