Az ember férfi vagy nő – ezzel az erővel azt is beleírhatnák az alkotmányba, hogy a Föld lapos
Újabb alkotmánymódosítást lengetett be szombati évértékelő beszédében Orbán Viktor, amikor a „Brüsszellel” vívott csatáiról beszélt. Az apa férfi, az anya nő mintájára azt is beleírnák az Alaptörvénybe, hogy az ember férfi vagy nő – mondta a miniszterelnök, majd rögtön azt is sugallta, hogy a Pride megtartását is ellehetetlenítenék valamilyen módon: „Azt javaslom, itt menjünk át ellentámadásba. Írjuk bele az alkotmányba, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. És pont. Sőt, azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő. Mindegy, mit mond Weber körzetparancsnok és az ő magyar ügynökei.”
Nem előzmény nélküli, hogy Orbán újból célba vette a szexuális és nemi kisebbségeket, illetve a jogaikat képviselő civil szervezeteket. Ebben is Donald Trump amerikai elnök volt a minta, aki első intézkedései között a nők védelmére hivatkozva rendeletbe foglalta, hogy két nem létezik.
Az újabb lehetséges alkotmánymódosítás rengeteg kérdést vet fel, kezdve azzal, hogy van-e bármi akadálya annak, hogy ezt így beleírják az Alaptörvénybe; és ha nincs, mi következik abból, hogy alkotmányba foglalják: csak és kizárólag két nem létezik.
Érdemes onnan is vizsgálni a kérdést, hogy egyáltalán mi a szerepe az Alaptörvénynek, mit lehet beleírni. Alapvetően két funkciója van, a közhatalom és az alapjogok gyakorlását szabályozza normatív módon, azaz irányt mutat ezekben a kérdésekben. Ezenkívül bizonyos értékeket is megfogalmazhatnak az alkotmányban, de fontos, hogy azokat társadalmi konszenzus övezze, mert attól lesz súlyuk, jelentőségük. Ezért szerepel például a francia alkotmányban mottóként a francia forradalom „Szabadság, egyenlőség, testvériség” jelmondata.
Az Orbán által bedobott alkotmánymódosítás egyik követelménynek sem felel meg: nincs normatív jellege, és nincs mögötte társadalmi konszenzus sem, vagyis nem szolgálja az alkotmány célját. Ettől még minden további nélkül bele lehet írni az Alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő.
„Nincs jogi akadálya ennek, de ezzel az erővel azt is beletehetnék, hogy a Föld lapos” – mondta a Telexnek egy alkotmányjogász, aki, a hazai viszonyokra jellemző módon, egyetemi munkája miatt nem akart névvel szerepelni ebben a cikkben.
Abban persze konszenzus van (legalábbis nagyon reméljük), hogy a Föld nem lapos, de ez a példa azért jó, mert rávilágít, hogy minden további nélkül akár ilyen blődségeket is bele lehetne írni az Alaptörvénybe. Ha viszont olyasmi kerül be az alkotmányba, amiben nincs társadalmi konszenzus, attól csak komolytalanná válik a gránitszilárdságúnak mondott, de az elfogadása óta tizennégy alkalommal módosított Alaptörvény. Az egy dolog, hogy a Fidesz szerint két nem van, és kész, mert ettől még sok honfitársunk nem eszerint éli az életét, és rájuk nyilvánvalóan nem lenne tekintettel ez az alkotmánymódosítás. Igaz, nem is az a célja.
De ha az szerepelne az Alaptörvényben, hogy a Föld lapos, akkor a tankönyveket is át kéne írni? – merül fel a kérdés. Az alkotmányjogász szerint elméletileg igen, mivel a Nemzeti alaptantervnek tükröznie kell az Alaptörvény értékeit. Ugyanígy leszivároghat a közoktatásba, ha az Alaptörvény szerint az ember vagy férfi, vagy nő, de ugyanezen az elven akár azt is mondhatja az állam, hogy nem finanszíroz transznemű emberekkel foglalkozó kutatásokat.
