Az Ab szerint nem volt alaptörvény-ellenes, hogy a Magyar Nemzet pedofíliához hasonlította a Meseország kiadóját
A Labrisz Egyesület évek óta pereskedik a kormánylapban megjelent állítások miatt.
Döntött az Alkotmánybíróság a Meseország Mindenkié című könyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület által beadott alkotmányjogi panasz ügyében, a civil szervezet szerint ugyanis alaptörvény-ellenes volt a másodfokú bíróság és a Kúria korábbi döntése.
A Labrisz 2021-ben perelte be a Magyar Nemzetet, amikor az egy véleménycikket közölt a többek között LMBTQ-csoporthoz tartozó szereplőket megjelenítő mesekönyvről és azt írta, azt „a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó”. A civil szervezet szerint ezzel a szerző megsértette a jóhírnevüket, a keresetnek pedig első fokon helyet adott a bíróság és egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte a lapot kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-t, indoklásuk szerint azért, mert sem a könyvben, sem a Labrisz tevékenységében „nem merül fel a pedofília jelensége”.
Másodfokon azonban már a Fővárosi Ítélőtábla a szólásszabadság védelmére hivatkozva változtatta meg a döntést, amelyet ezután a Labrisz a Kúrián támadott meg, de ott is elbukott. Az ítéletről a civil szervezet jogi képviseletét biztosító Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje akkor azt mondta, „eddig úgy tűnt, a szólásszabadságnak határt szabtak olyan keretek, mint például a közszereplőket is megillető személyiségi jogok védelme, a mai döntés azonban arról árulkodik, hogy a közszereplőkről következmények nélkül lehet akár súlyosan dehonesztáló, nyilvánvalóan hazug véleményt is mondani”.
Ezek után nyújtották be az alkotmányjogi panaszt, amiről most döntött az Alkotmánybíróság, ami azt állapította meg, a Magyar Nemzet cikke elsősorban a könyvre vonatkozott, ezért „függetlenül a közlés értékétől, stílusától, attól, hogy ez az álláspont a többségi elgondolással találkozik-e” a szerzőt megilleti a szabad véleménynyilvánítás joga, a Meseország Mindenkié pedig szellemi termékként nem rendelkezik személyiségi jogokkal, amelyekkel ez ütközhetne.
Bár azt elismerték, hogy a cikk negatív értékítéletet fogalmazott meg a Labrisszal szemben, úgy vélik, a „sarkos vélemény nem általánosságban, hanem pusztán a könyvvel kapcsolatos tevékenységére vonatkozott”. Emiatt az Alkotmánybíróság szerint a korábbi ítéletek nem részesítették alaptörvény-ellenesen előnyben a véleménynyilvánítási szabadságot a jóhírnév védelmével szemben.
