Ugrás a tartalomra
x

Aki ezt a törvényt írta, nincs tisztában a kamaszok szexuális életével, a nemi érésével

Tiltakozási hullám indult el amiatt, hogy a pedofil bűnelkövetők büntetését szigorító törvénybe belekerült a homoszexuálitás, transzneműség megjelenítését, a 18 éven aluliak iskolai szexuális felvilágosítását célzó korlátozás is. Ez utóbbival kapcsolatban a törvényalkotók álláspontja az, nem kell, hogy az információ, amit az iskolában kap a gyerek, esetleg szembe menjen azzal, amit a szülő gondol a helyes szexuális nevelésről. Hogyan vélekedik egy LMBTQI fiatal a jogszabályról, és milyen ma egy tanár szerint a szexuális felvilágosítás a családokon belül? Miről lehet beszélni a gyerekekkel a szexuális felvilágosítást célzó iskolai foglalkozásokon a törvény hatálybalépése után? Erről is beszélnek az érintettek.

Csicsi Do sírt, amikor kiderült, hogy megszavazta az országgyűlés a jogszabályt. Azért keseredett el, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy a pedofíliát összemossák a homoszexualitással. Azt meg végképp rossz megoldásnak tartja, hogy megnehezítik a 18 éven aluliaknak az LMBTQI médiatartalmakhoz való hozzáférést. Véleménye szerint, ha a mostani közegben lenne 13 éves, és rájönne arra, hogy a saját neméhez vonzódik, akkor egyedül érezné magát, mert azt gondolná, nem tud kihez fordulni. „A környezetemben is volt olyan, akinek megfordult a fejében az öngyilkosság, amikor rájött, hogy homoszexuális, mert úgy érezte, nem tud kitől kérdezni ezzel kapcsolatban. Bátorítottam és elmondtam neki, hogy nincs ezzel semmi baj. Ahogyan én megtaláltam a saját elfogadó baráti társaságomat, úgy ő is meg tudja találni a magáét.”

Családon belül nem került szóba a homoszexualitása

Csicsi már egészen kicsi korában, az óvodában rájött arra, hogy különbözik a kortárs fiúktól. Inkább a lányokkal játszott, a Barbie babák és pónik voltak a kedvenc játékszerei. „Nekem már akkor világos volt, és a többiek is tisztában voltak vele, hogy különbözök a kortárs fiúktól.”

Csicsi a Radnóti Miklós gimnáziumban tanult tovább, és ott ismerte meg a homoszexualitását nyíltan felvállaló iskolatársát, akivel elkezdett beszélni arról, hogy a saját neméhez vonzódik. „A családomon belül ez viszont nem került szóba.”

Véleménye szerint azonban nem feltétlenül családon belül kell és lehet a szexuális irányultságról beszélni. A fiataloknak szükségük van arra, hogy hallják, lássák a zenén, a filmeken, a sorozatokon keresztül, hogy nincs semmi baj azzal, ha a saját nemükhöz vonzódnak, nincsenek ezzel egyedül, és ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint a heteroszexuálisokat.

A toleráns gimnáziumi közegnek is nagyon nagy szerepe volt abban, hogy el tudta fogadni a homoszexualitását. „Az osztálytársaim nagyon sokat segítettek ebben, és főleg az osztályfőnököm, aki olyan volt, mintha a második édesapám lenne. Tudtam vele beszélgetni az érzéseimről.”

Az idősebbek nehezen fogadják el a különbözőséget

Csicsinek az is sokat segített, hogy barátokat szerzett magának a Radnóti gimnáziumon kívül, „a környezetemben nem volt olyan, aki azért szakította volna meg velem a kapcsolatot, mert meleg vagyok”.

Azt viszont tapasztalja, hogy az idősebbek nehezen fogadják el a „másságot”. „Nagyon sok negatív megjegyzést kapok az utcán az idősebbektől. Az én generációm, a húszas éveik elején járó fiatalok már sokkal elfogadóbbak.”

