Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint is jogsértő a propagandatörvény
Ma hozták nyilvánosságra Tamara Ćapeta főtanácsnok indítványát abban az Európai Unió Bíróságán zajló eljárásban, amelyet a 2021 júniusában elfogadott propagandatörvény miatt indított az Európai Bizottság, miután a parlament kormánypárti és jobbikos többsége megtiltotta a szexuális és nemi kisebbségekre vonatkozó tartalmak „megjelenítését” és „népszerűsítését” az iskolákban és a médiában.
Az indítvány szerint – amely ugyan nem kötelezi a Bíróságot, de általában előre jelzi, hogy milyen döntésre számíthatunk – a magyar jogszabály súlyosan sérti az uniós jogot. Az Európai Bíróság döntése az év második felére várható.
A főtanácsnoki indítvány kiemeli, hogy a magyar törvény számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített emberi jogot sért, így a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot. A főtanácsnok úgy véli, hogy a Bíróságnak - ha egyetért az Alapjogi Chartában foglalt jogok sérelmével - meg kell állapítania, hogy Magyarország az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket (emberi méltóság, az egyenlőség, a jogállamiság és a kisebbségek jogainak tisztelete) is megsértette. Ezenkívül a propagandatörvény rendelkezései ellentétesek az e-kereskedelemre, a szolgáltatásokra, az audiovizuális médiaszolgáltatásokra és az adatvédelemre vonatkozó irányelvekkel is.
Tamara Ćapeta azt is megjegyezte, bár van helye párbeszédnek arról, hogyan töltjük meg a közös értékeket tartalommal, az LMBTQI embereket megillető egyenlő tisztelet azonban vitán felül áll. A szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzése és kirekesztése olyan „vörös vonal”, amelynek átlépését az Európai Unió alapértékeinek védelme tiltja. A vonal átlépésével pedig a magyar jogalkotó tagadja az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának azokat az alapértékeit, amelyek az EU alapjai.
Az Európai Bizottság keresetéhez példátlan összefogás keretében 16 uniós tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott, hangsúlyozva, hogy a magyar jogszabály nemcsak az uniós jog másodlagos normáit és az Alapjogi Chartát, hanem magát az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékeket is sérti.
A 2024. november 19-i luxemburgi tárgyaláson a Bizottság és a felszólaló tagállamok élesen bírálták a „gyermekvédelminek” hazudott törvényt, mert az valójában a szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzését és kirekesztését szolgálja, és rendszerszintű, szándékos és széles körű jogsértést valósít meg, amely ellentétes az unió jogával és értékrendjével.
A folyamatban lévő eljárás ellenére a kormány márciusban a propagandatörvény alkalmazását kiterjesztette, ezzel jogellenesen korlátozva a békés gyülekezés jogát is, ezért az Európai Unió Bírósága döntése ebben a kérdésben is kiemelt fontosságú lehet. Ugyanakkor a döntésig is kötelessége a magyar hatóságoknak biztosítani, hogy mindenki – köztük az LMBTQI közösség tagjai is – szabadon és biztonságban, megfélemlítés és zaklatás nélkül fejezhessék ki a véleményüket.