A Telexnek nyilatkozó alkotmányjogász szerint a belengetett alkotmánymódosításnak későbbi jogvitákban lehet jelentősége. Befolyásolhatja a bíróságok jogértelmezését, ha majd az szerepel az Alaptörvényben, hogy az ember férfi vagy nő. Ez nem is annyira elvont lehetőség: a Líra ügyében hozott döntésében a Kúria is hivatkozott arra, hogy az Alaptörvény szerint az anya nő, az apa pedig férfi. A kiadó a gyermekvédelminek nevezett törvény szövegében szereplő vesszőhibára hivatkozva támadta meg a kiszabott 12 milliós fogyasztóvédelmi bírságot, amit azért kaptak, mert egyik budapesti boltjukban fólia nélkül árulták a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című könyvet. A bíróság első fokon a Lírának adott igazat, a Kúria azonban új eljárásra kötelezte a bíróságot.
Az alkotmányjogász elképzelhetőnek tartja, hogy az újabb lehetséges alkotmánymódosítással további jogszabályoknak ágyazhatnak meg, hogy azok már ne legyenek alkotmánysértők. Hasonló módon tiltották meg törvényileg az életvitelszerű közterületen tartózkodást. 2018 októberében lépett hatályba az utcai hajléktalanságot büntető törvény, majd ezután Alaptörvénybe is foglalták, hogy tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás. Később erre hivatkozva mondta ki az akkor még Sulyok Tamás vezette Alkotmánybíróság 2019-ben, hogy nem alkotmányellenes a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabály.
A Fidesz eddig is több olyan törvényt hozott, amik megbélyegezték az LMBTQI-embereket, és megnehezítették az életüket, elég csak a homoszexualitást és a pedofíliát tudatosan összemosó, gyermekvédelminek mondott, valójában melegellenes törvényre gondolni. Nem lenne meglepő, ha a nagy woke-ellenes harc jegyében a beígért alkotmánymódosítást egy újabb hasonló szellemiségű jogszabály követné.
Kérdés, hogyan viszonyul majd a miniszterelnök által bedobott alkotmánymódosítás az uniós alapelvekhez és a nemzetközi emberi jogi egyezményekhez, amik elvileg Magyarországot is kötik. Ez akkor válhat igazán éles kérdéssé, ha a most bedobott alkotmánymódosítás diszkriminációhoz vezetne jövőbeli jogvitákban vagy jogszabályokban.
Valószínűleg Orbán is arra számít, hogy az Európai Uniónak nem fog tetszeni, ha belekerül az Alaptörvénybe az ember férfi vagy nő kitétel, de az évértékelő beszéde alapján mintha ez már cseppet sem zavarná, sőt. „És természetesen nem engedhetünk, nem mondhatunk le a gyermekeink védelméről sem. Hiába rángatnak bíróság elé Luxembourgba” – mondta az évértékelő beszédében.
Orbán Viktor szavaiból azt lehet kiolvasni, mintha a tervezett alkotmánymódosításra hivatkozva akarnák betiltani vagy ellehetetleníteni a Pride megtartását. Az alkotmányjogász szerint „brutális beavatkozás” lenne a gyülekezési jogba, ha célja és tartalma alapján tiltanának be egy felvonulást, de egyelőre nem látszik, hogyan vezetnék le a Pride betiltását az alkotmánymódosításból. Elképzelhető, hogy a hatóságok akarják majd olyan helyzetbe hozni a szervezőket, aminek a vége a betiltás lehet.
Konkrétumok híján a megkérdezett alkotmányjogász egyelőre inkább politikai kommunikációs eszköznek gondolja az Orbán által bemondott alkotmánymódosítást, ami jól illeszkedik a kormány eddigi alkotmánypolitikájába. Annak is inkább csak szimbolikus üzenete volt, amikor a kegyelmi botrányra reagálva Orbán Viktor bejelentette, hogy alkotmánymódosítással korlátozzák a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét.
A tavaly júniusban elfogadott alkotmánymódosítás alapján nem kaphat elnöki kegyelmet, aki kiskorú személy sérelmére követ el szándékos bűncselekményt, tehát a szabály nem csak a pedofil bűncselekmények elkövetőire vonatkozik. Ha például valaki ellop egy 13 éves kislánytól egy mobiltelefont, soha nem kaphat elnöki kegyelmet, mivel kiskorú sérelmére követett el bűncselekményt, viszont romagyilkosok vagy terroristák elvileg minden további nélkül kaphatnának.
