Betiltották, de megtartják a Pride-ot – csatatér lesz Budapest szombaton?
A kormánykritikus választók számára a Pride idén már nemcsak az LMBTQ-közösségek melletti kiállást jelenti, hanem a hatalommal való nyílt szembenállás jelképe is. A szombati felvonulás próbára teszi a rendőrséget, a politikai szereplőket és a közvéleményt is. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Bár a rendőrség és a Kúria a gyermekek jogainak védelmére hivatkozva megtiltotta, szombaton mégis megtartják a korábban Karácsony Gergely főpolgármester által önkormányzati rendezvényként bejelentett Budapesti Büszkeség menetet, vagyis a Pride-ot, amely az elmúlt napokban heves politikai vitákat váltott ki.
Politikai erőpróba lett a Pride-ból
„A tiltott gyümölcs izgalmasabb, érdekesebb, ez a politika esetében is igaz. A betiltott rendezvényen való részvételnek is van egyfajta izgalma” – jelentette ki az Indexnek nyilatkozó Nagy Attila Tibor politikai elemző. Rámutatott: a budapesti Pride ma már egyértelműen az Orbán-rendszerrel való nyílt szembeszegülésről szól, hiszen a fideszes parlamenti többség döntése nyomán módosult az Alaptörvény és a gyülekezési jog is – éppen azért, hogy lehetővé váljon a Pride betiltása.
„Noha jogértelmezési vita tárgya, hogy egy önkormányzat – jelen esetben a fővárosi – égisze alatt zajló rendezvény a gyülekezési jog, azaz a rendőrség tiltó határozata alá tartozik-e, a hatalom az igazságügyi miniszteren keresztül ezt egyértelművé tette: igen. Innentől kezdve a résztvevőknek akár a rendezvény rendőrségi feloszlatására – például vízágyú vagy gumibot bevetésére – is számítaniuk kell, mivel a gyülekezési jog lehetővé teszi a jogellenesen megtartott esemény ilyen kezelését” – fogalmazott az elemző, hozzátéve: politikailag azonban a kormányoldal sokat veszíthetne, ha valóban sor kerülne az erőszakos karhatalmi fellépésre.
A »gyurcsányi szemkilövetést«, a 2006. őszi karhatalmi fellépést éveken át következetesen elítélő Fidesz aligha tudná hitelesen megmagyarázni, ha most békésen vonuló emberek ellen vetnének be erőszakos rendőri eszközöket. Másképp fogalmazva: nagyon rosszul mutatna a képernyőn a gumibotozott, megvert tüntetők képe, vagy a vízágyúk és lovasrohamok látványa.
Pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor a Pride-dal kapcsolatban azt mondta: a rendőrség feloszlathatná az eseményt, de Magyarország egy civilizált ország, „nem szoktuk bántani egymást”, a hatóságok nem arra vannak, hogy „elagyabugyálják” az embert, „aki a jogszabályokat áthágva elmondja a véleményét”. A miniszterelnök ugyanakkor hozzátette: a Pride-nak jogi következményei lesznek, de „az nem érheti el a fizikai bántalmazásnak a szintjét, mert egész egyszerűen az a magyar kultúrától idegen”.
Nagy Attila Tibor szerint azonban nem kizárt, hogy összetűzésre kerül sor a Pride résztvevői és az ellentüntetők között, miután a radikális Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) lefoglalta a rendezvény tervezett útvonalát (a Magyar Hang írta meg először, hogy a Mi Hazánk tüntetést jelentett be a rendőrségnél, mégpedig az összes budapesti hídra). „Ha ez bekövetkezik, az önmagában is indokot adhat a rendőrség beavatkozására” – tette hozzá.
Az elemző kifejtette, a Pride betiltását eredményező jogszabály-módosítások következtében a szombati budapesti rendezvény túlmutat eredeti jelentésén és szándékán, vagyis az LMBTQ-közösségek képviseletén. A menet immár az egyik alapvető szabadságjog, a gyülekezési jog korlátozása ellen is szól majd. A hatalom tiltásával szembeni „dacos szembeszegülésként” kormányellenes demonstrációvá is válhat. Egy ilyen tüntetés erőszakos feloszlatása pedig kifejezetten kontraproduktív lenne a Fidesz számára.
Nagy Attila Tibor szerint az európai dimenziót is figyelembe kell venni: Ursula von der Leyen szerdán közzétett videóüzenetében egyértelműen kiállt a Pride mellett, és felszólította a magyar hatóságokat, hogy ne büntessék meg a felvonulás résztvevőit.
Noha Von der Leyen nem mondta ki nyíltan, de mivel az Európai Bizottság elnökeként – tehát nem csupán egy biztosként – állt ki a budapesti Pride megtartása mellett, ezzel azt is üzenhette: ha szombaton a karhatalom erőszakkal lép fel a résztvevőkkel szemben, annak következményei lehetnek a magyar kormány számára, akár további uniós források befagyasztása is szóba kerülhet" – mondta lapunknak az elemző.
Orbán Viktor csütörtöki reggeli megszólalásával kapcsolatban úgy fogalmazott, abból arra lehet következtetni, hogy a kormány nem kíván túlzásokba esni, és nem valószínű, hogy erőszakkal oszlatnák fel a Pride vonulást. Nagy Attila Tibor emlékeztetett Lázár János nyilatkozatára is, amely szerint a meleg közösség jár rosszul a Pride megtartásával. Ez szerinte arra utal, hogy a Fidesz lehetőséget lát a Pride apropóján a „genderpropaganda” elleni harc folytatására, és olyan választók felé fordul, akik idegenkednek a rendezvénytől.
