Homoszexualitás akkor is lesz, ha soha többé nem lesznek Billy Elliotok színpadon
A homoszexualitás és az egyéb szexuális kisebbségek nem betegségek, egyik sem fertőz, nem szégyen, nem ciki, nem kedv és nem is döntés kérdése. Az LMBTQ nem divatból van, nem megtanulható, nem bűn és nem büntethető és nem olyasvalami, amiből ki kell, vagy ki lehet gyógyítani az embert.
Hogy ezt 2018-ban miért kell még leírni, azt nem teljesen értem, de mintha ezeknek a tényeknek a sulykolásából sosem lenne elég.
Mintha valamiért sokan, túl sokan nem akarnák megérteni, hogy itt nem valami undorító, élet- és evolúcióellenes tevékenységről van szó, hanem valamiről, ami épp annyira természetes, mint a heteroszexualitás. Amit valahogy sosem kérdőjelezünk meg.
Senkit sem kérdezünk meg, hogy te, figyelj, te mióta tudod, hogy hetero vagy? De voltak meleg kapcsolataid is, vagy egyből az ellenkező nem érdekelt?
