A FÉRFIAKNÁL AGRESSZÍVABB A MELLRÁK, MINT A NŐKNÉL

A mellrák nemcsak a nők, de a férfiak esetében is előfordulhat, ráadásul az ő esetükben még agresszívabb is és gyakran csak előrehaladottabb állapotban veszik észre.

“Fájdalmatlan csomó, az emlőbimbó behúzódása, váladékozása, kifekélyesedés – csak úgy mint a nőknél, a férfiaknál is ezek a tünetek jelentkeznek emlőrák esetén, ám még mindig nincs benne a köztudatban, hogy nem csak a nőket érintheti ez a betegség” – mondja dr. Dank Magdolna, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a férfiaknál nincs veszélyeztetett korosztály, ezért szűrőrendszer sincs, így ők rendszerint a betegség későbbi stádiumában kerülnek orvoshoz, ezért rosszabbak a gyógyulási kilátásaik.

Az összes emlőrák mintegy 0,9 százaléka érinti a férfiakat, a férfiakban előforduló daganatos megbetegedések csaknem 0,2 százalékáért felelősek a melldaganatok, és az új betegek száma folyamatosan növekszik. Magyarországon évente 170-180 férfinél diagnosztizálják a betegséget, szemben a nők egyes években akár 8000 főt is meghaladó statisztikájával. Az kockázat tehát alacsony, viszont létező. Éppen ezért időnként férfiak esetében is érdemes tapintással ellenőrizni a mellszövetet, fájdalom és csomók után kutatva. Ha pedig bármilyen rendellenességet találunk, akkor fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljunk a panasszal.

Csomók

Mellrákot jelezhetnek a mellszövetben kitapintható csomók, amelyeket a férfiak gyakran figyelmen kívül hagynak. A csomókat különösen akkor érdemes szakembernek megmutatni, ha tapintásra érzékenyek, esetleg fájdalmasak is. A hónaljakat, illetve a hónalj és a kulcscsont közötti részt is érdemes alkalmanként tapintással ellenőrizni.

Beforduló mellbimbók

Ha a mellszövetben tumor kezd növekedni, attól a mellbimbók besüllyedhetnek, illetve befelé fordulhatnak. Bizonyos esetekben ilyenkor a bőr ezen a területen ki is szárad, hámlani kezd.

Váladékozás

Ha azt tapasztaljuk, hogy a mellbimbóból folyadék, váladék kezd ürülni, az azt jelezheti, hogy a mellszövetben tumor alakult ki, amelyben folyadék gyűlt fel. A verejtékfoltoktól ezt úgy különböztethetjük meg, hogy a jelenség általában csak az egyik oldalon jelentkezik.

Első körben a háziorvoshoz kell fordulni, aki szükség esetén további vizsgálatokra küldi a beteget. A diagnózis felállítása esetükben is mammográfiával, ultrahangos vizsgálattal és core-biopsziával, azaz úgynevezett vastagtű segítségével vett szöveti mintavétellel történik, ám náluk gyakran már más szerveken is áttétek vannak, amikor kiderül, hogy baj van.

“A kezelés mindkét nemnél hasonló: műtéti beavatkozás, sugárkezelés, kemoterápia és hormonkezelés. Férfiaknál az egész emlőt eltávolítják, főként a fiatalabb korosztályra jellemző, hogy igénylik a bimbórekonstrukciót, amelyet gyakran orvosi tetoválással valósítanak meg. Míg korábban elsősorban az idősebb, 60-70 éves férfiakat érintette a mellrák, addig ma már a 40-es korosztályban is előfordul" – állítja dr. Dank Magdolna aki szerint növeli a kockázatot az elhízás, a magasabb ösztrogénszint, a Klinefelter-szindróma, a besugárzás például valamilyen gyermekkori betegség miatt, és azoknál is magasabb a rizikó, akiknek a családjában előfordult ez a betegség.

A Klinefelter-szindróma a here kromoszómaaberráció okozta rendellenessége, amely heresorvadással, terméketlenséggel, sajátos (nőies) testi alkattal jár, és gyakran társul pszichés zavarokkal. Gyakorisága: 500-1000 férfiszületés közül egy érintett.

A betegségről Harry Fitch Klinefelter amerikai orvos írt először cikket 1942-ben a Journal of Clinical Endocrinology c. amerikai szaklapba, olyan szindrómaként, amelynek jellegzetessége a nemi jegyek zavara férfiaknál.

Tünetek
A szindróma tipikus tünetei a másodlagos női nemi jegyek fejlettsége, például ginekomasztia (a mell megnagyobbodása), széles medence és nőies fanszőrzet. Emellett a herék kicsik maradnak, a hím nemi hormonok (androgének) csak csökkentett mértékben termelődnek. A pubertáskor előtt fiúknál meghatározott jegyek utalnak a Klinefelter-szindrómára (fokozott tüszőhormon-elválasztás).

Okok

A zavar oka egy kromoszómarendellenesség: a férfi nemi kromoszóma (XY) kiegészül egy női kromoszómával (XXY; de előfordul XXXY, sőt XXXXY is), ami fejlődési zavarokat idéz elő a herékben és (az ennek megfelelő hormonhiány következtében) a férfi nemi bélyegek rendellenes fejlődéséhez vezet. A számfeletti kromoszómákat ugyan a szervezet a nőknél is működő X-kromoszóma inaktiváció néven ismert mechanizmussal semlegesíti, azonban egyes (pszeudoautoszomális) gének, melyek az Y-kromoszómán is megtalálhatók, aktívak maradnak. Ezek a triploid gének lehetnek a felelősek a Klinefelter-szindróma tüneteiért.

Ezzel kialakul a hipopenitalizmus (a nemi mirigyek csökkent működése miatt létrejövő eunuchoid állapot) és az ezzel járó, az ivarmirigyek elégtelen hormonális működése, valamint az agyalapi mirigy elülső lebenyének fokozott gonadotropin termelése. Ez a hormon az ivarmirigyek növekedését serkenti és vezérli.

Megjelenés

A testi jellemzőik igen változatosak, a legtöbb Klinefelter-szindrómás fiú magas, egyébként azonban normális megjelenésű. Az intelligenciájuk átlagos, sokuknak azonban lehet beszéd- és olvasási zavara. Az érintett fiúk általában meddők. Az arcszőrzet növekedése gyakran gyér és a mellek kicsit megnőhetnek. Egyes betegek jól reagálnak férfi hormonpótló kezelésre, fokozódik a csontsűrűségük, és megjelenésük férfiasabb lesz. Mindazonáltal ezek a külsődleges jegyek nem alkalmasak a Klinefelter-szindróma pontos diagnosztizálására, az csak a kariotípus tesztelésével lehetséges.