Melegség és Megismerés: Egy iskolai program, ami hiteles információkat ad arról,milyen melegként élni
Létezik Magyarországon egy iskolai program, melynek önkéntesei arra vállalkoznak, hogy hiteles információkat adjanak arról a fiataloknak, hogy milyen melegként élni.
A Melegség és Megismerés a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület közös nevelési programja, melynek célja az érzékenyítés – és nem a meggyőzés.
Egy foglalkozás alkalmával két, erre a feladatra felkészített LMBTQ+ személy arra vállalkozik, hogy fiatalokkal beszélget a melegségről. Az önkéntesek saját élettörténetükön át szemléltetik, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy meleg fiatalnak, felnőttnek, és mit jelent „más”-ként élni a hétköznapokban. Az önkéntesek tiszteletben tartják a melegséggel kapcsolatos eltérő nézeteket, emellett abba is beavatják a hallgatóságot, hogy hogyan hatnak bizonyos előítéletek, melyekkel nekik nap mint nap szembe kell nézniük. A Melegség és Megismerés önkéntesei, Rédai Dorottya (Dóri) tréner és Sztraka Andrea (Andi) programkoordinátor meséltek nekünk a programmal kapcsolatos célokról, eredményekről, tapasztalatokról.
A buzizás igenis bántó
„A Melegség és Megismerés 2000-ben indult egy amerikai program mintájára. A Labriszból páran felvették a kapcsolatot az ottani szervezettel, mert azt szerették volna, hogy Magyarországon is elinduljon egy ilyen iskolai program” – kezdi Dóri a kezdeményezés bemutatását. „Ezt követően néhányukat meghívták egy képzésre, ahol elsajátíthatták a módszertant. Ez alapján épül fel a program, ezt használják és fejlesztik tovább az önkéntesek” – folytatja. A tréner szerint húsz évvel ezelőtt még nagyon nagy tabu volt ez a téma az iskolákban is, nem igazán beszélt róla senki.
Rédai Dorottya
A Melegség és Megismerés csapata azt szerette volna, hogy azok a fiatalok, akik középiskolás korban rájönnek, hogy melegek, ne érezzék teljesen egyedül magukat, legyenek már ismereteik ezzel kapcsolatban. Ahogy a tanáraiknak, osztálytársaiknak is. Egy tanórán sor kerül bizonyos fogalmak tisztázására (homofóbia, transz, queer stb.), a melegséggel kapcsolatos tévhitek és előítéletek megvitatására, eloszlatására (a homoszexualitás bűn, betegség, társadalomrombolás, a „buzizás” nem is bántó stb.) olyan interaktív gyakorlatok segítségével, amelyek pozitív attitűdöket és segítőkész magatartást mozdíthatnak elő a résztvevőkben.
„Ezeken az órákon akár 90 perc alatt is el lehet érni eredményt. Ha nem is úgy állunk fel onnan, hogy mostantól megszűnik mindenféle hátrányos megkülönböztetés és bántalmazás, de a diákok elmondhatták a véleményüket, érzéseiket. Végig jelen vannak még a legellenségesebb környezetben is. És tudunk beszélgetni. Ez már önmagában nagyon sokat tud adni nekik és nekünk is. Nem volt még olyan órám, aminek a végén azt éreztem volna, hogy visszafelé haladtunk” – teszi hozzá Andi.
Sztraka Andrea
Egy ilyen kötetlen óra remek alkalmat kínál arra, hogy a diákok és tanáraik első kézből kapjanak választ akár a Pride felvonulással kapcsolatban felmerülő kérdéseikre is. Emellett a leggyakoribb kérdések között szerepelnek a „hogyan fogadta a családod az előbújásodat?”, „van-e párkapcsolatod?”, „ért-e hátrány, erőszak a melegséged miatt?” jellegű kérdések.
A program egy évben 30-50 meghívást kap és körülbelül 25 főre tehető az aktív önkéntesbázis. Évente pedig kb. 15 ember jelentkezik, hogy szeretne a Melegség és Megismerés önkéntese lenni.
A megismerés nem árt
Felmerülhet, hogy napjainkban már sokkal jobb lehet a helyzet, mint húsz éve, és igazából szükségtelen bevinni az iskolákba a melegség témáját. Bár így lenne!
„Az LMBTQ+ emberek másodrendű állampolgárok. Jogi egyenlőtlenség van, különösen a házasodás, családalapítás, gyerekvállalás terén. Másrészt rengeteg diszkrimináció, kirekesztés, bántalmazás éri a melegeket a családban, az iskolában, a munkahelyen, továbbá a jelenlegi politikai retorika és törvényhozás nyíltan melegellenes" - figyelmeztet Dóri.
