Hidegallergia
Az úgynevezett hidegallergia (hideg urticaria) orvosi értelemben valójában nem allergia, hanem a csalánkiütés egy speciális formája.
Normális esetben az allergiát valamilyen anyag váltja ki, amely immunológiai, antigén-antitest reakciót indukál. A hidegallergia az úgynevezett fizikailag kiváltott vagy pszeudoallergiák közé tartozik – mint például a mechanikai nyomás, a napfény vagy a hő hatására kialakuló bőrtünetek is. Hidegallergia esetén a hideginger hatására hisztamin szabadul fel azon a helyen, ahol a hideg a bőrt éri és rövid időn belül erősen viszkető hólyagok jelennek meg, olyanok, mintha a bőr csalánhoz ért volna (innen a csalánkiütés elnevezés is).
A bőr kipirosodik, ég és gyakran hevesen viszket. Emellett a bőr alsó rétegében duzzadt csomók, úgynevezett angioödémák jelentkeznek. Többnyire a kezet és az arcot érinti, illetve megduzzadhat a száj, a torok és a nyel is. A szájüregi vagy légúti duzzanatok fulladást okozhatnak. A hideg levegő, a víz, a hideg tárgyak, a fagylalt, a hideg ételek és italok, akárcsak az elpárologtatott verejték és a testhőmérséklet is kiválthatja a hirtelen csalánkiütést.
A hidegallergia jellemzői
Hideg urticaria esetén hideg tárgyakkal vagy hideg vízzel, széllel való érintkezés váltja ki a hisztamin felszabadulását pontosan ott, ahol a hideg a bőrt éri. Perceken belül jelentkezik a bőrpír, duzzanat és erős viszketés. Az, hogy milyen hideginger váltja ki a tüneteket, egyénenként nagyon különbözhet. Egyeseknél a hőmérséklet-változás hatására jelentkezik, amikor a melegből kimegy a hidegbe, másoknál akkor, ha a hőmérséklet egy bizonyos érték alá csökken, megint másoknál, ha valami hideget isznak vagy esznek.
Eleinte a bőrreakciók, a viszkető bőrpír és a duzzanat viszonylag kismértékűek, noha kiterjedésük jelentős lehet. Ezek a bőrtünetek általában kellemetlenek, de nem veszélyesek. Azonban ha nagy bőrfelület van kitéve a hidegingernek (pl. hideg vízben úszás), nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, ami a vérrel egy percen belül a test egyéb területeire is eljut. Ennek következménye szapora szívverés, vérnyomásesés, szúró fejfájás, légszomj és keringési elégtelenség, legrosszabb esetben pedig anafilaxiás sokk jelentkezhet, mely potenciálisan halálos kimenetelű állapot lehet.
A hidegallergia diagnózisa
Mivel a hideg urticaria esetén nincs antigén-antitest reakció, nem lehetséges (és nem szükséges) a diagnózis megerősítéséhez vérvizsgálat. A hideg urticariát az allergológus egy egyszerű teszt segítségével állapítja meg, mely során az alkarra több jégkockát helyeznek, és azokat különböző időpontokban távolítják el. Amennyiben a jégkockák eltávolítása után a tipikus bőrtünetek jelentkeznek, a diagnózis egyértelmű. Ugyanakkor ezzel a módszerrel nem lehet meghatározni a pontos és egyéni hőmérsékletet, amelynél a beteg kiütésekkel reagál.
Erre az úgynevezett Temptest ad választ, mely egy olyan speciális, hideg vizsgálati eszköz, ami 0-45 fokos hőmérséklet-tartományban képes pontosan meghatározni azt a hőmérsékletet, ami a hideg urticariában szenvedő betegnél csalánkiütést vált ki.
A fiatal nőket érinti leginkább
Az urticaria formái között a hideg urticaria előfordulási aránya nem ritkán akár a 15%-ot is eléri. A hideg országokban (Skandinávia) gyakoribb, míg a melegekben valamivel ritkább. A nőket mintegy kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfiakat, és mindkét nemnél általában fiatal felnőttkorban jelentkezik. A hideg urticaria szinte mindig krónikus, és átlagosan 5-7 évig tart.
A hidegallergiát kiváltó okok
Kiváltó oka lehet valamilyen fertőző betegség, pl. hepatitis, kanyaró, bárányhimlő, a légzőszervi vírusfertőzések, HIV, valamint parazitózis. A csalánkiütés gyakran jelentkezik együtt ételallergiával és testmozgás esetén súlyosbodó asztmával.
Néha a betegnél a hideg urticaria mellett egyéb allergének vagy ingerek is okozhatnak hasonló tüneteket, például élelmiszer-adalékanyagok (színezék), gyógyszerek, növények, állati szőr, permetezett gyümölcs vagy zöldség, rovarcsípés vagy fizikai megterhelés. Mivel ezek az ingerek nagyon változatosak, a kiváltó ok megtalálása nagyon nehéz lehet.
Antibiotikummal vagy gyógyszermentesen is kezelhető
Egy német kutatásban jó eredményeket értek el, amikor a hidegallergiát antibiotikummal kezelték: a tünetek javulása akár a 70%-ot is elérte. Ennek magyarázata az lehet, hogy mivel a fertőző betegségek gyakran hidegallergiával jelentkeznek, sok betegnél antibiotikum hatására a betegséggel együtt a csalánkiütés is elmúlik. Az orvos emellett antihisztamin hatású gyógyszert vagy helyileg alkalmazandó kenőcsöt is felírhat, ami megakadályozza a további bőrreakciókat, a bőrduzzanatot és a kiütéseket.
A gyógyszermentes kezelési lehetőségek közé tartoznak az ultraibolya sugárzás és a hozzászoktató terápia, mely során a beteget ismételten mérsékelt hideg hőmérsékletnek vagy hideg fürdőnek teszik ki, hogy hozzászokjon a szervezete. Az, hogy ez a terápia mennyi sikerrel jár, egyelőre nem tisztázott.
A hidegallergia megelőzése
A hidegben ajánlott fokozottan odafigyelni a meleg, bőrbarát ruházat, valamint kesztyű, sapka, sál és meleg cipő viselésére. Emellett használjon a hideg által veszélyeztetett testrészeken (arc, kéz) zsíros krémet! Ha hidegallergiája ismert, annak érdekében, hogy elkerülje a hideg ételek és italok által okozott, potenciálisan életveszélyes duzzanatot a torokban, mindig legyen Önnél szteroid- és antihisztamintartalmú gyógyszer.
További tippek a megelőzéshez:
Amennyire csak lehet, kerülje a hideget (hideg víz, fém, kormánykerék stb.)
Mindig viseljen sapkát, sálat, kesztyűt! Minél több bőrterületet véd a hidegtől, annál kevésbé van kitéve a hatásának!
Ha a tünetei gyorsan megszűnnek, nem szükséges gyógyszert bevennie, azonban súlyos vagy tartós tünetek esetén a gyógyszeres terápia sokat segít, enyhít a szenvedésein.
Mindig legyen Önnél antiallergén kenőcs, hogy vészhelyzetben gyorsan enyhíthesse vele a tüneteket!
Ha hidegallergiás, ne ússzon és ne zuhanyozzon hideg vízben! A hidegallergia okozta anafilaxiás sokk halálos is lehet!
