Pert nyert a Líra: a bíróság szerint nem öncélúan ábrázolja a nemváltást az Esti mesék lázadó lányoknak
Az ítéletben egy nyelvi kétértelműség is szerepet játszott.
A fogyasztóvédelmi hatóság újabb perben adott igazat a Líra könyvesbolt-hálózat mögött álló Líra Könyv Zrt-nek: a bíróság jogerős ítélete szerint az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást – derül ki a cég sajtóközleményéből.
A Győri Törvényszék március 4-én, hétfőn a korábban a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal által kiszabott bírságról kimondta, hogy azt jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre – írják, hozzátéve, hogy az ítéletben ezúttal is szerepet játszott, hogy az ún. gyermekvédelmi törvény és az azt szabályozó kormányrendelet szövege nyelvtanilag mást jelent, mint a szöveg közkeletű politikai értelmezése: most a kettős jelentésű „valamint” szó használata miatt nem fogadta el a bíró a kormányhivatal érvelését.
A bíróság hozzátette: a könyv transzneműségről szóló története minden, csak nem öncélú.
A kormányhivatal még 2023 szeptemberében tartott ellenőrzést a tatabányai Líra Könyváruházban, és megállapította, hogy ott a gyermekkönyvek között lefóliázva forgalmazták Francesca Cavallo és Elena Favilli kötetét, ami a hatóság álláspontja szerint a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását jeleníti meg, illetve népszerűsíti, így százezer forint bírságot róttak ki.
A Líra vitatta a büntetés jogosságát, és bírósághoz fordult, ezúton is csatolva a beadványához a Dr. Kenesei István nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének volt igazgatója által tett megállapításokat: eszerint a kormányrendelet szövegében szereplő „valamint” kötőszóval elválasztott mondatrészek kétféle módon értelmezhetők.
A jogszabály rendelkezései a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre fogalmaznak meg korlátozásokat és tilalmakat, a „valamint” szó ugyanakkor két funkciót is betölthet a mondatban:
- egyszerű „és” értelemben egyrészt jelentheti azt, hogy az adott tiltás olyan könyvekre vonatkozik, amelyek egyszerre rendelkeznek az összes felsorolt tulajdonsággal – még akkor is, ha ilyen tartalmú könyv nehezen képzelhető el,
- másrészt elválaszthatja a két mondatrészt: ebben az esetben az öncélú ábrázolás tilalma kizárólag az első mondatrészben szereplő születési nemtől való eltérésre, a nem megváltoztatására és a szexualitásra utal, míg a második mondatrészben szereplő homoszexualitás esetében a megjelenítés és a népszerűsítés tilalmas.
A bíróság – a „valamint” szónak az egyéb jogszabályokban is használt jelentését szem előtt tartva – az utóbbi értelmezést fogadta el, és megalapozatlannak tartotta, hogy a hivatal határozata összekeverte az eltérő eseteket, nem az öncélú ábrázolás megvalósulását vizsgálva, hanem a transzneműség és a nemváltás megjelenítését, illetve népszerűsítését találva jogsértőnek.
A bíró ítéletében kitért rá, hogy egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni, ezért ő elejétől végéig elolvasta a kötetet, és így vizsgálta, hogy az öncélúan ábrázolta-e a születési nemtől való eltérést vagy a nemváltást.
A tárgyalás egy pontján a könyv előszavát is felolvasta, majd azzal folytatta, hogy a kötet segítségével egy reneszánsz festőnő történetén keresztül lehet beszélgetni a nők elleni erőszakról, egy szíriai úszónő történetén keresztül a migrációról, egy elsőként jogosítványt szerző szaúdi nő történetén keresztül a jogaikért küzdő emberekről és igen, Coy Mathis történetén keresztül beszélgethetünk a transzneműségről.
A bíró véleménye szerint semmi sem áll távolabb az öncélúságtól, mint a könyv ábrázolása: ezek XXI. századi témák és problémák.