Az elemző szerint ugyanakkor presztízsveszteség fenyegeti a miniszterelnököt: ha mégis megtartják a budapesti Pride-ot, az azt jelenti, hogy nem sikerült érvényt szerezni a februári kijelentésének, amely szerint nem érdemes bajlódni a rendezvény megszervezésével.
"Ráadásul ha beteljesülnek a várakozások, és a hőség ellenére valóban több tízezer ember jelenik meg a Pride-on, az azt bizonyítaná, hogy nemcsak virtuálisan vagy közvélemény-kutatásokban jelentős a kormány leváltását akarók aránya, hanem a valóságban is. Egy nagy tömeg – függetlenül a résztvevők politikai világnézetétől – önmagában tekintélyt parancsoló tényező" – fogalmazott az elemző.
Miért nem állt bele Magyar Péter?
A Tisza Párt álláspontjáról szólva Nagy Attila Tibor kiemelte, látható, hogy Magyar Péter továbbra is óvatosan kezeli a Pride kérdését. A párt fővárosi közgyűlési képviselői nem vettek részt a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A hangoztatott indoklás szerint azért maradtak távol, mert a Fidesz-frakció minden napirendi ponthoz Pride-ellenes módosító indítványokat nyújtott be. Vagyis a kormánypárti képviselők folyamatosan a Pride ellen kívántak felszólalni, a Tisza pedig nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy nyilvánosan, a Fidesz nyomására kelljen állást foglalnia.
Nagy Attila Tibor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a távolmaradás hátterében nem csupán a Pride állhatott, hanem a fővárosi cégek vezetéséért folytatott politikai alkudozás is. A párt maga közölte szerdai nyilatkozatában, hogy követeléseik közé tartozik a fővárosi cégek helyzetének rendezése is, vagyis a Tisza erősíteni kívánja befolyását a Fővárosi Önkormányzatban, különösen a közműszolgáltatások terén.
Ettől függetlenül az elemző szerint a Pride kérdése továbbra is kényes ügy a Tisza számára. Az elmúlt hónapokban több baloldali-liberális véleményformáló is felszólította a pártot, hogy álljon ki egyértelműen a Pride mellett. Magyar Péter azonban jobbára csak annyit mondott, hogy kormányváltás után helyreállítanák a gyülekezési szabadságot, ám közvetlenül a Pride ügye mellett nem foglalt egyértelműen állást.
A Fidesz napirenden tartaná a Pride-ot
Miután a Fidesz és a Tisza Párt bojkottja miatt határozatképtelenné vált a szerdai Fővárosi Közgyűlés, Karácsony Gergely főpolgármester rendkívüli ülést hívott össze június 30-ra, hétfőre. A Fidesz fővárosi frakciója azonban – Szentkirályi Alexandra vezetésével – továbbra sem engedi el a Pride ügyét. A rendkívüli közgyűlés napirendjén szerepel egy előterjesztés „Budapest Pride megrendezésével kapcsolatos döntések meghozatalára” címmel, amelyet több kormánypárti képviselő, köztük Szentkirályi is jegyez. A javaslat abból indul ki, hogy a június 28-ra, szombatra tervezett felvonulást valóban megtartják önkormányzati rendezésben. A Fidesz ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy a közgyűlés határozatban ítélje el a Pride megszervezését, és a jövőben kizárólagos döntési jogot biztosítson magának az ilyen események engedélyezéséről. A frakció azt is rögzítené, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem járul hozzá olyan önkormányzati rendezvényekhez, amelyek – megfogalmazásuk szerint – „öncélú szexuális propagandát” népszerűsítenek.
Nagy Attila Tibor úgy véli, a Tisza azért kerüli az egyértelmű kiállást, mert attól tart, hogy elveszíti jobboldali, konzervatív szavazóit, márpedig rájuk is szükség van a kormányváltáshoz.
"Ha a Pride szombaton botrányba fullad, Magyar Péter akár utólag igazolva is érezheti magát: »még szerencse, hogy ebbe nem álltunk bele«. Egy magas részvételű, sikeres Pride után viszont azt mondhatják, hogy a Tisza is képes lenne nagy tömegeket mozgósítani, ha akar. Magyar Péter mindenesetre kerüli a Pride-témát, ez a hozzáállása legfeljebb akkor változhat, ha politikai hasznot lát benne. A párt szerencséje, hogy szavazóit jelenleg a kormányváltás reális lehetősége tartja mozgósítva. Ehhez képest a Pride nem döntő kérdés, legalábbis egyelőre nem az" – fogalmazott Nagy Attila Tibor.
A Tisza Párton túli ellenzékről szólva Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, már nincs különösebb jelentősége annak, mit tesz a Pride mellett nyíltan kiálló Momentum.
„A pártnak mára alig maradt társadalmi támogatottsága, és mivel nem indulnak a jövő évi választáson, egy év múlva szinte semmilyen szerepet nem játszanak az országos politikában. Korábbi szavazóik mostanra a Tisza táborához csatlakoztak – igaz, nem feltétlenül Magyar Péter személye vagy gondolatai miatt, hanem mert jelenleg benne látják a kormányváltás legnagyobb esélyét. Ez a vonzerő más ellenzéki pártok szavazóira is hatással van” – jegyezte meg az elemző.
