Vitatja a Pride a Kúria döntését
A melegek az örökbefogadás ellehetetlenítése ellen szerveztek tüntetést, de a gyülekezést tiltó kormányrendelet erre semmilyen lehetőséget nem adott. A BRFK tiltó döntését a Kúria helybenhagyta.
A Kúria kedden elutasította a Budapest Pride keresetét, amiben a közösség azt kifogásolta, hogy a rendőrség a járványhelyzetre hivatkozva tiltotta be a Pride autós, dudálós felvonulását, amit egy gyülekezést kategorikusan tiltó kormányrendelet alapján hozott meg. A Kúria azt írja, hogy a rendőrség döntése jogszerű volt, a gyülekezési hatóság (rendőrség) az adott gyűlés egyedi körülményeit döntéshozatala során nem mérlegelhette.
A Budapest Pride december 10-re hirdetett volna a rakparton egy autós megmozdulást, amellyel az emberi jogok világnapján, az örökbefogadás ellehetetlenítése és az Alaptörvény módosítása ellen tiltakoztak volna.
Az Alaptörvény 9. módosítása részletesen kitér a keresztény nevelésre, a kormánypártok javaslatára bekerült az Alaptörvénybe, hogy, az anya nő, az apa férfi. A témáról itt olvashatnak részletes összefoglalót.
Az örökbefogadás szigorításával miniszteri engedélyhez kötik, hogy az élettársi kapcsolatban élők, az egyedülállók és a homoszexuális párok gyermeket nevelhessenek. A Helsinki Bizottság az ombusdsmanhoz fordult.
Tüntetni csak otthon, a négy fal között
A Kúria a BRFK döntését hagyta helyben. A rendőrség arra hivatkozva nem engedélyezte a felvonulást, hogy a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt mindenféle gyülekezést tilt. A Pride szervezői szerint a rendezvényt a járványhelyzet szempontjából maximális gondossággal eljárva, zárt autókban ülve, maszkban és egymástól biztonságos távolságot tartva, legfeljebb 30 fő részvételével kívánták megtartani, ami semmiben sem különbözött volna a
VESZÉLYHELYZETBEN MINDEN KORLÁTOZÁS NÉLKÜL SZABADON VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEKTŐL, AZ ÁRUHÁZI VÁSÁRLÁSTÓL, AUTÓS PARKOLÁSTÓL VAGY AKÁR A KÖZUTAKON TÖRTÉNŐ KÖZLEKEDÉSTŐL.
Radványi Viktória, a Budapest Pride egyik szervezője az ellehetetlenített tüntetésről azt mondta az Indexnek, hogy a gyülekezést tiltó kormányrendeletre nem volt szükség, mert a rendőrségnek alapból van lehetősége arra, hogy egyedi eseteket bíráljon el. Szerinte a gyülekezés tiltása az alapvető emberi jogokat korlátozza.
EGY OLYAN HELYZETBEN, AMIKOR NEM LEHET GYÜLEKEZNI, NEM LEHET TÜNTETÉSSEL VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTANI, NEM SZABADNA EGY OLYAN ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁST MEGHOZNI, AMELY EGY KISEBBSÉG JOGAIT SÚLYOSAN SÉRTI – mondta.
A Helsinki Bizottság szerint szerint a rendőrség olyan tüntetés megtartását tiltotta meg, amely a járványhelyzet szempontjából nem hordozott kockázatot. A jogvédő szervezet azt kérte a Kúriától, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a kormányrendelet mindenfajta gyűlést egységesen és kategorikusan tiltó szabályainak felülvizsgálatát. A Kúria erre úgy reagált:
Kétségkívül megállapítható, hogy a felhatalmazó rendelkezés alapján a korlátozó intézkedések meghozatalát az állampolgárok életének és egészségének biztonsága indokolta, e körben a Kúria alaptörvény-ellenességet nem észlelt.
