Tömött sorokban ítélik el a kormány melegellenes törvényét a cégek, szervezetek, politikusok
Összegyűjtöttük, mekkora az ellenállás a kirekesztő jogszabállyal szemben.
Dagad a botrány az LMBTQ-embereket támadó módosító törvényjavaslat miatt: a pedofíliaellenes jogszabály-tervezet módosítója összemossa a nemi identitást a pedofíliával. Az egyik pontja korlátozná a nemváltoztatás vagy homoszexualitás megjelenítését és népszerúsítését, továbbá tilos lenne ilyen reklámokat elérhetővé tenni a 18 év alattiaknak.
Azt megszokhattuk, hogy a magyar kormány antidemokratikus lépéseit általában heves, de következmények nélküli szóváltások követik a nemzetközi közéletben, a melegellenes törvénnyel kapcsolatban nagyon világos és következetes politikai állásfoglalások is érkeztek. Elsők között szólalt fel az amerikai nagykövetség, akik mély aggodalmukat fejezték ki, és Joe Biden Pride-hónap alkalmából mondott beszédét idézték:
"Látunk titeket, támogatunk titeket, és inspiráló a teljes egyenlőség elérése érdekében mutatott bátorságotok."
Hasonlóan szövegezett közleményt adott ki a brit nagykövetség is: Wendy Morton külügyi államtitkár szolidaritását fejezte ki a magyar LMBTQ-emberekkel, és elítélte az őket diszkrimináló intézkedéseket.
Aggályát fejezte ki Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök is, aki egy olyan Európában hisz, „amely elfogadja a sokszínűséget, nem pedig olyanban, amely elrejti azt a gyermekek elől.” Az elnök szerint viszont az európai jogi szankciók még váratnak magukra: ahogy Chris Wigand az Európai Bizottság jogi ügyekért felelős szóvivője megerősítette, csak egy hosszú vizsgálat eredménye lehet bármilyen szankció, de az álláspontjuk egyértelmű, és egy olyan Unióért állnak ki, ahol mindenki az lehet, aki akar.
Nem volt mindenki ilyen türelmes Európában. Clément Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára szerint az Európai Tanács már jövő héten tárgyalni fog a törvényről, de a német szövetségi kormánytól is intézkedéseket sürgető üzenetek érkeztek. Az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa, Helena Dalli pedig egyenesen úgy fogalmazott,
ha nem tartod tiszteletben az Európai Unió demokratikus vagy egyenlőségi értékeit, akkor nem vagy jogosult pénzt felvenni a projektedre, a Bizottság pedig kész ilyen szankciókat meghozni, ahogy ezt tette Lengyelország „LMBT-mentesített” régióival szemben is.
Az oktatási és kulturális élet résztvevői a hosszútávú és súlyos hatásoktól tartanak
A törvénnyel kapcsolatban az egyik legsúlyosabb kijelentés a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől érkezett: szerintük „személyes tragédiák sorát indíthatja el a homofóbtörvény”, amely súlyosan stigmatizál és felelőtlenül veszi el az önmegtalálás lehetőségét a fiataloktól, miközben a mindennapi oktatást (például az irodalomtanítást) is megkérdőjelezi, megnehezíti. A Katona József Színház állásfoglalásában Székely Kriszta rendező „súlyos, a társadalomra veszélyes hazugságnak” nevezte a melegellenes törvényt, szintén azt hangsúlyozva, hogy a fiatalok szexuális felvilágosítását ez a lépés csak hátráltatja. Az ezzel foglalkozó szakemberek szerint a civilszervezetek kitiltása a szexuális nevelésből eltorzíthatja a fiatalok szexualitásról alkotott képét, javarészt teret adva a pornográfia hamisságának, illetve megnehezítve, hogy az LMBTQ-fiatalokhoz eljusson a számukra szükséges segítség. A „másság” témája az oktatás más szintjeiből sem kerülhet ki: ezt erősítette meg az ELTE Szociológiai Doktori Iskolájának kiállása is, akik továbbra is fontosnak tartják az LMBTQ-közösséghez tartozó hallgatókat és kutatásokat.
A kultúra más szereplői is felszólaltak: több mint 200 gyerekkönyves (köztük például Marék Veronika és Tóth Krisztina) közös nyilatkozatban ítélte el a törvényt, mondván, „a gyerekirodalom a gyerekek iránt érzett tiszteletből nem lehet képmutató”, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése pedig úgy fogalmazott: a döntés a „művészi és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg, amit elfogadhatatlannak tartunk”. Az író Nyáry Krisztián egyenesen azt a kérdést tette fel: „ki vegye ki a Shakespeare-kötetekből a törvénybe ütköző oldalakat?”, utalva arra, hogy a köznevelés törzsét adó irodalom jó része tartalmaz homoszexuális témákat, vagy íródott meleg szerzők által.
