Az Európai Bíróság: igenis helyesbíteni kell a transz emberek nemét a hazai nyilvántartásokban
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.
Amint arról korábban beszámoltunk, 2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy 2014-ben menekültként elismert, azóta Magyarországon élő transz férfi ügyében. Ügyfelünk 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult.
Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen. Az Európai Bíróság 2024. június 3-án tartott meghallgatást az ügyben, a főtanácsnok 2024. szeptember 12-én hozta nyilvánosságra indítványát.
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. A hatóságok nem hivatkozhatnak arra, hogy a magyar jogban 2020 májusa óta nem érhető el a transz emberek számára a nem jogi elismerése, azaz a nem- és névváltoztatás lehetősége. A jelenlegi magyar szabályozás – mivel akadályozza, hogy a transznemű személy éljen a személyes adatai védelméhez, ezen belül a megélt nemi identitása szerinti helyesbítéshez fűződő jogával – összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A helyesbítési kérelem alátámasztásához szükség lehet a pontatlanság megállapításához ésszerűen megkövetelhető bizonyítékra, de fontos: a hatóságok „semmilyen körülmények között nem tehetik e jog gyakorlását (...) nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától függővé.”
Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fontos mérföldkő a transzidentitások elismeréséért folytatott küzdelemben. A magyar jogalkotó ugyanis a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének. Győző Gábor ügyvéd szerint, aki a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából képviseli az ügyfelet az eljárásban, „nagyon fontos és örvendetes, hogy a Bíróság nemcsak a konkrét ügy sajátosságaival foglalkozott, hanem tágabban is értékelte mind a magyar jogi szabályozást, mind a transz emberek jogainak a védelmét. Ráadásul ez a döntés minden más tagállamnak is iránymutatásul szolgál a kérdésben.”
„Az elmúlt időszakban a transz embereket folyamatos kormányzati vegzálás érte. Az ítélet egy reménysugár, hogy nem lehet őket jogaiktól megfosztani és a létezésüket tagadni” – tette hozzá Polgári Eszter a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
Az EUB döntése különösen a kormánypártok kedden beterjesztett Alaptörvény-módosítása kapcsán vet fel komoly kérdéseket. A módosítás indokolása szerint annak célja, hogy „megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják.” Az EUB ítélete ugyanakkor pont arra kötelezi a Magyarországot, hogy biztosítsanak lehetőséget a nem adat módosítására az állami nyilvántartásokban.
A Háttér Társaság a nem jogi elismerése érdekében végzett stratégiai pereskedést az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.