Csicsi úgy látja, hogy a nemrég elfogadott törvény ahhoz is vezethet, hogy az LMBTQI fiatalok közül sokan el fognak menni az országból az elutasító közeg miatt. A társadalomban pedig eluralkodhat az a nézet, hogy ezekről a kérdésekről nem lehet nyíltan beszélni.

„Bízom abban, hogy a törvény változni fog, és az érintettek számára érvényes, az LMBTQI emberek elfogadását segítő információk látnak majd napvilágot az iskolákban és a médiában egyaránt.”

Azt sem tudják, hogy milyenek a mai kamaszok

„A pályafutásom alatt nem fordult elő, hogy külsős szervezet képviselője jött volna beszélgetni, szexuális felvilágosítást tartani az iskolába. Az a kormányzati álláspont, hogy a nemiségről csak 18 éves kor után lehet beszélni a gyerekkel, mert előtte ez a szülő dolga, pedig érthetetlen. Aki ezt a törvényt írta, nincs tisztában a kamaszok szexuális életével, a nemi éréssel, és azzal, hogy a szülők nagy része semmilyen szexuális felvilágosítást nem tart otthon a gyerekének” – mondja Balatoni József tanár, aki a Jocó bácsi világa Facebook-oldal szerzője is.

Az iskolában általában a védőnő vagy a kirendelt szociális munkás végez szexuális felvilágosítást az osztályokban, de a legtöbb esetben a védőnő és az osztályfőnök tart ilyen órákat. Az általános iskola felső tagozatában a fiúkat és a lányokat külön-külön világosítják fel, ekkor beszélgetnek velük például a szexualitásról, az érzelmekről, a pornófilmekről, a védekezésről, a nemi betegségekről is.

A gyerekek pedig kérdeznek. Ilyenkor szóba kerül például a szüzesség elvesztése, a pénisz mérete, a terhességmegszakítás, a gyerekszülés, de felmerültek már nőgyógyászati kérdések is, amiket a fiatalok inkább megbeszélnek a férfi osztályfőnökükkel, mint otthon az anyukájukkal. „Gyakran kérdeznek a homoszexualitásról, és érdekli őket, mit gondolok erről. Én pedig mindig elmondom, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint bárki más.”

Korábban érnek a fiatalok, korábbi életkorban kellene a szexuális felvilágosítás

Balatoni József szerint nem jó az a hazai gyakorlat, hogy a szexuális felvilágosítást csak hatodik osztályban a 12-13 éves gyerekeknél kezdik. Erről már jóval korábbi életszakaszban kellene beszélni, mert az internetről nagyon sok, esetleg félrevezető információhoz juthatnak a fiatalok, ráadásul a mostani kamaszoknál a nemi érés is korábban bekövetkezik. Azonban sokszor tapasztalja, hogy ezzel a felvetésével szülői vagy tanári ellenállásba ütközik.

A pedagógusnak erős kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a törvényi szabályozás után, hogyan fogja kezelni azt a helyzetet, ha a diákok LMBTQI témával keresik meg, vagy egyikük bevallja, hogy a saját neméhez vonzódik. „Ezt a szülő felé nem fogom közvetíteni, mert eljátszom a gyerek bizalmát örökre. Abban tudom majd segíteni, hogy támogatom és elmondom, hogyan tudná kommunikálni ezt a családja felé vagy akár egy mediációs beszélgetésben felgöngyölítjük, miért nem meri elmondani ezt a szüleinek.”

Ez annál is inkább fontos kérdés, mert Balatoni József tapasztalata szerint a szülők prűdek, nem tudnak a saját gyerekükkel a szexualitásról, nemi kérdésekről beszélni. Vagy azért, mert kényelmetlen számukra a téma, vagy azért, mert maguk sincsenek tisztában a homoszexualitással vagy a transzneműséggel. Általában a biológiaórán derül ki, hogy a gyerekeknek sokszor fogalmuk sincs a testük működéséről, mivel otthon erről sem beszélnek a szüleikkel.