Az ügyben még vallási szereplők is megszólaltak: a Mazsihisz szerint emberek csoportjait nem helyes tisztátalannak minősíteni, és megkülönböztetni őket „csupán orientációjuk, identitásuk, boldogságkeresésük okán”, Németh Zoltán evangélikus lelkész pedig azt írta:
"Számomra a keresztyénség azt jelenti, hogy azok mellé kell – vagy kellene – odaállnom, akiket éppen visznek. És már akkor lehetőleg, amikor 'még csak' a bélyeget sütik rájuk. Egészen döbbenetes, hogy mindig ugyanúgy zajlik. A bélyegzett mindig más, az eljárás ugyanaz. "
Hasonlóan álltak ki azok a társadalmi- és jogvédő szervezetek is, amelyek például fontos szerepet vállaltak a törvény körüli tüntetésekben. Demeter Áron, az Amnesty International programvezetője szerint „emberéletekben lesz mérhető a törvény hatása az LMBTQI-közösségekre”, a Társaság a Szabadságjogokért pedig úgy véli, megérett a helyzet a polgári engedetlenségre is, a homofóbtörvény ugyanis „az egyenlő emberi méltóságot alapjaiban kérdőjelezi meg”, ebből kifolyólag pedig „alkotmányosan indokolható a szabályok tudatos, felvállalt megszegésével járó ellenállás is”. A Háttér Társaság hozzátette: jelenleg az a legfontosabb, hogy mindenki elmondja az LMBTQ-fiataloknak és családjaiknak, hogy nincsenek egyedül, a törvénnyel kapcsolatban pedig minden jogi eszközt bevetnek, hogy megtámadják.
Nem csak PR-húzás, konkrét fenyegetés is fakadhat a cégek tiltakozásából
Mint azt pénteken megírtuk, a Variety szerint akár 170 milliárd forint filmes bevételtől eshet el Magyarország a homofóbtörvény miatt, annyira kihúzta a kormány a gyufát Hollywoodban. Az amerikai filmes szaklap arról számolt be, hogy a legnagyobb produkciós cégek a múltban sem hezitáltak kivonulni egyes térségekből kirekesztő törvények miatt.
A Google, a Prezi és az Espell által elindított Nyitottak Vagyunk nevű kezdeményezés ennél is tovább megy, szerintük a multikat is elriaszthatja Magyarországról a pedofiltörvény LMBTQ-ellenes módosítása. A több mint 1100 vállalatot, köztük például a Legót, a Tescót, az IBM-et és a Facebookot magában foglaló, társadalmi inkluzivitást hirdető szervezet úgy látja, a törvényjavaslat ellentétes a magyarországi vállalkozások üzleti érdekeivel, a sokszínűség ugyanis hozzájárul a munkahelyek teljesítményéhez, ennek korlátozása pedig tovább rontaná az ország befektetési renoméját. Ezt erősíti meg a Népszava értesülése is, akik úgy tudják: a Magyarországon működő német multik is válaszlépéseket fontolgatnak a homofóbtörvény miatt.
A cégek pozitív megnyilvánulásai LMBTQ-témákban (pláne Pride-hónapban) egyébként sem ritka PR-húzások, azonban a mostani megmozdulásokra nehéz lenne szimpla haverkodásként tekinteni. Kiálltak a törvény ellen a vizuális médiapiac nagyobb nemzetközi szereplői (RTL Magyarország, A+E Networks UK, AMC, HBO, WarnerMedia, ViacomCBS), a Centrál Médiacsoport (akik a Nők Lapja-brandet, a 24.hu-t is magukban foglalják), és egy szimbolikus poszttal a Netflix is, emellett pedig celebek egyenként is kifejezték ellentmondásukat. A közösségi médián foglalt állást a kérdésben Alföldi Róbert, Lilu, Csonka András, és Tatár Csilla is, Fluor Tomi, Molnár Piroska és Kajdi Csaba pedig az RTL kamerái előtt fejezte ki csalódottságát.
A törvénnyel kapcsolatban egyelőre nem érkeztek pontosító információk, így azt nem tudni, miképp fogja definiálni a homoszexualitás népszerűsítését, korlátozni az LMBTQ-témák megjelenítését. A nemzetközi példa mindenesetre aggasztó: a Human Rights Watch 2018-as összefoglalója szerint a magyar szabályozás mintájául szolgáló 2013-as orosz anti-LMBTQ törvények értelmében lezártak minden, LMBTQ-fiataloknak hasznos információval szolgáló weboldalt az interneten, a gyerekek pedig nem csupán a segítséghez férhetnek hozzá nehezebben, de a növekvő társadalmi homofóbiának is áldozatává váltak.
Pártatlan marad-e az UEFA?
A magyar válogatott a müncheni Allianz Arénában játssza az utolsó, Németország elleni csoportmeccsét az idei labdarúgó Európa-bajnokságon, a melegellenes törvény nemzetközi visszhangja pedig a focit sem kerülte el: civilek és német politikai szereplők kérik, hogy a kívülről változatos fényjátékokkal kidíszíthető stadiont szivárványossá varázsolják a magyarok szerdai találkozójára, tiltakozva az Orbán-kormány kirekesztő politikája ellen.
Múlt csütörtökön petíció indult a szivárványfestésért, amelyet azóta több mint 91 ezren írtak alá, ezt követően pedig München vezetése is beállt a kezdeményezés mögé: Dieter Reiter polgármester szerint ezzel a tolerancia és az egyenlőség mellett kíván kiállni a város, az akció ráadásul a városi tanács összes frakciójának támogatását élvezi.
A labda most az UEFA térfelén pattog: a szervezet tiltja a politikai szimbólumokat, a német kapus Manuel Neuer által hétvégén a Pride-hónap nyomán viselt szivárványszínű karszalagjáról viszont úgy fogalmaztak, hogy a szimbólum "egy jó ügyet képvisel". Az osztrák Der Standard szerint a nyitottságot és egyenlőséget hangsúlyozó UEFA aligha mondana nemet alapból a kérésre, viszont a magyar szurkolók érkezése egy ilyen stadionba gondokat okozhat a német rendőrségnek, ezt pedig érdemes mérlegelni.
