A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora
2015 és 2018 között zajlott a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb felújítása. Az újranyitás óta az állandó gyűjteményeken kívül, időszaki kiállításokat is láthatunk.Ezek közül a legújabb "A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora" címet viseli.
A kiállítás II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. A tárlat fókuszában a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. A sírkamra körül a látogató az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélheti a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphet II. Amenhotep lenyűgöző sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába.
Amenhotep és kora
Amenhotep a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben, nagyjából 3400 évvel ezelőtt uralkodott. Apjának, a legendás III. Thotmesz fáraónak a kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében: sikeres hódításai nyomán Egyiptom politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Núbiától az Eufráteszig terjedt. II. Amenhotep jól kormányozta az apjától örökölt hatalmas birodalmat, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtett Egyiptomban. Uralkodásának idején a legtöbb fontos hivatali és udvari pozíciót a király személyéhez közel álló emberek birtokolták. Az uralkodó híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban kiemelkedő eredményeket ért el. Sportteljesítményeiről és a lovak iránti szeretetéről több korabeli szöveg megemlékezik.
Amenhotep tejtestvére, Kenamon négyküllős kocsija
Egy királysír felfedezése
Amenhotepet Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amelyeket a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének tudományos archívumában őriznek. A sír felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel – a többi thébai királysírtól eltérő módon – az uralkodó mumifikált testére a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. Megtalálták ezen kívül az eredeti királyi sírmelléklet (pl. istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is.
Kék váza az uralkodó neveivel - Amenhotep korában az uralkodó öt különböző nevet viselt
Victor Loret ásatási naplójának részlete
Még ennél is nagyobb szenzáció volt, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól.
A kiállítás és a katalógus
A tárlat első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének szakmai irányítása alatt. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de teljesen új műtárgyrepertoárral mutatja be az ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését. A kiállításon látható műtárgyak többek között a londoni British Museumból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a brüsszeli Musées royaux d’Art et d’Histoire-ből, a firenzei Museo Egizióból, a hannoveri Museum August Kestnerből és a koppenhágai Ny Carslberg Glyptotekből érkeztek a kiállításra. A kiállításhoz magyar-angol nyelvű katalógus készült, amelyben a nemzetközi egyiptológia jelentős kutatói mutatják be II. Amenhotep korát, valamint a királysír felfedezésének történetét.
II. Amenhotep és kora. A fáraó sírjának felfedezése című katalógus négy témát jár körül
A múzeum honlapján útvonaltippeket is olvashattok az kiállítás felfedezéséhez.