Elfogadó gyerekből, elutasító felnőtt is lehet

A tanár ezzel együtt úgy látja, hogy Magyarországon a társadalom elfogadóbb, mint régebben, bár az utóbbi időben volt némi visszalépés ezen a területen. „A gyerekeknek is azt tanítom, hogy az elfogadásban nincsen »de«. Nem lehet azt mondani, hogy engem nem zavarnak a homoszexuálisok, de csinálják otthon a négy fal között. A gyerekek alapvetően őszinték, elfogadók, nem érdekli őket, hogy kinek milyen az irányultsága vagy a bőrszíne. Az a fontos, hogy kedves vagy sem, lehet-e vele játszani vagy sem. Aztán ez a felnőttkorban valahol félrecsúszik.”

Balatoni József azt is hangsúlyozza, hogy a törvény pedofíliát szankcionáló részével teljes egyetért, büntetlenül ne zaklathasson senki egy gyereket. „Ebbe belekeverni viszont a homoszexualitást, az teljesen nonszensz.”

Polarizálódik a társadalom az LMBTQl  kérdésekkel kapcsolatban

A magyarokat megosztják az LMBTQI emberekkel kapcsolatos kérdések. Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője, szociológus az új törvénnyel kapcsolatosan szervezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy Magyarországon polarizálódik az LMBTQI emberekről folytatott társadalmi diskurzus az utóbbi években. Egyre többen vannak, akik egyértelműen elkötelezettek az LMBTQI emberek jog- és társadalmi egyenlősége és befogadása mellet, ugyanakkor növekszik azoknak a száma, akik ellenségesen viseltetnek ezzel a csoporttal szemben. Viszont egyre kevesebben vannak, akinek nincs egyértelmű véleményük erről a kérdésről.

A határvonalak viszont nem minden kérdésben ugyanott húzódnak a társadalomban. Például az LMBTQI emberek házasságának 40 százalékos a támogatottsága, az azonos nemű párok gyermekvállalása kapcsán már 60 százalékos az elfogadottság. De például az LMBTQI témák iskolákban való megbeszélése már ellenérzéseket vált ki az emberekből, ami kihat a szakemberek munkájára is.

Nem lehetetlenül el a felvilágosító munka

Dombos szerint egyértelműen rossz a törvény, de nem lehetetleníti el azt a felvilágosító munkát, amit szakemberek végeznek az iskolákban. „Az elfogadott jogszabály július 8-án lép hatályba, és abban az szerepel, hogy népszerűsíteni nem lehet az LMBTQI témákat az iskolákban, arról nincs szó, hogy nem lehet ilyen témákról beszélni az oktatási intézményekben.” Az ügyvivő úgy látja, hogy objektív információk nyújtása a szexuális irányultságról és a nemi identitásról az nem jelent népszerűsítést. A törvény szövegéből az olvasható ki, hogy az elfogadott jogszabály elsősorban a külső szervezetek meghívását nehezíti meg, nem pedig azt, hogy a pedagógusok erről a kérdésről beszéljenek.

Az ilyen tartalmak megjelenítését, és az ezekhez való hozzáférést már tágabb keretek között tiltják a jogszabályok, viszont nem rendeltek ezekhez szankciókat, és nagyon nehezen is értelmezhetők ezek a fogalmak. „Adott esetben úgy is fel lehet fogni, hogy egy szakember nem adhat olyan kiadványt egy fiatal kezébe, ami az azonos neműek szexuális kapcsolatában a biztonságosabb szexről szól.”

Viszont azt hangsúlyozza Dombos, a jogszabályt semmiképpen nem lehet úgy értelmezni, hogy ne lehessen segítő beszélgetéseket folytatni LMBTQI fiatalokkal. „Nagyon fontos, hogy a szakemberek ne bizonytalanodjanak el, ők nem népszerűsítik a homoszexualitást, transzneműséget, hanem alapvető információkat adnak át az érintetteknek.”

A törvény szövege

A június 23-án a Magyar Közlönyben kihirdetett a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépéről és a kiskorúak védelméről szóló törvényben az alábbi részek váltottak ki heves vitát, mind itthon, mind pedig külföldön:

„Tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

„Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”

„E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

„A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”

„A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást (e § alkalmazásában a továbbiakban: program) csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.”

www.szotkerek.hu

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux