Kiadta a Médiatanács, hogy mikor kell 18-as karika a homoszexualitást ábrázoló tartalmakra
Kiadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azokat az új, korhatár-besoroláshoz tartozó ajánlásokat, amiket a melegellenessé eltérített pedofiltörvény miatt kellett meghatározniuk. Ezek alapján döntik el, hogy mikor kell 18-as karika a homoszexualitást ábrázoló tartalmakra.
A kiskorúak védelmében alkalmazott korhatár-besorolásra vonatkozó ajánlásokat tartalmazó dokumentumban (a PDF itt) a Médiatanács részletezi azokat a szempontokat, amelyek alapján az egyes műsorszámokat közzétételük előtt és közben el kell látni a megfelelő jelzésekkel, piktogramokkal.
A dokumentum általános érvényű, természetesen nemcsak a homoszexualitásra vonatkozó szempontokat tartalmazza, de mivel az utóbbi időben ebben volt lényegi, nagy közfigyelmet kapó törvényi változás, ezért ebben a cikkben ezekre a változásokra fókuszálunk. És mivel itt egy jogi szövegről van szó, amelynél minden kifejezésnek súlya van, ezért szinte teljes mértékben szöveghűen idézzük a kiadott írást.
Függhet attól a besorolás, hogy vonzó vagy elítélendő példaként mutatják be a tartalmat
A dokumentumban úgy fogalmaznak, a műsorszámok besorolásának célja, hogy a gyermek és az ifjúság védelmet élvezzen olyan műsorokkal szemben, amelyek az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztethetik.
Mivel a potenciális ártalmakat a törvény nem sorolja fel tételesen, a következőkben felsorolt példákon túl mindazon programok is ártalmasnak tekinthetők, amelyek „olyan magatartásmintákat, világnézeteket vagy értékrendet támogatnak, amelyek a társadalmilag elfogadott normákkal, így különösen az alkotmányos alapértékekkel szemben állnak”.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a kiskorúak védelme „nem jelenti bizonyos témák tabusítását, hanem a teljes kontextust és az üzenetet a kiskorúak életkori szakaszokkal összefüggő értelmi és feldolgozási képességeire tekintettel értékeli”. És a „közvetített üzenet kapcsán fontos leszögezni, hogy a besorolás során a megítélés függhet attól, hogy egy adott műsor vonzó vagy elítélendő példaként mutatja be a kritikus tartalmat”.
Mint írták, „az ajánlásnak nem célja az egyes kategóriákra vonatkozóan mereven értelmezett, szigorú szabályokat lefektetni”, de a kategória-rendszer bevezetése óta eltelt évek alatt már körvonalazódott a műsorszámok kategorizálása során alkalmazandó kritériumok egy csoportja, amelyek a tartalomszolgáltató számára a minősítés során támpontul szolgálhatnak. „Az egyes műsorszámok megítélése mindenekelőtt azzal a kérdéssel függ össze, hogy tartalmaz-e a kiskorúak fizikai, lelki vagy erkölcsi fejlődésének szempontjából ártalmas hatásokat.”
A médiaszolgáltató kérésére egyébként a testület előzetesen állást foglal a műsorszám korhatári besorolásáról, ezt a beadástól számított 15 napon belül megteszik.
18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok
Lényegében ebben a kategóriába kerültek a homoszexualitást megjelenítő médiatartalmak, a kategória piktogramja piros körgyűrűben 18-as szám. Azok a műsorszámok, „melyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, a homoszexualitást vagy a születési nem megváltoztatást propagálják” – fogalmaz a dokumentum, ebbe a kategóriába sorolandók. „Ezeket a tartalmakat az életkorából adódóan a védett korosztály nem vagy csak korlátozottan lehet képes értelmezni, így az ilyen tartalomhoz való hozzáférése alkalmas lehet arra, hogy az önmagáról vagy a világról alkotott képét hátrányosan alakítsa.”
„A születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a megjelenítése nem tilalmazott általánosságban.”
