Ugrás a tartalomra
x

Napszúrás, hőguta, leégés - a kánikula veszélyei

Itt az igazi kánikula, a hétre hőségriadót is elrendeltek: ilyenkor fokozattan kell figyelni magunkra.Különösen veszélyes ilyenkor a szabadban dolgozni.A leégés mellett gyorsan napszúrást vagy hőgutát kaphatunk, napközben elfelejtünk eleget inni, fennáll a kiszáradás veszélye.

A napszúrás tünetei

A szakemberek akkor beszélnek napszúrásról, ha folyamatosan tűzi a tarkónkat és a fejünket a nap, aminek következtében fokozódik a koponyaűri nyomás, és begyullad az agyhártyánk. Ennek következtében a nyakunk megmerevedik, az agy fájdalomreceptorai pedig észlelik, hogy valami nem stimmel. Ezt fejfájás, hányinger és szédülés követik, továbbá az érintettek arca is kipirosodik és felforrósodik. A tünetek gyakran csak órákkal azután jelentkeznek, hogy ki voltunk téve a napsugaraknak. A nyári megfázástól, illetve influenzától abban különbözik, hogy napszúrás esetén csak a fejünk forró, a testünk többi része nem.

Napszúrás kezelése és megelőzése

Kisgyerekek esetén jelentkezhet enyhe láz, továbbá náluk veszélyesebb lehet az agy gyulladása. Emiatt minél előbb kérjünk orvosi segítséget, nehogy komolyabb baj legyen. Addig is segítségünkre lesznek az alábbiak:
A napszúrás való felépüléshez időre és türelemre van szükségünk, ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy egy besötétített és hűvös szobában lefekszünk.
A fejünkre tehetünk akár hideg borogatást is, továbbá fokozottan figyeljünk a folyadékpótlásra. Ha mindezek ellenére nem enyhülnek a panaszok, akkor mindenféleképp keressünk fel egy orvost.
Annak érdekében, hogy ne kelljen a napszúrás következményeivel megküzdenünk, a lehetőségeinkhez mérten ne tartózkodjunk a szabadban hőség idején, főleg ne gyerekekkel vagy idősebb személyekkel, hiszen ők még fogékonyabbak a napszúrásra. Inkább vonuljunk árnyékba, és ott élvezzük a friss levegőt. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor mindig viseljünk légáteresztő sapkát, így védve van a fejünk a hőségtől. Ezen kívül természetesen a folyadékpótlásra is fokozottan figyeljünk.

A hőguta tünetei

Míg a napszúrás mindössze kellemetlen, addig a hőguta komoly veszélyt jelenthet az egészségünkre nézve. Hőguta nagyon magas külső hőmérsékleti értékek következtében alakulhat ki, mivel Magyarországra ez annyira nem jellemző, így viszonylag ritka jelenség. Ennek ellenére fontos, hogy ismerjük a jeleit annak érdekében, hogy minél előbb felismerjük, ha baj van.
Míg napszúrás esetén később jelentkeznek a tünetek, a hőgutára ez nem jellemző. Amint gyanakodni kezdünk, hogy valaki hőgutát kapott, azonnal hívjunk mentőt, vagy vigyük az illetőt a legközelebbi kórházba.
Hőguta esetén nem csak az érintett feje forró, hanem az egész teste is. A kezdeti stádiumban a beteg testének maghőmérséklete még 40 Celsius-fok alatti, majd ez gyorsan megváltozik, és a fölé emelkedik.
A legjellemzőbb tünetek közé soroljuk a fejfájást, a gyengeséget, az émelygést és a szédülést. Tény, hogy ezek a szimptómák a napszúrásra is jellemzőek, viszont hőguta esetén ezek a tünetek a teljes testet érintik, továbbá gyors pulzussal és alacsony vérnyomással társulnak. A légzés sok esetben lapos és gyenge.

Elsősegély hőguta esetén

Súlyos esetben, ha a beteg nem kapja meg időben a szükséges ellátást, a hőguta akár halálos kimenetelű is lehet. Ennek elkerülése érdekében rendkívül fontos az elsősegélynyújtás:
Amíg megérkezik a mentő, a beteget vigyük egy hűvös helyre. Ha eszméleténél van, akkor félig ülő pozícióba helyezzük el, hogy megemelt fejjel tudjon pihenni.
Ha van rá lehetőség, akkor itassuk meg az érintettet izotóniás italokkal, esetleg enyhén sós vízzel vagy alkoholmentes sörrel.
Erős szívdobogás vagy görcsök esetén fektessük le a padlóra, és emeljük a magasba a lábait.
Eszméletvesztés esetén helyezzük stabil oldalfekvésbe. Sose hagyjuk egyedül az érintettet, még akkor sem, ha eszméleténél van!
Vegyük le a zavaró ruhadarabokat, hogy a beteg teste levegőhöz jusson, és könnyebben el tudja vezetni a hőt.
A hideg borogatás is sokat segíthet. Ehhez tegyünk hideg vizes törölközőket vagy rongyokat az illető kezeire, lábaira, tarkójára, illetve lágyéktájékára. Textilek hiányában folyó víz alá tegyük be a beteg karjait, illetve fejét.
Amennyiben már túljutott a beteg a legrosszabbon, és már nincsenek panaszai, akkor is javasolt számára a pihenés. Még másnap is kerülje a napsütést, a hőséget, a sportot és bármilyen más megerőltető munkát.

Kiszáradás

Az izzadás folyadék- és elektrolitvesztéssel jár, ha ezeket nem pótoljuk, az kiszáradáshoz vezethet. Jellemző tünetei a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.

A kiszáradás jelei

étvágytalanság, fejfájás, szapora szívverés, izomgörcsök, szomjúság, kevesebb vizelet - sötét színű vizelet, száraz bőr, fáradtság, szédülés, izzadás hiánya
A tünetek jelentkezésekor a kiszáradás már előrehaladott állapotú is lehet. A víz rehidratálja a szervezetet, ám önmagában nem helyettesíti a szervezet egyensúlya számára szükséges alapvető sókat. Ezért a legtöbb szakértő azt tanácsolja, hogy fogyasszon könnyű levest, gyümölcslevet és sportitalokat is, míg fokozatosan vissza nem tér a megszokott étrendjéhez. Emellett fontos, hogy az izzadás általi további folyadékvesztés megelőzése érdekében szabaduljon meg a felesleges ruházattól, és maradjon a hűvösben, vagy kapcsolja be a légkondicionálót, ha van erre lehetőség.

Vízmérgezés

Az erős verejtékezés miatt kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való kiegyenlítése – amennyiben a sót nem pótoljuk - vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar és az izomgörcsök.

Mi a teendő, ha leégett a bőrünk?

Az, hogy milyen hamar égünk le, függ bőrtípusunktól, a napsugarak erejétől és a napon eltöltött időtől. A világos bőrű, hajú, szemű emberek genetikai adottságaik miatt természetes módon sokkal könnyebben pirulnak meg, mint a sötétebb jegyekkel, pigmentáltabb bőrrel rendelkezők. Ezért van, hogy a különböző bőrtípussal, fizikai megjelenéssel rendelkező embereknek más-más a számukra megfelelő fényvédő faktorszáma. A leégés miatt bőrünk kipirosodik és fáj, érzékennyé válik az érintésre, súlyosabb esetekben akár feldagadhat és ki is hólyagosodhat. Ha komoly károk érték testünket, hányingert, hidegrázást, fejfájást – azaz influenzaszerű tüneteket – tapasztalhatunk. Pár nappal később elindul a hámlás folyamata, és bőrünk viszketni kezd, miközben megszabadul a károsodott bőrsejtektől.

A leégett bőr kezelése kettős célt szolgál: a fájdalom csillapítását és a károsodott bőr ápolását. Házi módszerként alkalmazzunk hideg borogatást, vagy vegyünk hűvös fürdőt az égető érzés enyhítésére. A fájdalom csillapításának egyéb eszközei lehetnek a különböző leégés kezelésére kifejlesztett készítmények gélek és krémek formájában. Ezek természetes módon hűsítő hatóanyagokat tartalmaznak: mentolt, kámfort és aloeverát. Az extra frissességért, használatuk előtt, tegyük őket pár perce a hűtőbe. Ha bőrünk kihólyagosodott, a hólyagokat semmiképpen se pukkasszuk ki. Hagyjuk őket maguktól meggyógyulni, elkerülve ezzel a fertőzésveszélyt. A leégés által okozott bőrdagadás és fájdalom ellen vehetünk be nem-szteroid alapú gyulladáscsökkentőket – ilyenek az ibuprofen vagy a naproxén tartalmú gyógyszerek. Arra azonban figyeljünk, hogy véralvadásgátlóval együtt ezek használata veszélyes lehet. Emellett természetes módon is segíthetjük testünk regenerálódását: leégés után kiemelkedően fontos a hidratáltság, így fogyasszunk sok vizet a rákövetkező napokban. Teljes gyógyulásunkig a napfényt mindenképpen kerüljük, és viseljünk a sérült bőrfelületet eltakaró, szorosan szőtt, a fényt nem átengedő anyagú öltözetet. Bár sok esetben otthon is tudjuk kezelni a leégést, ha azonban hidegrázást, szédülést, szájszárazságot, súlyos fájdalmakat, vagy 39 °C-nál magasabb lázat tapasztalunk, mindenképpen kérjük orvosunk segítségét!

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux