Megmenthetné az Európai Bizottság a Budapest Pride-ot, de habozik döntéssel
Az Európai Bizottságnak lenne egy lehetősége, amivel akár biztosíthatná, hogy idén is szabadon tarthassák a Budapest Pride felvonulást, de úgy tűnik, haboznak a döntéssel – tudta meg a Népszava.
Ha néhány héten belül lépne az Európai Bizottság egy Magyarország ellen, már korábban folyó bírósági ügyben, akkor lehet, hogy a rendőrség nem tudná betiltani júniusban a budapesti Pride felvonulást. Ehhez ugyanakkor az Európai Bizottságnak kell cselekedni először, és az EU Bíróságán is múlik, mi történik a június 28-i rendezvény előtt.
A gyülekezési törvény módosítása, ami alapján betiltanák a Budapest Pride felvonulást, ugyanis a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva korlátozza a gyülekezés szabadságát. Ez az a gyermekvédelminek nevezett homofób törvény, amely az Európai Bizottság szerint nem felel meg az uniós elvárásoknak, ezért Magyarországot be is perelte a brüsszeli testület még 2022 év végén, amihez ráadásul 15 tagállam is csatlakozott a Bizottság oldalán.
„A jogi helyzet egyszerű: egy olyan paragrafusra utal vissza a Pride betiltását elrendelő jogszabály, amiről a Bizottság és 15 tagállam egy, az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő perben azt képviseli, hogy uniós jogba ütközik.” magyarázta lapunknak Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa.
Bár az ítéletre még várni kell, az Európai Bizottságnak ilyen perek esetén lehetősége van, hogy kérje az EU Bíróságát, hogy függesszék fel egy törvény vagy annak egy részének az alkalmazását az ítéletig. Magyar és nemzetközi civil szervezetek ezzel kapcsolatban levelet is írtak az Európai Bizottságnak. Ahogy az Európai Parlament képviselői is, akik néhány hete Magyarországon egy delegáció keretében a jogállamiság helyzetét vizsgálták, szintén kérték Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy minél hamarabb kérvényezze az ideiglenes intézkedést az ügyben.
A Bíróság akkor függesztheti föl egy tagállami törvény alkalmazását ideiglenesen, ha ennek sürgőssége, illetve a lehetséges károkozás miatt erre szükség lenne. Az érv szerint a tüntetések korlátozása, így a Pride felvonulás betiltása és a részvevők esetleges megbüntetése most csorbítja a jogokat, azaz a későbbi bírósági döntés már nem elégséges önmagában.
Amennyiben az ideiglenes intézkedést kérvényezné a Bizottság, a Bíróság néhány nap alatt dönthetne az ügyben. Magyar civil szervezetek szerint, ha a Bíróság május 27-ig, vagyis 30 nappal a rendezvény előttig hozna egy ilyen felfüggesztő határozatot, akkor a magyar rendőrség nem tudná betiltani a felvonulást.
Csakhogy az Európai Bizottság lapunk kérdésére, hogy az éppen zajló perben kérnének-e felfüggesztő határozatot, úgy nyilatkozott, hogy mivel magával a gyülekezési törvénnyel kapcsolatban még nem indult eljárás, ezt nem tudják megtenni.
Vagyis szerintük a gyermekvédelmi törvényre utaló módosítás nem kapcsolódik az eredeti gyermekvédelmi törvényhez. Még vizsgálják az új törvényt, amit az Országgyűlésen két nap alatt nyomtak át márciusban. Ha a Bizottság hivatalosan most megtámadná a gyülekezési törvényt, jó esetben is akár egy évbe telhet, míg az bírósági szakaszba érne.
„Az Európai Bizottság feladatai közé tartozik az uniós alapjogok védelme. Ha ezt a feladatát komolyan veszi, akkor hatékonyan kell fellépnie a Pride betiltása ellen: nem évek múlva, hanem most van aktualitása ennek a fellépésnek. Ha a Bizottság politikai kalkulációból óvatoskodik, kivár, halogat, akkor a kormány jogsértő akciói mellé áll, nem a jogvédelemre szoruló emberek mellé.” – reagált a hírre Léderer András.
