A lex Pride miatt több kérdésben is tisztázást kért az Európai Bizottság a magyar hatóságoktól
A békés gyülekezés joga az uniós alapjogi charta része, és kulcsfontosságú eleme a demokráciáinknak – jelentette ki a gyülekezési jog magyar helyzetéről rendezett szerdai európai parlamenti (EP-)vitán Michael McGrath. Az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős biztosa hangsúlyozta: az EU-t a szabadság és az egyenlőség alapjára építették, mindenkinek joga van hozzá, hogy az legyen, aki akar.
Az Európai Bizottság értékeli a jogszabályt, és követi, hogyan valósítják meg
A fideszes többségű Országgyűlés márciusban elfogadta a gyülekezési törvény módosítását, ami lehetővé tenné a Pride betiltását, miután Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelőjében belengette a Pride betiltását. A módosítás értelmében tilos lesz olyan gyűlést tartani, ami „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Ezután jött az Alaptörvény 15. módosítása, ami szerint a „gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga” minden más alapjogot megelőz, beleértve a gyülekezési jogot is.
McGrath a szerdai vitán hangsúlyozta, hogy az alaptörvényi módosítást megvalósító jogszabállyal a rendőrség betilthat gyűléseket, és arcfelismerő rendszerekkel azonosíthatja a résztvevőket. Az Európai Bizottság értékeli a jogszabályt, és követi, hogyan valósítják ezt meg. McGrath megemlítette, hogy a rendőrség már ki is adott tiltó határozatot ez alapján, bár nem a Pride-ról. Azt is tudomásul vették, hogy bíróságon felülvizsgálták a döntéseket, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester pár nappal ezelőtt bejelentette, hogy részben a fővárosi önkormányzat szervezi meg a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt. (Így megkerülheti a korlátozásokat.) Üdvözölte ezt a fejleményt, de „nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez a jogszabály már olyan rendőrségi döntésekhez vezetett, amik megtiltottak LGBTQ-eseményeket”. Szerinte senkinek sincs félnivalója a Pride-tól.
A jogszabályt az arcfelismerés miatt is vizsgálják, felmérik, hogy nem sérti-e az adatvédelmi és magánéletről szóló uniós szabályokat.
A bizottsági szolgálatok „már felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy több kérdésben tisztázást kérjenek”.
Emlékeztetett rá, hogy egy korábbi, a melegeket a pedofilokkal összemosó jogszabály miatt már kötelezettségszegési eljárást indítottak. (Ilyet az uniós jog megsértésekor kezdeményezhet a testület.) Itt már pernél tartanak, az EP és 16 kormány szállt be a bizottsági oldalon, nemrég kiadott főtanácsnoki indítvány pedig egyetért az Európai Bizottsággal, hogy a magyar jogszabály több ponton uniós jogot sért, idézte fel. Kiemelte, hogy a kiadott vélemény szerint (ami általában megelőlegezi az ítéletet is) az EU alapszerződésébe foglalt európai értékeket is sérti. „A következő hónapokban” számítanak az ítéletre. Biztosította róla a képviselőket, hogy az Európai Bizottság minden eszközzel igyekszik betartani az uniós jogot.
Gál: Ez az új vita sem az alapjogokról szól
Semmi újat nem tud felvetni ez az újabb Magyarország-vita, jelentette ki Gál Kinga. A Fidesz-KDNP delegáció elnöke szerint ez sem az alapjogokról szól: „tökéletesen illeszkedik abba a boszorkányüldözésbe és hisztériakeltésbe, amit hosszú évek óta tapasztalhatunk Magyarország ellen”.
Harmincadszor tűzi napirendre a „néppárti-balliberális többség hazánkat – legtöbbször teljes érdektelenség mellett, ugyanazokkal a hazug vádakkal, felháborító kettős mércével”. A jogállamiságot politikai nyomásgyakorlásra használják, „mert Magyarországon egy szuverén, konzervatív kormány van, ami nem hajlandó alávetni magát a brüsszeli elvárásoknak” – jelentette ki Strasbourgban a baloldali kormányú Spanyolország jogállamiságáról szóló vita előtt. A kormány „bátran képviseli a nemzeti érdekeit a fősodor diktátumaival szemben”. Nemet mondanak a háborúra, Ukrajna „erőltetett uniós csatlakozására”, megvédik a határokat az illegális migrációtól. „Most épp az a legnagyobb bűnünk, hogy kiállunk a gyermekek védelméért a genderlobbival szemben”, Magyarországon ugyanakkor mindenki szabadon élhet és gyülekezhet. A gyermekek érdeke és testi-lelki fejlődését tartják elsődlegesnek, ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania, de az EP-ben kerülik a kínos ügyeket, mint a Pfizer-ügyben váltott sms-ekről született ítélet vagy a civil szervezetek finanszírozása. A Patrióták Európáért frakció első alelnöke a képmutatás csúcsának tartotta, hogy erről a csoport hiába próbált vitát kezdeményezni.
Az EP többsége már számtalanszor kiállt a magyarok jogaiért, de úgy érzem, az utóbbi időben Európa támogatásakor elsősorban a baloldaliakról beszélünk, jelentette ki Dobrev Klára. A DK elnöke úgy látta, „egyre többen vannak, akik mintha elsunnyognák ezeket a vitákat”.
