Miskolci Törvényszék: Alaptörvény-ellenes a transz emberek nemének jogi elismerését tiltó törvény
Az Alkotmánybíróságtól kéri a közigazgatási salátatörvény keretében májusban elfogadott 33. § alaptörvény-ellenességének vizsgálatát a Miskolci Törvényszék. Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van állást foglalni a kérdésben.
Idén márciusban, a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek a közigazgatási salátatörvényt, amelynek 33. §-a megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák. A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket. Az Országgyűlés a széleskörű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadta a törvényjavaslatot, így az május 29-én hatályba lépett. A jogszabály kimondja, hogy az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
Mivel Budapest Főváros Kormányhivatala a korábban létező jogi szabályozás ellenére már évek óta nem bírálta el a transznemű emberek kérelmeit, a hivatalban május elejére nagyszámú ilyen kérelem halmozódott fel. Ahelyett, hogy a hivatal a kérelmeket az új jogszabály alapján maga utasította volna el, azokat a kérelmezők születési helye szerinti anyakönyvvezetőkhöz továbbította. Az anyakönyvvezetők az új jogszabályi rendelkezések alapján nem tehettek mást, mint hogy elutasítsák a kérelmeket.
Több tucatnyi kérelmező azonban nem hagyta annyiban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását, és a Háttér Társaság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket. A keresetben hivatkoztak arra, hogy az elfogadott jogszabály az emberi méltóság sérthetetlenségét és a magánélet védelmét biztosító alaptörvényi rendelkezésekbe ütközik, és hogy az Alkotmánybíróság a korábbiakban már megállapította: a transznemű emberek esetén a nem- és az ehhez kapcsolódó utónév változtatás a transz emberek korlátozhatatlan alapvető joga. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes esetjoga is biztosítja ezt a jogot a transz emberek számára, így az elfogadott jogszabály nemzetközi szerződésbe is ütközik. Alaptörvényellenes az is, hogy az új rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, ami szerzett jogot sért és a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik. Ez a rendelkezés különösen annak fényében visszás, hogy sok érintett már évek óta várt kérelme elbírálására.
A Miskolci Törvényszék múlt heti döntésében egyetértett a kérelmezővel, és bejelentette: kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál a vitatott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását. Az AB-hez fordulás ellen az alperes anyakönyvvezető képviselője sem tiltakozott. Az Alaptörvény szerint az ilyen bírói kezdeményezések esetén az Alkotmánybíróságot szigorú határidők kötik: soron kívül, de legkésőbb a bíró kezedményezés kézhezvételét követő kilencven napon belül döntenie kell az alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangjáról.
