Támogatott, tűrt, tiltott: a Fidesz harmincéves útja a homofóbtörvényig

A Fidesz az első szabad választás óta eltelt több mint harminc év felét kormányon töltötte. Az LMBTQ-közösség és a párt viszonya jól leképezi Orbán Viktorék irányváltásait: az 1990-es években még melegeknek szóló magazinban nyilatkoztak a homoszexualitás elfogadásáról, mára a „homoszexuális propagandával” szemben határozzák meg magukat.

Bár az 1990-es években a nyilvánosságban nem voltak szokatlanok az olyan kijelentések, mint Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter a Népszabadságnak adott 1991-es nyilatkozata, amelyben budapesti rendőrfőkapitányként arról beszélt, hogy a belvárost meg kell tisztítani a Váci utcát ellepő „pénzváltóktól, prostituáltaktól és homoszexuálisoktól”, a Fidesz az elutasító légkör ellenére alapvetően kiállt a homoszexuálisok jogai mellett, az önrendelkezés szabadságát és a magánélet sérthetetlenségét hangsúlyozva. A hazai LMBT-közösség történetében meghatározó kulturális és érdekvédelmi folyóiratban, a Másokban közölt 1990. márciusi állásfoglalásban a fiatal demokraták úgy fogalmaztak, hogy „a homoszexualitás jogi úton nem korlátozható”, illetve hogy „egy társadalomban valamilyen értelemben mindenki egy kisebbséghez tartozik”. A Fidesz az SZDSZ-nél is szabadelvűbb válasszal élt, amikor a lap szerkesztői azt kérdezték, betölthetnek-e vezető pozíciókat, valamint tanári állást homoszexuálisok. Az SZDSZ azt hangsúlyozta, hogy a pedagógusi pálya kényes kérdés, hiszen tanár és diák nem létesíthet szexuális kapcsolatot, míg a Fidesz szerint „a szexualitás a magánélet szférájába tartozik, és ott is kell maradnia. A szexuális orientáció nem lehet szelekciós szempont semmilyen foglalkozás betöltésé­nél”.

Négy évvel később, 1994 májusában a Magyar Narancs arra kereste a választ, hogy a miniszterelnök-jelöltek támogatnák-e a melegházasság bevezetését.

A körkérdésre a Fidesz részéről Orbán Viktor úgy válaszolt: „A homoszexuálisok megkülönböztetését a lehető legszűkebb körre korlátoznám, ám bizonyos megkülönböztetés ma még elkerülhetetlen.” Majd hozzátette, a bejegyzett élettársi viszonyt támogatná, azonban a melegek örökbefogadási jogát nem.

A Fidesz elnöke a megkérdezett négy miniszterelnök-jelölt közül a legmegengedőbb hangot ütötte meg, az SZDSZ-es Kuncze Gábor egyenesen elviccelte a kérdést, és úgy válaszolt, vele semmiképpen nem házasodhatnának a melegek.

Az Új Demokrata 1995-ös 13. számában Orbán üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, amely kimondta, nem alkotmánysértő, hogy a törvények nem teszik lehetővé a melegházasságot. Az interjúban azt mondta, szerinte a házasság a férfi és a nő kapcsolata. A jobbra tolódó Fidesz ekkoriban kezdte inkább konzervatív, moralista szemüvegen keresztül szemlélni a homoszexualitást. Az 1996-os Magyar Református Világtalálkozón Orbán már felrótta, hogy az MSZP-SZDSZ koalíciót támogató értelmiség azt hirdeti, a homoszexualitás azonos értékű az általuk képviselt hagyományos normákkal.

Melegveszély a Pepsi Szigeten
A Fidesz háza táján a 2000-es évek leghangosabb homofób botránya Tarlós Istvánhoz volt köthető, aki a III. kerület polgármestereként 2001-ben a Sziget Kft.-vel rúgta össze a port. Tarlós akkor még függetlenként irányította Óbudát, azonban egy évre rá már a Fidesz és az MDF jelöltjeként indult (és maradt alul) az országgyűlési választáson. A későbbi főpolgármester szavai szerint a homoszexuális propagandától akarta megtisztítani a Szigetet, a fesztivál szervezői pedig a fenyegetett helyzetben aláírták azt a szerződéskiegészítést, amelynek értelmében nem lehetett homoszexuális felvilágosító programot tartani a Hajógyári-szigeten. Az ügy nagy port kavart, a melegjogi szervezetek sorra indítványozták a pereket Tarlós ellen.

A Habeas Corpus jogvédő szervezet a kormányzó Fidesz frakcióvezetőjének írt nyílt levelet az ügyben. Arra kérték Szájer Józsefet, hogy „mivel széles körben ismert a szexuális kisebbségek egyenjogúsága melletti személyes elkötelezettsége”, a Fidesz nevében bátorítsa a Sziget vezetőit, hogy mondják fel a Tarlóssal kötött politikai megállapodást. Szájer válaszában pártja „szabadságjogok iránt elkötelezettségét” hangsúlyozta, de a levél tárgyával érdemben nem foglalkozott, mondván, az ügyben a Fidesznek nincs hatásköre, mivel Tarlós nem tagja a pártnak, az önkormányzat és a kft. közötti szerződés pedig magánjogi egyezség.

