A magyarok többsége elutasítja az LMBTQ-közösség megbélyegzését
Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok közel fele úgy gondolja, az LMBTQ-emberek jogait biztosítani kell. A többség elutasítja, hogy erős, tekintélyelvű vezető irányítsa az országot, akinek nem kell foglalkoznia a választásokkal és a parlamenttel.
Csütörtökön tette közzé legfrissebb, több országra vonatkozó felmérése eredményét a GLOBSEC nevű pozsonyi székhelyű kutatóintézet, nemzetközi think-thank. A közvélemény-kutatásokat legalább 1000 fős, reprezentatív mintán végezték Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában. A felmérés egyebek mellett olyan témaköröket érintett, mint a koronavírus-járvány, Oroszország szerepe a régióban, az EU- és a NATO-tagság, a demokrácia megítélése és az LMBTQ-közösségek helyzete.
Koronavírus-járvány
A kutatás szerint a válaszadók több mint egyharmada hisz az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. "Ezt tükrözi, hogy a régió lakosságának mindössze 37 százaléka lenne hajlandó beoltatni magát a COVID-19 ellen. Ugyanakkor ez az arány 53 százalékra nő azok között, akik bíznak a közintézményekben" - olvasható a felmérés összegzésében. (Lapunk a hét elején számolt be arról, hogy a Publicus Intézet közvélemény-kutatása kimutatta, a koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll.)
EU- és NATO-tagság, demokrácia
A demokrácia és a liberális demokrácia vonatkozásában a kutatás érdekes megállapípatásra jutott. "Míg az emberek általánosságban támogatják a demokráciát, vagy éppen országaik EU- és NATO-tagságát, ha már »liberális demokráciaként« hivatkoznak rá, 41%-uk már fenyegetettségként tekint rá" - emelik ki. A felmérés egyik lényeges állítása szerint sokan értenek egyet azzal az állítással is, hogy az EU „diktálja” országának, mit tegyen.
„A másokat démonizáló, az alapvető demokratikus értékeket és az euroatlanti partnerséget aláásó narratívákat több regionális politikai szereplő is igyekszik kihasználni. Különböző csoportok egy széles halmaza állítólag fenyegetést jelent a válaszadók értékeire és identitására, kezdve a liberálisoktól, a migránsokon és az LMBTQ+ közösségen át egészen az Egyesült Államokig. Az ilyesfajta polarizáció kulturális háborúvá válhat” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Katarína Klingová, a GLOBSEC vezető kutatója.
Magyarországon azok aránya, akik szerint az ország kizárólag a Nyugathoz tartozik, a 2018-as és 2019-es 45 százalékos arányról 2020-ra 37 százalékra esett. Ezzel párhuzamosan a „köztes” opció támogatottsága 56 százalékra nőtt, szerintük az országnak valahol a Kelet és a Nyugat között kell elhelyezkednie. Ez a régióban Csehország és Lengyelország után a legmagasabb arány. A GLOBSEC kutatása rámutat, a magyarok túlnyomó többsége támogatja az ország NATO-tagságát (83% szavazna arra, hogy Magyarország maradjon a szövetség tagja), és a válaszadók 79%-a gondolja, hogy a tagság javítja az ország biztonságát. Ezzel Magyarország a régió második leginkább NATO-barát országa a lengyelek után.
Szintén hatalmas többség gondolja Magyarországon (80%), hogy egy erős vezető, akinek nem kell választásokkal és a parlamenttel foglalkoznia, rossz lenne az országnak. Ez a legerősebb tekintélyelvűség-ellenes hozzáállás a felmért országok közt.
Az LMBTQ-közösségek megítélése
"A magyarok többsége (55%-a) nem ért egyet a kijelentéssel, miszerint az LMBTQ+ jogok dekadens ideológiát képviselnének, a kormány a közösséget megbélyegző erőfeszítései ellenére sem" - állapítja meg a kutatás. Mint írják, a magyarok közel fele gondolja, hogy az LMBTQ+ kisebbség jogait biztosítani kell, ez Csehország után a második legnagyobb arány.
Oroszország
A régióban szintén megjelennek az oroszbarát érzelmek, az erre fogékony csoportok pedig elhiszik a főként Moszkva által terjesztett narratívákat. Tíz NATO-tagállamban élő emberből négyen gondolják azt, hogy a szövetség provokálja Oroszországot azzal, hogy katonai támaszpontokat épít az orosz határok közelében, márpedig ezt a Kreml-barát médiumok hangoztatják. „Az oroszbarát érzelmek különösen erősek Bulgáriában, Szlovákiában, Szerbiában és Montenegróban. Itt a válaszadók háromnegyede azonosul azzal a feltételezéssel, hogy Oroszország egy »erős szláv testvér«” – mondja a GLOBSEC vezető tanácsadója, Daniel Milo.
Ennek eredményeképp Oroszországot kevesen tekintik fenyegetésnek.
Valójában azok aránya, akik Moszkvát és Pekinget biztonsági kockázatnak tekintik, csökkent is 2019 óta. A többség nem tekint országuk biztonságát fenyegető tényezőként Oroszországra vagy Kínára. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy országuk túl kicsi ahhoz, hogy a nagyhatalmak foglalkozzanak vele, ami - ahogy a kutatásban felhívják rá a figyelmet - veszélyes megközelítés, és szembemegy a térség hírszerző ügynökségeinek jelentéseivel.