A témát a fiatalabb korosztály szemszögéből tekintve Andi arra emlékeztet, hogy néhány éve a Háttér Társaság végzett egy kutatást, melyben azt vizsgálták, hogy milyen az LMBTQ+ diákok helyzete a középiskolákban. Éri-e őket bántalmazás, biztonságban érzik-e magukat? A statisztikából az derült ki, hogy a diákok több mint fele nem érezte magát biztonságban a szexuális orientációja miatt, a válaszadók 37%-át pedig az átlagostól eltérő nemi önkifejezésük miatt zaklatták különböző módokon.
„A Háttér Társaság kutatásából az is kiderül, hogy gyakran a tanárok viselkednek homofób vagy transzfób módon. Nemcsak a diákok bántják egymást, hanem a tanárok részéről is érheti sérelem a szexuális kisebbségekhez tartozó tanulókat. Sok esetben pedig nem jut el a tanárokig, hogy valami gond van, mert az LMBTQ+ diákok nem éreznek bizalmat a felnőttek iránt az intézményekben” – hívja fel a figyelmet Dóri. Emellett azt is kiemeli, hogy tananyag szinten sincs jelen az iskolákban a szexuális kisebbségek létezése. Van olyan iskola, ahol van szexuális nevelés, de egyáltalán nem biztos, hogy szóba kerül a melegség kérdése, a mostani tantervekből pedig végképp hiányzik ez a téma.
A diákoknak emiatt nehezebb bejárniuk az iskolába, kimaradnak, romlik a tanulmányi átlaguk, esetleg pszichológushoz kell fordulniuk.
„Csomó hátrány éri őket és még beszélni sem tudnak róla az iskolában, vagy nem úgy, ahogy erről érdemes lenne vagy kellene beszélni. Holott azt látjuk, hogy a Melegség és Megismerés egy nagyon jó eszköz erre. Ha beszélgetünk az LMBTQ+ emberekről a diákokkal, sőt, megmutatjuk nekik, hogy milyen egy hús-vér meleg ember (a meleget itt általánosításként kell érteni), akkor ezeket a feszültségeket és szakadásokat is tudjuk oldani és kezelni. Ezért van szükség erre a programra” – részletezi Andi.
A programkoordinátor azt is hozzáteszi, hogy ha a diákok és tanáraik elfogadóbbá válnak a melegekkel szemben, mert megismerik őket, akkor valószínűleg más kisebbségekkel szemben is elfogadóbbá válnak.
Növekvő kontroll
A Melegség és Megismerést a Civil Kurázsi program keretében is van lehetőség meghívni, amely egy 10 civil szervezetet magába foglaló oktatási-érzékenyítő kezdeményezés. A diákok és tanáraik személyesen találkozhatnak és beszélgethetnek többek között hajléktalan, roma és meleg emberekkel. Ha a Civil Kurázsi meghívást kap, akkor mindegyik szervezet, mintegy csomagként megy. Ideális esetben.
„Három éve vagyok benne a programban, és tavaly volt először olyan, hogy utolsó pillanatban, amikor már felkészültek az önkénteseink, visszamondták. Mindenki más mehetett a Civil Kurázsi keretében, de azt nem akarták, hogy melegek menjenek” – emlékszik vissza a program koordinátora.
„Az új Köznevelési törvény, amit 2019-ben fogadtak el, kimondja, hogy ha egy gyermek Alaptörvényben foglalt jogait veszélyezteti egy külsős program (ezek a jogok a gyermek egészséges testi-lelki-szellemi fejlődése), akkor annak meghívása azzal a következménnyel járhat, hogy az iskola igazgatóját egy évre felfüggeszthetik. Ez egy kimondatlan fenyegetés. Nincs definiálva, hogy melyek a >>veszélyes<< programok, de a jelenlegi közoktatáspolitika szemléletmódja azt sugallja, hogy az ilyen programokat, mint a Melegség és Megismerés, nem látják szívesen az iskolákban” – fejti ki Dóri. A közoktatás 2013-as központosítása óta egyre növekvő kontroll van az iskolákon, egyre kevesebb az autonómiájuk, ezért sok igazgató félhet attól, hogy felfüggesztéssel jár majd, ha meghívják a program önkénteseit az iskolába.
Egyelőre nem nyilvánvaló, hogy mi lett volna az új köznevelési törvény hosszútávú hatása, mert időközben kitört a koronavírus-járvány, így az iskoláknak nem volt lehetőségük és kapacitásuk arra, hogy teret biztosítsanak a programnak.
Andi szerint a nem tisztán megfogalmazott rendelkezések azért is nagyon veszélyesek, mert nagyon jó alapot adnak arra, hogy a pedagógusok öncenzúrázzák magukat.
