Még a Médiatanács sem tudja, hogyan kéne betartani a homofób törvényt
Egyelőre magukra hagyta a Médiatanács a televízióadókat a homofób törvény értelmezésében, ami meg is látszik a reklám blokkok előtt véletlenszerűen kirakott korhatár besorolási karikákon. A lineáris adást végző szolgáltatóknak (így a rádió- és tévéadóknak) ugyanis maguknak kell besorolniuk a leadott tartalmaikat a hat korhatári kategóriába az NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) ajánlásai alapján.
Az NMHH a jelenleg hatályban lévő ajánlását még 2014-ben jelentette meg, ebben hosszan tárgyalja a 6 éven aluliaknak nem ajánlottól (II.-es kategória) a „Kiskorúakra súlyosan ártalmas hatást gyakorló műsorszámok”-ig (VI-os kategória) a különböző korhatári besorolások jellemzőit, példákkal és kritériumokkal segítve a médiaszolgáltatókat a besorolásban.
Azonban ez a dokumentum a homoszexualitás és a szexuális kisebbségek megjelenítésével kapcsolatban nemhogy előírást nem tartalmaz, még csak említést sem tesz róluk.
Pedig a televízióadóknak ezt a 25 oldalas dokumentumot követve kell eldönteniük, hogy milyen karika kerül a műsoraikra. Így viszont, külön értelmező előírás nélkül a homofób törvény betartásának módja nem egyértelmű, ezért állhatnak elő olyan helyzetek, amivel az elmúlt két hétben szinte minden tévénéző találkozhatott már: reklámblokkonként akár több 12-es, 16-os vagy (estefelé) 18-as korhatár karika és figyelmeztetés.
A Magyar Narancs kérdésére, a törvény életbe lépésének másnapján (július 9-én) a Médiatanács azt nyilatkozta, hogy megvizsgálják, hogy a jogszabály szüségessé teszi-e a fenti ajánlásuk megváltoztatását, majd a vizsgálat lezárultával „megteszik a szükséges és indokolt lépéseket az ajánlás megváltozott jogszabályi környezettel való összhangjának biztosítása érdekében”.
Azóta bő két hét telt el, és a Médiatanács még mindig nem jelentkezett a frissített ajánlásával, ezzel hosszú hetekig sötétben lebegtetve a rádió- és tévécsatornákat, sok esetben felbecsülhetetlen károkat okozva a reklámügynökségeknek, tévécsatornáknak és szerkesztőségeknek – öncenzúrára kényszerítve őket.
Július 21-én, 13 nappal a törvény hatályba lépése után a Narancs ismét megkereste a Médiatanácsot, akik továbbra is a fenti választ adták. Így tehát a törvény értelmezése még a televízió- és rádióadókat, a hírportálokat, újságokat magazinokat stb. ellenőrző szervnek sem megy olyan könnyen. Ez a nehezen értelmezhetőség pedig éppen az egyik olyan tulajdonsága a szexuális kisebbségeket a pedofilokkal összemosó törvénynek, ami miatt itthon és nemzetközileg is rengetegen támadják azt.
Mi a Mércénél egyébként egyértelművé tettük, hogy nem kívánjuk megváltoztatni eddigi gyakorlatainkat a törvény miatt. Erről szóló közleményünk itt olvasható.
Az Országgyűlés június 15-én 157 igen és 1 nem szavazattal elfogadta a gyermekvédelmi törvény homofób módosítását, amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a transznemű emberekkel. (A Jobbikon kívül a többi ellenzéki párt bojkottálta a szavazást.)
A nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is nagy felháborodást kiváltó törvénymódosítással kapcsolatban 13 európai uniós tagállam és az Európai Bizottság is megszólalt korábban, valamint annak homofób és transzfób jellegét megannyi civil szervezet és ellenzéki párt is bírálta már. A törvényjavaslat elfogadása előtt tízezres tömeg tüntetett a Kossuth téren (a Budapest Pride Felvonuláson kívül LMBTQ jogi tüntetés ekkora társadalmi támogatottságot még soha nem kapott), de ezt követően is szerveztekdemonstrációkat, néhány nap alatt pedig több mint 130 ezren csatlakoztak egy 10 civil szervezet által indított petícióhoz. Az Európai Bizottság július 15-én pedig kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a törvény miatt.
