Melegbotrányok Amerikában: a tagadás dagadása
A baloldaliak korrupcióba buknak bele, a konzervatívok szexbotrányokba – tartja a mondás. Az előbbi nem feltétlenül igaz a tengerentúlon sem, utóbbira viszont számtalan példa volt az elmúlt 15 évben is.
Csempebár lett a veszte
Larry Craig 18 éven át volt republikánus szenátor Idahoban. A melegjogok eltökélt ellenzője 2007 júniusában egy reptéri vécében próbált rapid férfiromantikára lelni, pechjére pont egy civil ruhás rendőrrel. A pisszoáros combozási kísérletét később úgy próbálta védeni, hogy csak "túl nagy terpeszben" állt, de nem meleg, sosem volt az. Utóbbi mondata nem bizonyult bölcsnek, öt férfi is előlépett a múltjából sebesen, köztük egy fiúprosti is. Craig megbízatása épp a végéhez közeledett, újabb ciklusra már nem jelöltette magát. Három évtizedes politikai pályafutása ért így véget.
Már jelöltként lebukott
Az akkor 34 éves Steve Wiles 2014-ben szenátorjelölt volt Észak-Karolinában, republikánus színekben. Kampányában az azonos neműek házasságának tilalmát hevesen támogatta – mélyen vallásos alapokon. Ám a választás előtt egy héttel egy újságcikk feltárta róla, hogy pár évvel korábban transzvesztita revük királynője volt:
MISS MONA SINCLAIR NÉVEN lépett fel meleglokálokban. A politikus az igen meggyőző fotóillusztráció ellenére is tagadott mindent, majd választási bukása után végleg kivonult a politikából, és ingatlanügynöknek állt. Wiles utóbb kínos munkakörként hivatkozott nőimitátor korszakára, hozzátéve, hogy sok pozitív dolgot is tanult az esetből.
Centiken múlt a győzelme
Mark Foley kongresszusi képviselő (Florida) 2006-ban magabiztosan nyerésre állt az újraválasztási kampányában. A konzervatív törvényhozó számos alkalommal nyomta meg a nem gombot, amikor a melegjogok garantálásáról kellett szavazni. Mint kiderült, szabadidejében meg a telefonját nyomkodta, erős izgalmi állapotban. Gyakornokfiúknak küldött üzenetei közül igazi klasszikussá lett a "Fogj egy vonalzót, és mérd le!"
A szövegkörnyezetből a nyilvánosság számára is gyorsan egyértelművé vált, hogy nem a barkácsolásban próbálta segíteni a szende ifjút. A botrány következtében Foley lemondott, a republikánusok pedig elvesztették alsóházi többségüket, miután kiderült, hogy több kulcsemberük is tudott Foley afférjairól.
A CNN-en leplezték le
Vagy tucatnyi tengerentúli lebukás akad még, ám Ken Mehlman esete kiemelkedik mind közül, három okból is. Az álszentség volumene az első. Mehlman – meleg létére – ugyanis nem pusztán eseti homofóbiájáról híresült el, hanem egy komplett kampányt igazgatott a melegházasságok megtiltásáért. George W. Bush 2004-es újraválasztása ugyanis kérdéses volt akkoriban, ezért azt találták ki a republikánus stratégák, hogy az elnökválasztással egy napon megnépszavaztatják az (akkor a kérdéskörben még sokkal elutasítóbb) amerikaiakat az azonos neműek egybekeléséről is. Bízván abban, hogy mellesleg behúzzák majd az ikszet a konzervatív Bush mellé is. A terv bejött.
A lebuktatás módja is kirívó. A fentebb vázolt cinizmuson viszont olyannyira nem volt képes túllépni az ellenoldali közvélemény, hogy a Mehlman szexuális preferenciáját ismerő politikai sztárkommentátor, Bill Maher 2006-ban élő adásban rejtőzködő melegnek nevezte Bush egykori kampányfőnökét. A CNN annyira leblokkolt az esettől, hogy a műsor ismétléséből és online verziójából kivágta e mondatot.
Az is példátlan, hogy egy ilyen történet happy enddel végződjék, itt viszont így történt. Mehlman a kitartó tagadás után 2010-ben egy magazincikkében ismerte el, hogy mindig is a saját neméhez vonzódott. Azóta pedig már a melegjogi aktivisták munkáját segíti – washingtoni kampányfőnökként szerzett hatalmas szervezői rutinjával.