Közel húsz évvel később, 2020 novemberében Szájer EP-képviselőként egy brüsszeli melegorgiáról menekült az ereszen keresztül. Ahogy a Habeas levele is utal rá,

informálisan ugyan ismert volt a homoszexualitása, Szájer sosem vallott erről nyilvánosan, és lebukása után visszavonult a közszerepléstől. Párttársai – élen a miniszterelnökkel – ezután sorra határolódtak el tőle, azt hangsúlyozva, hogy amit Szájer tett, az nem fér bele a Fidesz értékrendjébe, de hogy a botrány pontosan melyik részlete ment túl azon, nem részletezték.

Hegedűs István szociológus, a Fidesz egykori parlamenti képviselője tavalyi Szájer-portrénkban mindenesetre úgy fogalmazott, „ha másképp alakul a Fidesz története, jelentős politikus válhatott volna belőle. És olyan ember, aki nem kényszerül több évtizednyi rejtőzködésre”. Tény, hogy Szájert 2004-ben Brüsszelbe delegálta a Fidesz, így a hazai politikától és nyilvánosságtól eltávolodott, de így is fontos szerepe volt a konzervatív családpolitikát alkotmányos szintre emelő alaptörvény megszövegezésében.

„Elég volt a devianciából, a meleg büszkeségből, abból az értékrombolásból, amit az SZDSZ művelt!” – nyilatkozta Semjén Zsolt a 2006-os választási kampányban, amikor pártja, a KDNP a liberálisokat ütlegelve igyekezett kijátszani a melegkártyát. Egy évvel korábban a jelenlegi miniszterelnök-helyettes mosta össze elsőként a fideszes holdudvarból a homoszexualitást a pedofíliával, amikor azzal riogatott, aki szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re!

A Fidesz azonban ellenzékben nem csinált politikát a homoszexualitásból. Időnként előfordult, hogy a melegekről sztereotipizáló, dehonesztáló módon nyilatkoztak politikusai (Mikola István, Ékes Ilona vagy Pelczné Gáll Ildikó), és 2009-ben a KDNP mellett a Fidesz sem támogatta a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatának törvénybe iktatását, de az LMBTQ-mozgalom elleni küzdelem ekkor még csak a szélsőjobboldali mozgalmak közkedvelt politikai topikja volt. A magát polgári, konzervatív pártként definiáló Fidesz nem foglalkozott a melegekkel.

A csendes szigor évei
A 2010-es években a hatalomba visszatérő Fidesz kormányzása viszont már egyértelműen hatással volt a meleg közösség életére. Az új alkotmány a házasságot a férfi és a nő kapcsolataként határozza meg, így hosszú időre elveszett a melegházasság lehetősége.

Bár az ellenzékben opponált bejegyzett élettársi viszonyhoz a Fidesz-KDNP kormányon nem nyúlt, az új Polgári törvénykönyv nem teszi lehetővé, hogy az élettársak örökbe fogadják egymás gyerekeit, így egy kapcsolat felbomlása esetére semmilyen jogi garanciát nem biztosít a gyerek tartásdíjára vagy öröklésére. Bár az Alkotmánybíróság 2012 decemberében kimondta, hogy a családjogi törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, ezért a vonatkozó részeket megsemmisítette, a KDNP elment a falig, hogy az alaptörvény a családot heteroszexuális kapcsolatként határozza meg, a kereszténydemokraták még fáklyásmenetet is szerveztek az Alkotmánybíróság épülete elé, 2013 februárjában pedig a Fidesz koalíciós partnerének javaslatára az új Ptk.-ból kikerültek a bejegyzett élettársi viszonyra vonatkozó rendelkezések. A kormánytöbbség egyúttal félresöpörte az AB döntését, és a problémás családfogalmat az Alaptörvényben rögzítette.

Szintén a KDNP emelte fel a hangját 2013-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség ellen, amiért az a melegeknek is biztosított családi jegyet futballmeccseire. Ebben az időszakban a kormánypártok felől a homofób hangulatú nyilatkozatok a KDNP háza tájáról érkeztek, Orbán továbbra is neutrálisabb hangot igyekezett megütni. Például

amíg Semjén aberrációnak nevezte az azonos neműek házasságát, addig Orbán másodlagos témaként hivatkozott rá.

A miniszterelnök 2015-ben arról értekezett, hogy a melegek biztonságban vannak Magyarországon, egyúttal hálás nekik, amiért „nem azt a provokatív viselkedést folytatják”, amit nyugati országokban látni.

Orbán nyilatkozatára válaszul Ungár Klára volt fideszes, aztán SZDSZ-es politikus Facebook-bejegyzésében tényként állította, hogy a kormánypárti Kocsis Máté és Szájer József meleg. A józsefvárosi polgármester válaszul beperelte a vállaltan leszbikus Ungárt, és úgy nyilatkozott: Nem vagyok buzeráns, sőt megjegyezte, csak a Nagybani Piac parkolójában engedné megrendezni a Pride-ot. A bíróság másodfokon azt állapította meg, hogy bár Ungár állítása valótlan, és semmivel sem bizonyította azt, szavai nem sértették Kocsis jó hírnevét, a fideszes politikus pedig nem támasztotta alá, hogy a lemelegezés miért érintette őt hátrányosan.
 

...

Elolvasom a teljes cikket: 24.hu