A propagandatörvény a félelem légkörét hozta létre
A 2021-es propagandatörvény, amely megtiltotta a szexuális és nemi kisebbségek „megjelenítését” és „népszerűsítését” az iskolákban, a médiában és a reklámokban, súlyosan sérti az LMBTQI emberek és csoportok jogait, rögzíti a negatív sztereotípiákat és diszkriminatív attitűdöket, illetve korlátozva a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot – áll az Amnesty International legfrissebb kutatásában.
A szabadságtól a cenzúráig: a magyar propagandatörvény következményei című jelentés először mutat be empirikus bizonyítékokat a homofób és transzfób törvény által okozott jogsértésekre. Az anyagból kiderül, hogy három év alatt hogyan fejtett ki olyan dermesztő hatást a médiában, a reklámiparban és a könyvpiacon, amely széles körben érezhető volt az LMBTQI csoportok és egyének körében is.
“A propagandatörvény a félelem légkörét hozta létre, és különösen a fiatalok számára korlátozza az információhoz való hozzáférést. A szankcióktól való félelem olyan dermesztő hatást eredményezett, amely megakadályozza, hogy az emberek információt osszanak, keressenek és kapjanak a szexuális irányultságról és nemi identitásról. A propagandatörvény hozzájárul az LMBTQI emberekkel szembeni negatív sztereotípiák és diszkriminatív attitűdök rögzüléséhez is” – mondta Mihály Eszter, az Amnesty International Magyarország LMBTQI+ jogokkal foglalkozó munkatársa.
“Az elmúlt évtizedben a magyar kormány és az államilag támogatott média megbélyegző retorikát használva kampányt folytatott az LMBTI emberek jogai ellen, és célba vette a civil társadalom azon tagjait is, akik kiállnak az egyenlőségért.”
A törvény elfogadása óta – különösen a fiatalok számára – nehezebb hozzáférni az alapvető információkhoz, illetve a szexuális és nemi kisebbségekkel kapcsolatos tartalmakhoz, a homályosan megfogalmazott tilalom pedig félelmet kelt a közoktatás, média, reklámipar és könyvpiac területén dolgozókban. A bírósági eljárásoktól és a kormánypárti médiában zajló lejárató kampányoktól való félelem sokakat megakadályoz abban, hogy a szexuális és nemi kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozó beszélgetésekbe bocsátkozzanak, és információkat osszanak meg ezekben a kérdésekben.
A jelentés megállapítja, hogy egyes médiaszolgáltatók, könyvesboltok és más vállalati szereplők öncenzúrát gyakorolnak a jogi szankciók elkerülése érdekében, miközben az írók, kreatív ügynökségek és civil szervezetek is nehezen igazodnak el a homályos rendelkezések között. Míg a törvényt kezdetben nem érvényesítették széles körben, ez 2023 elején megváltozott, és a hatóságok elkezdtek eljárásokat indítani az LMBTQI szereplőket is tartalmazó könyveket árusító könyvesboltok ellen.
Az Amnesty International által megkérdezett szakemberek aggódnak amiatt, hogy a hatóságok hogyan értelmezik a törvényt, és bizonytalanságot éreznek azzal kapcsolatban is+, hogyan kellene úgy működniük, hogy elkerüljék a bírságokat és egyéb büntetéseket.
Nyáry Krisztián író, a Líra kreatívigazgatója az Amnesty Internationalnek elmondta: “Minden gyerekkönyvre rá lehetne írni, hogy a szülőknek szól, és minden maradna a régiben. De ezeket a könyveket is fóliába kell csomagolni, és egyáltalán nem lehet iskolák közelében árulni. Ennek következtében még a törvénytisztelő könyvesboltok és kiadók is bizonytalanságban maradnak, és büntetésekkel néznek szembe”.”
A törvény elfogadása azt is jelentette, hogy az LMBTQI szereplőket bemutató televíziós műsorok és filmek sugárzása csak este 10 után engedélyezett. Ennek következtében a területen dolgozóknak át kellett alakítaniuk a programjaikat és a streaming tartalmaikat, hogy elkerüljék a büntetéseket.
Kolosi Péter, az RTL tévécsatorna tartalomért felelős vezetője elmondta, hogy a csatorna bizonyos műsorokat későbbi időpontokra helyezett át, és bizonyos típusú tartalmak sugárzását nem is tervezik. Szerinte “ez a törvény elfogadhatatlan, diszkriminatív, és úgy gondolom, hogy valójában cenzúrát – egy újfajta cenzúrát – vezetett be a médiában”.
A hatóságok a propagandatörvény alapján jogi lépéseket tettek egyes tartalomszolgáltatók és könyvkereskedők ellen. Az egyik könyvesboltláncot azért büntették meg, mert a kiskorúaknak szóló könyvek között azonos nemű párokat bemutató könyveket is tartott, egy másik könyvesboltot pedig azért, mert egy transznemű szereplőt ábrázoló könyvet mutatott be, és nem tüntette fel, hogy felnőtteknek szóló könyvről van szó.
A kiadóknak át kellett sorolniuk a műveket az ifjúsági irodalomból a felnőtt kategóriába. Papp Dóra író azt is elmesélte, hogy a közösségi médiában egyre több fenyegetés és zaklatás érte, amiatt, hogy könyveiben LMBTQI karakterek is szerepelnek.
Papp olyan fenyegetésekkel szembesült, amelyeket a törvény elfogadása előtt nem tapasztalt, valaki például azzal fenyegette meg, hogy leköpi egy dedikáláson. “Ez nagyon megvisel. Annyi évnyi dedikálás után, amikor öröm volt találkozni az olvasókkal, félelmet ültettek belém, mert nem tudtam, mennyire vegyem komolyan a fenyegetést”.
Elmondta azt is, hogy a dermesztő hatás hogyan hat a pályakezdő írókra. “Elmondták nekem, hogy félnek, és vagy nem merik befejezni a könyvet, amin dolgoznak, vagy nem merik kiadni az írásaikat Magyarországon.”
Az Amnesty International kutatása szerint a törvény jogsértő módon korlátozza az emberek véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, beleértve a gyermekek és fiatalok információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogára. A korlátozás homályos, nem szükséges és arányos, a törvénynek nincs legitim célja, ezért nincs összhangban a nemzetközi emberi jogi előírásokkal.
“A propagandatörvény jogsértő. A széles körű korlátozások révén messzemenően negatív hatással van az emberek véleménynyilvánítási szabadságára.” – mondta Mihály Eszter.
“Ennek a törvénynek nincs helye Magyarországon, és hozzájárul az LMBTQI emberek fokozott megbélyegzéséhez és negatív sztereotípiák rögzüléséhez. Azonnal hatályon kívül kell helyezni, és lépéseket kell tenni az általa okozott károk felszámolására.”
