Meleg filmek Cannes-ban: már nem az elfogadás a téma, hanem a hétköznapok
Idén kétszer annyi LMBT-film látható a Cannes-i Filmfesztiválon, mint a korábbi években.
Tizenöt játékfilm foglalkozik a homoszexualitással a 71. cannes-i filmfesztivál programjaiba meghívott több mint ötven mű közül, de a nézőpont megváltozott: már nem a másság elfogadása, hanem inkább annak hétköznapivá válása foglalkoztatja az alkotókat.
"Átléptünk egy határt: végre már nem coming out filmek készülnek, és nem a homoszexualitás fájdalmas problémájáról beszélünk. Ez örömteli" – mondta a francia hírügynökségnek Franck Finance-Madureira francia filmkritikus, a cannes-i fesztiválon odaítélt Queer Palm (Meleg Pálma) nevű független, de a francia kormány által támogatott díj alapítója, amellyel a legjobb leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű (LMBT) szereplőkről szóló alkotást jutalmazzák.
"Idén kétszer annyi LMBT-film látható a fesztiválon, mint általában, nagyon változatos témákkal" – mondta a kritikus.
Az Arany Pálmáért versenyző filmek közül Yann Gonzalez francia rendező Un couteau dans le coeur (Kés a szívben) című thrillerének főhőse egy meleg pornófilmeket gyártó producernő (Vanessa Paradis), akinek egyik színésze gyilkosság áldozata lesz.
Szintén a hivatalos versenyprogramban mutatták be a francia Christophe Honoré életrajzi ihletésű filmjét, a Plaire, aimer et courir vite (Tetszeni, szeretni és gyorsan futni) című alkotást, amely egy férfiak közötti banális szerelmi történetről szól az 1990-es évek AIDS sújtotta párizsi homoszexuális miliőjében.
Wanuri Kahiu az első kenyai rendező, aki meghívást kapott Cannes-ba, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásba. Rafiki (Barát) című alkotását Kenyában betiltották, mert a helyi hatóságok szerint az alkotás "nyilvánvaló szándéka a leszbikusság támogatása", holott ez törvénytelen az országban. A rendezőnő ugyanakkor a cannes-i bemutató utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a két fiatal nő között szövődő szerelmi történeten keresztül Afrika örömteli oldalát szerette volna bemutatni filmjében.
A belga Lukhas Dhont egy 15 éves, fiúnak született lányról készített játékfilmet, akinek az az álma, hogy világhírű balerina legyen. A szexuális identitás keresésén túl a Girl című film története elsősorban egy apa és gyereke közötti példás kapcsolat bemutatására helyezi a hangsúlyt.
Sylvie Pialat francia producer, a Queer Palm idei zsűrielnöke úgy véli, hogy a homoszexualitás önmagában egyre kevésbé a fő témája az LMBT filmeknek. Alain Guiraudie francia filmrendező volt az egyik első, aki homoszexuális szereplőit teljes személyiségükben, és nem csak a szexualitásukon keresztül kívánta bemutatni. A zsűrielnök szerint idén azért van ilyen sok LMBT film Cannes-ban, mert a válogatás egyszerűen a valós életet tükrözi vissza.
