Ugrás a tartalomra
x

Történelmet írhat egy román-amerikai meleg házaspár az Európai Unióban

Kedden tárgyalta az Európai Unió bírósága azt az ügyet, amelynek tétje: el kell-e ismernie Romániának az azonos neműek külföldön kötött házasságával járó jogköröket. Pontosabban: megfoszthat-e a román állam személyeket a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogtól csak azért, mert melegek? A döntés érdekes módon nemcsak azokat az uniós országokat érintheti érzékenyen, amelyek még nem rendezték a meleg párok jogait (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia és Lettország), hanem Magyarországot is, holott Magyarország ezt évekkel ezelőtt rendezte a bejegyezett élettársi kapcsolattal.

Adrian Coman román állampolgár sok évvel ezelőtt hagyta el Romániát. Melegként külföldön akart boldogulni. Házasságot kötött Belgiumban egy amerikai állampolgárral, Clai Hamiltonnal, akivel viszont úgy döntött, visszatér Romániába, mert itt szeretne élni. Coman levélben kért a belügyminisztériumtól tájékoztatást, hogyan kaphatná meg házastársa a letelepedési engedélyt. A belügyminiszter válaszában közölte, erre nem kerülhet sor, mert Románia nem engedélyezi és nem ismeri el az azonos neműek házasságát, és ez alól a  bejegyezett élettársi kapcsolat sem kivétel. A pár beperelte a belügyminisztériumot, több éves pereskedés után végül alkotmányos kifogást emeltek a taláros testületnél. Az alkotmánybíróság a felek kérésére úgy döntött, hogy előzetes kérdéseket intéz a luxembourgi bírósághoz, és felkéri, hogy értelmezze a szabad mozgásra vonatkozó 2004/38-as európai uniós irányelvet.

Miről szól az uniós irányelv?

Az irányelv kimondja, hogy az Európai Unió polgárai és családtagjaik jogosultak arra, hogy bármely uniós ország területén szabadon mozogjanak és letelepedjenek. A személyek szabad mozgáshoz való joga az EU egyik alapelve. Az irányelv szövege szerint családtagnak minősül a házastárs, az uniós polgár élettársa, akivel regisztrált élettársi kapcsolatban él, valamint egyenesági leszármazottai, akik 21. életévüket nem töltötték be.

A luxembourgi bíróság meghallgatásán a Coman-Hamilton házaspárt képviselő ügyvéd, Iustina Ionescu úgy fogalmazott: az nem lehet, hogy az Európai Unió néhány országában a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog semmivé válik, amikor meleg személyek vennék igénybe. "Elszomorít, hogy vannak olyan európai országok, ahol szükségét érzik, hogy beleszóljanak két egyszerű ember magánéletében, csakhogy távol tartsanak minden olyan meleg családot, amely a határon túl kapott legalitást. Bízom az európai bírák bölcsességében és képességében, hogy előnyös döntést hoznak számunkra, amely korrigálni fogja a romániai igazságtalanságokat. Az EU különböző tagállamaiban közel négymillió romániai él, és vannak köztük melegek. Az én esetem nem egyedülálló" - mondta Adrian Coman.

Miről dönt az EU bírósága?

A luxembourgi bíróság meghallgatásán Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is részt vett. Az eljárás ugyanis az, hogy ha Romániában egy diszkriminációs ügyben valaki beperel valakit vagy egy intézményt, a bírónak kötelező módon be kell idéznie a CNCD-t, ki kell kérnie annak véleményét.

Megkeresésünkre Asztalos Csaba elmondta, a CNCD fenntartotta azt a véleményét, amelyet az alkotmánybíróság előtt is kifejtett: hogy a család fogalmába az azonos nemű párok is beletartoznak, így alkalmazni kell az irányelvet az azonos nemű párok esetében is. "A mi érveink szerint az azonos nemű párok számára is biztosítani kell a törvényes elismerést és védelmet. Ellenkező esetben sértjük az emberi méltóságot, az esélyegyenlőség elvét és a magánélethez való jogot. Mindhárom jog az európai emberjogi charta alapjoga, ezt a chartát pedig Románia ratifikálta" - mondta Asztalos Csaba.

Hozzátette, a luxembourgi bíróság előtt kifejtették: annak ellenére, hogy jelenleg az EU-ban a tagállamok illetékességébe tartozik a családjog szabályozása, a fenti értelmezés ezt a kompetenciát nem lépné át, ugyanis minden szabályozásnak tiszteletben kell tartania az alapvető emberi jogokat, ennélfogva a tagállamok számára a családjog szabályozása nem lehet abszolút kompetencia.

Emlékeztetett, hogy a luxembourgi bíróság döntése minden tagállam bíróságára nézve kötelező. "Ha a döntés pozitív lesz, ez nem jelenti ezt, hogy azokban a tagállamokban, ahol nincs leszabályozva az azonos neműek számára a házasság intézménye, ezt kötelező megtenni. A döntés csupán azt jelenti, hogy a szabad mozgás és letelepedés joga az unióban a meleg házastársakra, élettársakra is érvényes lesz" - tisztázta Asztalos. A szabad mozgással és letelepedéssel kevés jog jár, ilyen például a szociális támogatáshoz való jog, az örökösödési jog.

Asztalos emlékeztetett, a luxembourgi döntés fényében az alkotmánybíróságnak is döntenie kell. "Persze nagyon sok függ az értelmezéstől, az indoklástól, de véleményem szerint a taláros testület konstruktív módon fog hozzáállni" - mondta a CNCD elnöke. Véleménye szerint Románia előbb-utóbb szabályozni fogja az élettársi kapcsolatot, ez csak idő kérdése.

Mit keresett Magyarország a meghallgatáson?

A keddi meghallgatáson, amelyet a luxembourgi bíróság elnöke vezetett, a román állam képviselőjén kívül a lengyel, a lett és a magyar állam képviselője is jelen volt. Mivel Magyarországon már 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat, amellyel a reprodukciós és az örökbefogadási jogot leszámítva minden, a házassággal járó jogkör jár, kíváncsiak voltunk, milyen álláspontot képviselt Magyarország. Mivel a bíróság döntése kötelező, minden tagállam képviselheti magát a tárgyalásokon. "Magyarország inkább azt szeretné, ha az unió a tagállamokra bízná a családjogi szabályozás kérdését. A gond ezzel csak az, hogy van az unióban hat állam, ahol nincsen semmilyen szabályozás az azonos nemű párokra" - mondta Asztalos.

Asztalos emlékeztetett, a luxembourgi döntés nemcsak a szabad mozgáshoz való jog szempontjából fontos. A kérdés ugyanis az, hogy a tagállamoknak mennyire van joguk bizonyos kérdésekben fenntartani a kizárólagos szabályozás jogát. A lengyel, a lett, a román és a magyar állam képviselői szerint ehhez joguk van. Csakhogy Asztalos szerint itt emberjogi kérdésekről van szó. "Az EU bírósága emberjogi döntés előtt áll, nem hiába tárgyalta a Nagy Tanács az ügyet, a bíróság elnökének és alelnökének jelenlétében. Nehéz, érzékeny ügy, tele volt a terem a tárgyalás alatt, ez is jelzi, hogy mérföldkő előtt állunk" - mondta a CNCD elnöke.

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux