„Sokaknak ez volt az első hely, ahol el merték sírni magukat” – magyar szakember is segíti az oslói terrortámadás túlélőit
Volt olyan kliens, aki pánikba esett a támadás alatt, levetette magát a földre, és nem tudott megmozdulni. Más azon aggódik, milyen hatással lesz a lövöldözés a bevándorlók megítélésére – mondta az évek óta Norvégiában élő magyar pszichológus, Rózsa Krisztián. Hogyan dolgozza fel a történteket a norvég társadalom és maguk a túlélők?
Papírfecnikre írt üzenetek, mécsesek, virágok és szivárványszínű zászlók gyűlnek Oslo belvárosában az egyik szórakozóhelynél, ahol szombaton rátámadtak a bulizó tömegre. A norvég főváros közepén található épületet rendőrségi kordonok zárják el a járókelőktől. A betört ablaküvegek mögött dolgoznak a helyszínelők, az utca azonban a megemlékezőké.
A rögtönzött emlékműhöz folyamatosan érkeznek a járókelők: gyerekek, fiatalok és idősebbek egyaránt. Van, aki csak csendesen bámul a mécsesek fényébe. Mást a zokogás ráz, barátai nyugtatják meg. A támadás helyszínére a kormány több minisztere és a királyi család tagjai is ellátogattak.
Alig néhány percnyi séta innen az oslói székesegyház, ahol vasárnap megemlékezést tartottak az áldozatok tiszteletére. Az épületet színes virágokkal díszítették, az oltárra szivárványszínű zászlókat tűztek. Ott volt a királyi család több tagja és az ország vezetői. A norvég miniszterelnök a támadás miatti megdöbbenésről és az azt követő elszántságról beszélt.
„A lövöldözés a Pride felvonulás megtartását megakadályozhatta, de nem vet véget a hátrányos megkülönböztetés, az előítéletek és a gyűlölet elleni harcnak” – mondta Jonas Gahr Stoere. A politikus külön szólt a norvégiai muszlim közösséghez.
"Tudom, hogyan érezték magukat sokan, amikor kiderült, hogy az elkövető az iszlám közösség tagja. Sokan éreztek félelmet, nyugtalanságot. Tudniuk kell: összefogunk, egy közösség vagyunk, felelősek vagyunk egymásért" – fogalmazott a miniszterelnök.
„A szeretetet golyókkal nem lehet legyőzni” – a BBC szerint erről beszélt a megemlékezésen a norvég egyház feje. Olav Fykse Tveit utalt arra, hogy az általa vezetett vallási közösség éveken át ellenezte, hogy az azonos nemű párok azonos jogokat kaphassanak. „Meg tudjuk tanulni, néha a saját meggyőződéseinkkel szembemenve, hogy a sokszínűség egy ajándék. Valami, ami gazdagabbá tesz” – mondta.
„Ráálltam a lövöldöző fegyverére”
A norvég fővárosban tömegek buliztak a tervezett Pride felvonulás előestéjén. A rendőrségre nem sokkal hajnali egy óra után kezdtek befutni az első segélyhívások arról, hogy valaki lövöldözni kezdett a közkedvelt London Pub nevű szórakozóhelynél, ami a város legnagyobb meleg és leszbikus rendezvényhelyszíneként reklámozza magát. A szemtanúk szerint az elkövető a táskájából vette elő a fegyverét, és tüzet nyitott. Az egyik bulizó a norvég közszolgálati tévének azt mondta, óriási káosz tört ki. Szerinte a lövöldözővel négyen dulakodtak, és a fegyvere közben a földre esett. „Akkor jutott eszembe, hogy odaszaladjak és ráálljak, hogy ne tudja használni” – mesélte a szemtanú.
A rendőrség azt közölte, hogy három percen belül a helyszínen voltak, és a gyanúsítottat azonnal leteperték. Ebben több járókelő is a segítségükre volt. A férfinál a norvég média szerint két fegyvert találtak, az egyik egy automata volt. A támadásban ketten meghaltak, és több mint húszan megsérültek. A CNN szerint nyolcan vannak kórházban, közülük három sérült állapota súlyos. Az RTL Híradó riportja a terrortámadásról:
Magyar szakember is segít a túlélőknek
„Én csak reggel hallottam a lövöldözésről, amikor bekapcsoltam a telefonom. Volt 38 üzenetem” – mondta az rtl.hu-nak Rózsa Krisztián. A traumák áldozatainak segítésével foglalkozó pszichológus évek óta Norvégiában él a családjával. Egy olyan civil szervezet szakmai igazgatója, ami az LMBTQ-közösséghez tartozó menekültek beilleszkedését segíti, Magyarországon pedig A család az család kampány egyik alapítója. Azt mondja, először el sem hitte, hogy Oslóban történt a terrortámadás.
„Mivel a lövöldözés a London Pubnál tört ki, első nekifutásra le sem esett, hogy itt történt, annyira megdöbbentő volt.” Rózsa elmondta, az egész város megmozdult, így nem volt kérdés, hogy ők is megpróbálnak segíteni.
Krízisközpontot hoztak létre a támadás túlélőinek, ahol élelmet, italt kaphattak, és pszichológusok, terapeuták, valamint szociális munkások álltak munkába, hogy segítsenek feldolgozni a történteket. Napok óta talpon vannak, alig néhány órát aludtak.
„Aki a városban volt a kollégák közül, azonnal bejött dolgozni”, mostanra több mint száz érintettnek segítettek, többen közülük sokkos állapotban voltak. „Sokaknak ez volt az első hely, ahol el merték sírni magukat” – mondta Rózsa Krisztián. Akinek az állapota engedte, annak csoportos terápián segítettek, másokkal négyszemközt foglalkozott akár több szakember is.
"Az egyik segítségkérőnek meglőtték a barátját. Amikor beszéltem vele, addigra ő már túljutott az első sokkon, és elképesztően dühös volt a történtek miatt. Volt olyan kliensünk, aki pánikba esett a támadás alatt, levetette magát a földre, és nem tudott megmozdulni. Más menekülni próbált. Arról mesélt, hogy kívülről lőttek be a szórakozóhelyre, szóval nem mertek az utcára menekülni, és hirtelen azt sem tudták, hogy hová fussanak. Egy másik segítségkérő pedig azonnal a sérülteknek próbált segíteni” – sorolta az eseteket a segítő szakember.
A történteket minden túlélő máshogy élte meg, ezért nagyon sokféle reakcióval találkoztak. Mindenki máshogy dolgozza fel, amin átment. „Volt, akit csak meg kellett nyugtatni, de olyan is volt, aki enni vagy aludni sem tudott a sokktól. Volt, aki amiatt kezdett aggódni, hogy a támadás miatt a társadalom még elutasítóbb lesz a bevándorlókkal szemben.”
Szerinte a támadás nagyon megrázta az országot. „Sajnos a norvég társadalomnak a Breivik-féle terrortámadás miatt már van tapasztalata a terrortámadásokról, ennek ellenére óriási megdöbbenést és értetlenséget érezni az embereken. Norvégiában ugyanakkor nagyon szolidárisak egymással az emberek.
"Elképesztő a kiállás az LMBTQ-közösség mellett, a társadalom és a politikusok részéről is. Az erőszakot teljes mértékben elutasítják, és nagyon törekszenek arra, hogy a támadás miatt egyetlen közösséget se bélyegezzenek meg" – mondta. (2011-ben egy magányos szélsőjobboldali elkövető, Anders Breivik összesen 77 embert, köztük rengeteg fiatalt ölt meg két támadásban.)
Magányos farkas lehetett az elkövető
A rendőrség azt közölte, hogy a támadással egy 42 éves iráni származású norvég állampolgárt gyanúsítanak, aki 2015 óta ismert volt a hatóságok előtt. A helyi média meg is nevezte: szerintük az Oslóban élő Zaniar Matapour a tettes, aki a családjával az 1990-es években telepedett le Norvégiában. Szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban, de súlyosabb bűncselekményt nem követett el. A hatóságok azonban aggódtak amiatt, hogy radikalizálódhatott, és egy meg nem nevezett terrorszervezet szimpatizánsává vált. A titkosszolgálat szerint az is kérdéses, hogy beszámítható-e. Ügyvédje szerint a tettére eddig semmilyen magyarázatot nem adott, és egyelőre kihallgatni se tudták.
A támadás miatt Norvégiában a legmagasabb szintű terrorkészültséget rendelték el, és a szombatra tervezett Pride felvonulást is lefújták. Több százan azonban így is az utcára vonultak szivárványos zászlókkal, azt skandálva: „itt vagyunk. Nem fogunk eltűnni.”
