Ipsos: a melegekkel és biszexuálisokkal szemben átlag feletti megkülönböztetést tapasztalnak a magyarok
A felmérés 33 ország adatait vizsgálta, ezek átlagában legtöbben a testi fogyatékossággal élőket tartják a leginkább hátrányos helyzetűnek, Magyarországon azonban pont kevésbé.
A világ lakossága szerint a testi fogyatékkal élők szembesülnek leginkább egyenlőtlen vagy méltánytalan bánásmóddal a mindennapokban. Az Ipsos 33 országos globális kutatásában minden harmadik válaszadó (33 százalék) jelölte meg ezt a válaszopciót - derül ki a Magyarország eredményeit is magában foglaló felmérés szerkesztőségünk részére is eljuttatott eredményeiből.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a vizsgált országok közül Magyarországon érezték legkevésbé relevánsnak ezt a problémát, mindössze 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy a testi fogyatékkal élők egyenlőtlen, illetve méltánytalan bánásmóddal részesülnek a mindennapokban. A legtöbben Romániában feleltek igenlően a kérdésre, a válaszadók mintegy 52 százaléka.
A felmérés különféle társadalmi csoportokra lebontva vizsgálta, hogy mely országban kiket tartanak azoknak, akikkel szemben diszkrimináció tapasztalható. A vizsgált országok átlagát tekintve magasan a testi fogyatékossággal élőket tartják a leginkább ilyen helyzetűnek. A második leginkább diszkriminált csoportnak a nőket jelölték meg (26 százalék), őket követik a mentális problémákkal küzdők (25 százalék), majd az idős lakosság és a melegek, valamint a biszexuálisok (24-24 százalék). Utánuk következnek a kisebbségi etnikai csoporthoz tartozó emberek (23 százalék), majd a bevándorlók és a transzneműek (22-22 százalék). A neurodivergens személyekkel szemben (szorongás, diszlexia, ADHD, autizmus, depresszió, kényszerbetegség, stb.) 20 százalék érzékel diszkriminációt, ezt követően pedig némi lemaradással következik a többi csoport. Bizonyos vallású emberekkel szemben 12 százalék érzékel hátrányos megkülönböztetést, utánuk következik a fiatalság (11 százalék), valamint a férfiak (6 százalék). Azt, hogy egyik csoporttal szemben sem érzékel diszkriminációt, 5 százalék válaszolta, 11 százalék pedig nem tudott válaszolni a vizsgált 33 ország átlagát tekintve.
A felmérés valamennyi társadalmi csoport esetében országokra lebontva is nyilvánossá tette az eredményt, így részleteiben megismerhettük a magyar válaszokat is. Vannak érdekességek, a nőket illetően például a 26 százalékos átlaggal szemben Magyarországon csak 19 százalék érzékelt hátrányos megkülönböztetést. Ezzel a „mezőny" utolsó hatodában helyezkedünk el, igaz, a férfiak tekintetében is csak 4 százalék számolt be diszkriminációról, ami szintén az utolsó negyedbe tehető.
Az etnikai kisebbségekkel szembeni diszkriminációt illetően a magyar válaszok pontosan megfelelnek a 23 százalékos átlagnak. Ugyanakkor komoly meglepetést okozva a bevándorlókkal szemben csak 10 százalék érzékelt hátrányos megkülönböztetést, ennél a vizsgált országok közül csak Indonéziában mutatkozott alacsonyabb adat (7 százalék).
A mentális problémákkal küzdőkkel szemben Magyarországon 18 százalék tapasztalt diszkriminációt, ami itt is a legalacsonyabb ötödöt jelenti a többi ország adataival összehasonlítva. A neurodivergens személyek esetében ugyanakkor már jóval magasabb lett az adat: 24 százalék, ez 4 százalékkal meghaladja a 33 ország átlagát. A melegekkel és biszexuálisokkal szemben szintén átlag feletti hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak a magyarok: 28 százalék nyilatkozott így, ami a 24 százalékos átlagot ismételten 4 százalékkal meghaladja. A transznemű, ill. nem-bináris személyeket illetően 21 százalék nyilatkozott erről, ez az átlag alatt van 1 százalékkal.
Vallási megkülönböztetésről Magyarországon 5 százalék számolt be, ami Dél-Korea, Argentína és Peru adataival azonos, ennél alacsonyabb érték csak Japánban mutatkozott (4 százalék). A nyugdíjasokkal szemben a magyarok 21 százaléka, a fiatalokkal szemben 13 százaléka érzékel diszkriminációt, előbbi 3 százalékkal alulmúlja, utóbbi 2 százalékkal meghaladja az átlagot.