A jobboldali frakciókat felelősnek nevezte azért, hogy a vita címében nem lehetett benne a melegek jogai kifejezés, úgy tesznek, mintha csak általában lenne szó a gyülekezési jogról, úgy tesznek, mintha ez megosztó lenne, amivel szavazatokat lehet veszíteni. Úgy látta, az Európai Bizottság elnöke nem mer az EU bíróságához fordulni azonnali ideiglenes intézkedésért. (Európai parlamenti képviselők egy csoportja az áprilisi budapesti látogatásuk után kérte az Európai Bizottságot erre a másik, már pernél járó eljárásban. Az uniós végrehajtó testület elutasította a lépést, amit hivatalosan azzal indokolt, hogy két külön jogszabályról van szó.) Amit reálpolitikának hívnak, az önfeladás, ha elhiteti egy hatalom, hogy csak így lehet legyőzni, már győzött. „Mi, baloldaliak soha nem fogjuk megadni magunkat”, nem adják fel az embereket, „akik úgy látom, csak bennünk bízhatnak”. Ott lesznek a Pride-on, a néppártiakat arról kérdezte, ők is így tesznek-e.
Megesett, hogy magyarok kértek magyarok ellen segítséget, mint 1956-ban a kommunisták a pesti srácok ellen, manapság magyar politikusok kérik az Európai Bizottság fellépését a hazájuk ellen, „ezt a magyarok nem szokták szeretni”, mondta Borvendég Zsuzsanna a Szuverén Nemzetek Európája vezérszónokaként. A Mi Hazánk képviselője szerint „a többségi társadalom nem kirekesztő vagy homofób, egyszerűen csak ragaszkodik a hagyományos értékekhez, amelyek megőrzik és megerősítik” a társadalom összetartását. „A gyülekezési jog nem korlátlan, teljesen abszurd a hisztéria, ami a törvénymódosítást az alapvető jogok súlyos korlátozásaként állítja be”.
A gyülekezési jog nem lehet fontosabb „a gyermekek védelménél a deviáns viselkedéstől és megrontástól”.
Nem elnyomott emberek jogaiért küzdenek, „hanem egy globális hálózat által finanszírozott lobbit támogatnak, miközben politikai harcot vívnak egy szuverenitását védő ország ellen”. Az ilyen viták szerinte a valódi sokszínűség eltüntetéséről és a nemzetek önrendelkezésének felszámolásáról szólnak.
Tomas Tobé a jobbközép Európai Néppárt vezérszónokaként azt hangsúlyozta, hogy a magyarok nagyon jól ismerik az elnyomó rezsimek borzalmait, amik a szabadságjogok szétrombolására törekednek. A Tisza képviselőit is a tagjai közt tudó frakció nevében úgy látta, az ellenzék erősödik, „világos, hogy Orbán fél”. Kétségbeesetten igyekszik elhallgattatni az egyet nem értőket, biztosítani, hogy ő és a „korrupt belső köre belekapaszkodhasson a hatalomba”.
Mindent megtesznek a gyülekezési jog és a szólásszabadság korlátozására, de „a magyarok jobbat érdemelnek”.
A konzervatív-euroszkeptikus ECR vezérszónoka, Paolo Inselvini szerint fel kell hagyni az „ideológiai támadásokkal”, amik csak azért indultak, mert a magyar kormány nem akarja „ezt a szivárványideológiát”;
állandóan arról van szó az EP-ben, hogy az uniós alapértékekbe ütközően viselkedik az Orbán-kormány, mondta Fabienne Keller a liberálisoktól, aki azt ígérte, hogy a frakciójuk a szocialistákkal, a zöldekkel és a szélsőbaloldaliakkal ott lesz a Pride-on, az Európai Bizottságot pedig a „hetes cikkes” eljárást emlegetve cselekvésre szólította fel;
Terry Reintke, a zöldek társelnöke nem fogad el egy olyan Európát, ahol egyszerűen betilthatnak egy békés Pride-ot, és senki sem emel emiatt szót, fárasztó, hogy a tagállami miniszterek az Európai Bizottság mögé bújva nem tesznek semmit, Orbán „betilthat sok mindent, de emberek létezését nem”;
az embereket meg kell védeni az intoleranciától, félelemtől, rasszizmustól és fasizmustól, jelentette ki Konsztantinosz Arvanitisz a szélsőbaloldaltól.
A 26-ból 20 kormány a jogszabály felülvizsgálatát kérte
Májusban a 26 másik tagállamból húsz kormány kérte a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják felül az LMBTQI-ellenes lépéseket, az Európai Bizottság viszont egyelőre kivár az ügyben. Aznap, korábban Bóka János EU-ügyi miniszter kijelentette: „nincs Magyarországon olyan, hogy Pride-betiltás”.
McGrath korábban jelezte: a tervezett napon nem lesz olyan helyzetben, hogy részt vegyen a Pride-on. (Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság elnöke kérte, hogy a testület tagjai maradjanak távol, ezt a testület némi késlekedés után tagadta.) Az EP-ből viszont legalább 70-en tervezik, hogy eljönnek a rendezvényre.
