Von der Leyen szerint nincs most fontosabb téma az EU-ban, mint a magyar melegellenes törvény, és minden jogi eszközt be fognak vetni ellene
Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve, minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács 2021. június 24-25-i tanácskozásáról szóló szerdai vitáján.
Hangsúlyozta: az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint az gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok, „de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti”.
Mint mondta, a „tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére”.
"Ez a törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel" – nyomatékosította Ursula von der Leyen.
Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: „a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében, ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény”. Mint mondta, „az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról”. Michel szerint a tanácsi vita szükséges volt, „mivel lehetőséget adott arra is, hogy a magyar vezetés rávilágítson, mi áll a jogszabály mögött, és azért is, hogy a vezetők megvitassák, hogy az EU milyen módon léphet fel a törvény kifogásolt részei ellen”.
„Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e. Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni” – jelentette ki. Hozzátette:
"az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot."
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére. „Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?” – fogalmazott a képviselő.
Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdre kényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges – tette hozzá. A képviselő véleménye szerint „abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenek felett, aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet – hangsúlyozta.
Hogy milyen eszközöket vethet be az EU a magyar kormány ellen, arról itt olvashattok.