Mint írták, „Nem általában ezek megemlítése, az adott műsorszámon belüli közvetett vagy közvetlen azonosíthatósága (megnevezése, kikövetkeztethetősége stb.) igényel mérlegelést a besorolás szempontjából, hanem az, hogy az adott műsorszámban pl. a homoszexuális személyek közötti, az ezen szexuális irányultságukra való tekintettel megjelenő közvetlen kontaktus, kapcsolat, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, vagy a születési nem megváltoztatásának ábrázolása, megjelenítése a műsorszám meghatározó, lényegi eleme, a műsorszám mondanivalója (erről szól a tartalom), vagy ha a műsorszám ezen elemeket, illetőleg a homoszexualitást követendő magatartásként ábrázolja, népszerűsíti.”
Akkor is ebbe a kategóriába kell sorolni a tartalmat, ha „meghatározóan jeleníti meg a műsorszám a nemváltással és a homoszexualitással kapcsolatos témaköröket, ha a bemutatott tartalom fókuszában a homoszexualitás vagy a nemváltoztatás értékeinek, előnyeinek, különlegességének, egyediségének hangsúlyozása áll, azaz e témák a tartalom központi, esszenciális és nélkülözhetetlen részét képezik”.
„Népszerűsítésnek minősül a homoszexualitásnak és a születési nem megváltoztatásának társadalmi normaként, a hagyományos heteroszexuális életviteltől vonzóbb, követendő életformaként történő bemutatása, továbbá az e témákkal kapcsolatos, a médiatartalmakban megjelenő propagandatevékenység, melyek célja ezen ideológiák, nézetek terjesztése, a kiskorúak érzelmi befolyásolása, a kommunikáció eszközeivel történő meggyőzése.”
A puszi nem problémás, ha a bemutatása nem öncélú
„Nem tekintendők problematikusnak a gyengédséget kifejező általános gesztusok, mint a puszi, ölelés, kézen fogva sétálás, csók, feltéve, ha azok bemutatása nem öncélú, nem a tartalom központi meghatározó eleme, nem képezi az adott műsorszám fő témáját, nem jelenik meg hangsúlyosan, hanem egyértelműen a gyengédség, a szeretet, az összetartozás vagy adott esetben az együttérzés szemléltetésére irányul” – írták, de ez a rész nem csak a homoszexualitást bemutató tartalmakra vonatkozik.
Abban az esetben azonban, ha a műsorszámban „bemutatásra kerül a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitás vagy annak népszerűsítése, a médiaszolgáltatónak mérlegelnie kell, hogy e megjelenítés indokolttá teszi-e a műsorszámnak az ebbe a kategóriába való sorolását azáltal, hogy az alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”.
Példák
A Médiatanács néhány példát is hoz, a következő tartalmak mindenképpen ebbe a 18 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába sorolandók. Ezek „Olyan alkotások, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a részletező bemutatására vagy adott esetben annak népszerűsítésére irányulnak.” Például a következő filmek:
Adéle élete,
A fiúk a klubból,
Ez bűn,
Mindent anyámról,
X generáció,
Szólíts a neveden,
L (The L Word),
Lip Service,
Shameless – Szégyentelenek,
Skin I live in.
Kiskorúakra súlyosan ártalmas hatást gyakorló műsorszámok
Ez egy másik, a „18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok” után következő, legsúlyosabbnak számító kategória, melyet „Csak felnőtteknek” felirattal kell ellátni. Az ebbe a kategóriába sorolt műsorok súlyos mértékben ártalmasak a kiskorúak személyiségfejlődésére, „mindenképpen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a 18 év alatti közönség ezen műsorok nézője lehessen” – írták.
A Médiatanács ebbe a kategóriába külön nem ajánl homoszexualitást tartalmazó műsorokat, legalábbis ennél a résznél egyáltalán nincs erre utaló rész. Ebbe a kategóriába főként a szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot, valamint pornográfiát megjelenítő, illetve a vérengzést, szadisztikus, horrorisztikus képsorokat, mindenféle extrém brutalitás tartalmazó műsorok tartoznak.
Közérdekű közlemény, társadalmi célú reklám
A dokumentum még egy helyen kitér a homoszexualitásra, a közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám közzétételének szempontjainál. Itt azt írták: „nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése”.
