Ismét nagy csörte várható, Magyarországról fognak vitázni az Európai Parlamentben
A közelmúlt magyarországi jogszabályi változásai és azok hatása az alapjogokra címmel tart vitát a jövő heti plenárisán az Európai Parlament. A vitán az EP-képviselők mellett az Európai Bizottság, valamint az Európai Unió Tanácsának delegáltjai is részt vesznek.
Jövő hét szerdán, 2025. április 2-án ismét Magyarországról rendeznek vitát az Európai Parlament strasbourgi plenárisán – jelentette be az Európai Parlament sajtóosztálya a jövő heti napirendjét bemutató péntek délelőtti sajtótájékoztatóján.
A vita témáját alapvetően két, a Magyar Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat adja: az azóta már elfogadott, az LMBTQ-jogokért kiálló Pride betiltását is célzó gyülekezési törvény módosítása, valamint az a törvényjavaslat, amely az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét módosítaná.
Utóbbival kapcsolatban, amennyiben a Magyar Országgyűlés megszavazná, a magyar EP-képviselőknek és családtagjaiknak is ugyanolyan vagyonnyilatkozatot kellene leadniuk, mint ami a magyar országgyűlési képviselőkre vonatkozik, amennyiben pedig a törvényt megszegné az EP-képviselő, akkor a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akár meg is foszthatná mandátumától.
A Magyarországról szóló vitával összefüggésben a Tisza Pártot is sorai között tudó Európai Néppárt (EPP) szóvivője, Daniel Köstner arról beszélt az EP pénteki sajtótájékoztatóján, hogy képviselőcsoportjuk e két törvényjavaslat miatt támogatta, hogy napirendre tűzzék a vitát. Mint fogalmazott,
valószínűleg azt nem kell elmondanom, hogy ha Európa történelmére nézünk, azon országok, amelyek korlátozzák a gyülekezési jogot, általában nem egy jó társaságban vannak.
Köstner ezután utóbbi törvényjavaslatra térve elmondta, az átláthatóság növelésével nincs problémájuk, ugyanakkor azzal már igen, hogy az NVB akár megvonhatja egy megválasztott EP-képviselő mandátumát, amennyiben megszegné a törvényt.
Az EPP-szóvivője szerint a törvény aszimetrikus, hiszen míg az EP-képviselők mandátumát elvehetné az NVB, addig a magyar országgyűlési képviselőkét már nem.
Köstner felszólalását azzal zárta, hogy szerinte az Európai Parlament így is az egyik legszigorúbb átláthatósági előírásokat írja elő az EP-képviselők számára, majd emlékeztette a jelenlévőket, hogy a magyarországi ellenzék vezető pártja, az EPP tagja is, akik az „élen járnak az Orbán-kormány elleni harcban”.
Az Európai Parlament előzetes napirendje szerint a magyar törvényjavaslatokról szerdán a déli szavazásokat, valamint egy szociális kérdésekről szóló vitát követően vitatkoznak majd az EP-képviselők, amin az Európai Bizottság, valamint a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa is képviseli magát.
Magyarország legutoljára január 21-én volt téma az Európai Parlamentben, akkor a vita témáját az szolgáltatta, hogy egy oknyomozó cikk szerint az Információs Hivatal (IH) illegálisan lehallgathatta az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF nyomozóit, amikor az Elios-ügy miatt Magyarországon jártak tényfeltáró misszión 2015 és 2017 között.
A jövő heti, ezúttal az Európai Parlament székhelyén, Strasbourgban rendezett plenárison ezenkívül az EP-képviselők átbeszélik a március 20-i EU-csúcs eseményeit Ursula von der Leyen Európai Bizottság-, valamint António Costa Európai Tanács-elnök társaságában, az Európai Bizottság tervét az acélipar kapcsán, de ezenkívül szóba fog kerülni többek között a török jogállamiság kérdése, az Izrael és Hamász terrorszervezet közötti harcok kiújulása, valamint a ciprusi konfliktus lezárását célzó ENSZ által vezetett tárgyalások is.