Az elmúlt években növekedett a Melegség és Megismerés meghívásainak száma, aztán 2019 őszén hirtelen lecsökkent.
„Még nem tudni, hogy ez tendencia-e, vagy a járványhelyzet miatt történt. A program arról szól, hogy felvállaljuk magunkat, ezért örülnénk jobban a személyes találkozóknak. Volt már arra is példa, hogy intézményen kívül akarták lebonyolítani az órát, de erre nemet mondtunk” – emlékezik vissza Andi.
A melegség tabu, de a gyűlölet nem?
A Melegség és Megismerésnél a tananyagfejlesztésre is nagy figyelmet fordítanak. Két éve kifejezetten pedagógusoknak fejlesztettek videókat a Még mindig tabu? LMBT személyek az iskolában című tanári kézikönyv alapján, melyet sajtóbemutató keretében szerettek volna megismertetni a nyilvánossággal, de ez sajnos kétszer is meghiúsult szélsőséges csoportok támadása miatt.
"Ijesztő volt. Elgondolkodtatott, hogy mennyire vagyunk biztonságban. Sajnos olyan embereket vesztettünk el – főleg pedagógusokat –, akik azért jöttek el a bemutatóra, mert tanulni szerettek volna az iskolai zaklatás formáiról, vagy megismerni minket és a programot" - meséli Andi.
Dóri szerint az a meggyőződésük egyes szélsőséges csoportoknak, hogy ők azzal, hogy a melegségről beszélnek fiataloknak, megrontják és meleggé teszik őket. „Azt gondolják rólunk, hogy betegek vagyunk. Míg csendben meghúzzuk magunkat és nem csinálunk semmit, addig el lehet minket tűrni, de menjünk el a gyerekek és az iskolák közeléből, mert ez kóros.”
Valótlan állítás az is, hogy a program a szexről szól. A résztvevők az emberről, önelfogadásról, önfelvállalásról beszélgetnek és arról tanulnak, mit tehetünk egyéni és csoportos, vagy társadalmi szinten a diszkrimináció különböző fajtái ellen. Ugyanabban a társadalomban élünk, és a létezés nem propaganda vagy lobbi. A Melegség és Megismerés oktatási segédanyagai bárki számára ingyenesen elérhetőek a program honlapján. A közelmúltban a Meseország Mindenkié sikerén felbuzdulva pedig két könyvterjesztő cég is bővítette kínálatát a tanári kézikönyvvel. Ennek megrendelése a program támogatásának egy formája is.
És hogy miből tartják fent a programot?
„Magyarország kormánya nem támogatja az ilyen típusú civil szervezetek munkáját, ezért nemzetközi forrásokból, magánszemélyektől, vagy pályázati úton tud támogatáshoz jutni a program. De mivel a költségvetés nagyon szerény, ezért, ha épp nem áll rendelkezésre kellő anyagi forrás, akkor is folytatjuk a munkát” - avat be a részletekbe Dóri.
„Mindenki önkéntes a programban és elhivatottságból dolgozik benne, érte. Így a forráshiány nem veszélyezteti a működést” – egészíti ki Andi.
Az önkénteseknek még számos ötletük van arra, hogyan lehetne még színesebbé és érdekesebbé tenni a programot. A támogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a Melegség és Megismerés, illetve annak üzenete minél szélesebb körben ismertté váljon.
Miért van szükség a Melegség és Megismerés Iskolai Programra?
A program támogató közeget teremt, melyben az LMBTQ+ diákok biztonságban érezhetik magukat. Arra is volt már példa, hogy a Melegség és Megismerés hatására mert előbújni (coming outolni) egy fiatal. A résztvevők közül akadt olyan is, aki később jelentkezett önkéntesnek, mert ő is szeretne tenni azért, hogy olyan társadalomban élhessünk, ahol senkit nem ér hátrányos megkülönböztetés az orientációja és identitása miatt.
A program egyelőre az online térbe költözött, de várhatóan hamarosan újra elindulhatnak a fizikai órák, továbbá a jövőben szeretnének újabb önkéntes képzéseket is tartani. A különböző szigorítások és az ellehetetlenítésre tett próbálkozások mellett van egy pozitív, megerősítő tapasztalat is, hogy habár az egyik oldalon folyamatosan nő a gyűlölet, a másik oldalon egyre jelentősebb a támogatás és az elfogadás. A Melegség és Megismerés önkéntesei munkájukkal arra ösztönöznek, hogy olyan társadalmat hozzunk létre, ahol arra a kérdésre, hogy „még mindig tabu?”, egyértelműen az lehessen a válasz mindenhol, hogy „már nem tabu!”.
